Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 6. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 8., PÉNTEK SOMOGYI OKTATÁS Szeptemberben jöhetnek az orosz diákok vendéghallgatók A Kaposvári Egyetem elsőként az egykori szovjet tagállamok felé nyitott Fogy a magyar. Mármint az egyetemista és főisko­lás diák. Az adatok azt mutatják, néhány éven be­lül a hazai felsőoktatási intézmények már nem tudják feltölteni a hallga­tói létszámot csak határo­kon belülről. Vas András Túlzsúfolt előadók, kizsigerelt-Ie- terhelt oktatók: mindennapos pa­naszok a hazai felsőoktatásban. Néhány éven belül azonban visz- szájára fordulhat a helyzet, u- gyanis a demográfiai adatok alap­ján egyre kevesebb lesz a poten­ciális hallgatójelölt. Míg a kétez­res évek elején még több mint 150 ezren jelentkeztek egyetem­re vagy főiskolára, addig 2020-ra már alig 65-70 ezer érettségizővel számolnak a statisztikusok - s közülük természetesen nem is mindenki akar majd továbbtanul­ni; jelenleg a maturálok kéthar­mada jelentkezik felvételire. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendszerváltás után igencsak ki­terebélyesedett magyar felsőok­tatási intézményrendszer - je­lenleg 69 egyetem és főiskola próbálja magához csábítani a di­ákokat -, melyben az idei tanév­ben csaknem 380 ezren tanul­nak, jelentős hallgatóhiánnyal szembesül majd. Ami odáig ve­zethet, hogy a kevésbé népszerű karokra nem lesz szükség, sőt valószínűsíthető, hogy a diáko­kért folytatott versenyben alul­maradó intézmények kénytele­nek lesznek bezárni kapuikat. Abban egyetértenek a szakem­berek, hogy túl sok Magyaror­szágon az egyetem és a főiskola. A három éve bevezetett felvételi elosztó és támogató rendszernek is az a célja, hogy csökkenjen a felsőoktatási intézmények szá­ma. Oda kerül a legtöbb állami­lag támogatott hallgató és az utá­nuk járó pénz, ahová a legtöbb magas pontszámú diák jelentke­zik első helyen. Ennek megfele­lően az, ahová kevés és alacsony pontszámú hallgató felvételizik, a költségtérítéses diákok tandí­jából kell, hogy megpróbáljon életben maradni. A rendszer lát­ERASMUSOSZTONDÍJASOK A KAPOSVÁRI EGYETEMEN Tanév Hallgatók Küldő ____saáma ország 1998- 1999 3 ______Hollandia" 19 99- 2000 2......... Hollandia Nagy-Bitannia 2000- 2001 2______Hollandia 200 1- 2002 5 Belgium ___________________Hollandia 2002- 2003 4 Hollandia _______________Nagy-Britannia 2003- 2 004 _ 3 ~ Hollandia 2004- 2005 2005- 2006 2006- 2007 3______Belgium 200 7- 2008 2 Lengyelország 2008- 2009 1 Szlovákia 2009- 2010 13 Horvátország ___________Törökország A KAPOSVÁR) EGYETEM EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERINTÉZMÉNYEI, AMELYEKHEZ SZERZŐDÉS KÖTI Egyetem Ország Település_____________Szerződés kezdete Áll ami Agráregyetem_________________________Azerbajdzsán__________Ganja_____________2009. október 21. Ed ucons Egyetem Szerbia____________Újvidék 2009. január 30. Gll nka Állami Mezőgazdasági Egyetem__________Oroszország___________Voronyezs__________2007, szeptember 10. Irkuts zki Állami Mezőgazdasági Akadémia Oroszország Irkutszk____________2009. július 15. Jo slp Jura] Strossmayer Egyetem_______________Horvátország__________Eszék_____________2009. április 15. Kr asznojarszki Állami Mezőgazdasági Akadémia Oroszország___________Krasznojarszk 2008. május 7. Volgográdi Állami Mezőgazdasági Akadémia_____Oroszország___________Volgográd__________2007. december 3. Vu szuk Egyetem Koreai Köztársaság___Vandzsu Gun______ 2008. május 8._____ ha tó nyertesei a nagy tudomány- egyetemek, míg a kisebb, főként vidéki intézmények inkább vesztesei az új mechanizmus­nak. Utóbbiak számára a külföl­di hallgatók jelenthetik a mene­külési útvonalat.- Való igaz, bár kategorikusan nem lehet kijelenteni, hogy arc­cal a külföld felé, érezhető ilyes­fajta irányultság - mondta Bor­bély Csaba, a Kaposvári Egyetem oktatási rektorhelyettese. - Eh­hez természetesen rengeteg fel­tételnek kell megfelelni. Az érin­tett szakokat angol nyelven újra kell akkreditálni, az oktatógárda részéről bizonyított nyelvtudás szükséges. Az akkreditáció a Kaposvári Egyetem esetében azért is fontos, mert az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO csak ilyen képzésekhez ad támogatást. A kaposvári universitas eddig a takarmányozási és takarmány­biztonsági képzését akkreditál­ta. A közeljövőben más szakok is szóba kerülhetnek, ám előtte fel kell mérni, mely képzések iránt érdeklődnek külföldön.- Az élelmezéssel, állatiter- mék-előállítással, művészettel, művészetközvetítéssel foglalko­zó szakok jöhetnek szóba első­sorban - folytatta Borbély Csaba -, azaz az állattudományi és a művészeti kar képzései lehet­nek vonzóak a külföldieknek. Az akkreditáció és a megfelelő oktatói garnitúra mellett - utób­biban a kaposvári állattudomá­nyi kart országosan is a legjob­bak között jegyzik mind nyelvtu­dásban, mind szakmai minősíté­sekben - azonban sok olyan fel­tételnek is teljesülnie kell, mely nem az intézményeken múlik. A diákoknak többek között tartóz­kodási engedélyt kell szerezni­ük, megfelelő anyagi helyzetet kell igazolniuk - sok esetben még így sem kapják meg a szük­séges papírokat- A hivatalok sokszor túlságo­san is óvatosak - jegyezte meg az oktatási rektorhelyettes. - A két évvel ezelőtti pécsi eset, amikor is több tucat, friss vízu- mos kínai diák tűnt el nemcsak az egyetemről, de az országból is, rendkívül negatív hatással járt: száz próbálkozóból csak egy töredék kap engedélyt a be­vándorlási hivataltól. És a schen- geni csatlakozás is nehezítette a folyamatot, az ázsiai, afrikai diá­koknak még bonyolultabb bejut­ni az országba. Amúgy akadnak cégek, melyek külföldi diákokat szerveznek egyetemekre, de na­gyon kell vigyázni, sok a kókler, sőt, embercsempészek is van­nak köztük... Egyfajta szükség­megoldást jelenthet a távokta­tás. A diákok az interneten kap­ják meg a tananyagot, a feladato­kat, s az oktató megy ki hozzá­juk vizsgáztatni, konzultációk­ra. Persze a hatékonyság kisebb, mint a nappali képzésé. A Kaposvári Egyetem az intéz­mény külhoni kapcsolataitól re­mél diákokat. Az universitas 1997 óta vesz részt az Erasmus- programban, jelenleg 26 külföl­di - brit, osztrák, belga, finn, holland, horvát, lengyel, német, norvég, olasz, portugál, román, szlovák és török - intézmény­nyel áll partneri kapcsolatban. Az elmúlt bő két esztendőben pedig nyolc külföldi egyetemmel írt alá szerződéses együttműkö­dési kapcsolatot.- Európán belül kétféle hallga­tóáramlás létezik - magyarázta Borbély Csaba. - A keleti diákok a jobb lehetőségeket biztosító nyugati iskolákba mennek, a nyugatiak, mint például a hol­landok Ausztriába, az olcsóbb keletiekbe. Mi elsősorban Orosz­ország felé próbáltunk nyitni, óriási, kiaknázatlan piac, s ne­kik az egyetemünk fejlett inf­rastruktúrája is vonzó. Akad olyan partnerünk, ahol több mint hatezer agrárhallgató ta­nul, nekünk 20-25-öt elég lenne közülük idecsábítanunk. A tervek szeptemberre való­sággá válhatnak, ugyanis jelen állás szerint nagyjából két tucat hallgató érkezik Kaposvárra a krasznojarszki és a voronyezsi agráregyetemről.- A külföldi hallgatók nem­csak rövid távú haszonnal jár­nak - tette hozzá az oktatási rektorhelyettes -, hosszabb idő- intervallumban az itt végzettek óriási kapcsolati tőkét jelente­nek majd. Úgy gondolom, ez a jövő útja, igaz, az első lépéseket nem könnyű megtenni... Még kérdés, ki tanulhat állami pénzen - a Kaposvári Egyetem elsőseinek csaknem fele költségtérítéses (Folytatás az 1. oldalról) ugyanúgy, mint tavaly, a szep­temberben induló tanévben is felülről leosztott arányok szerint vehetünk fel államilag finanszí­rozott és költségtérítéses helyek­re hallgatókat - mondta Bor­bély Csaba, a Kaposvári Egye­tem oktatási rektorhelyettese. - Ezt az arányszámot várhatóan a nyár elején hozzák nyilvános­ságra. Az idei tanévre nappali tanítási rendre 634 hallgatót vettünk föl, levelezőre pedig 393-at Az összesen 1027 elsős hallgatónak valamivel több, mint a fele, 535 diák tanul ál­lamilag finanszírozott helyen, 492 pedig költségtérítésesen. csakúgy, mint valamennyi fel­sőoktatási intézmény életében, a Kaposvári Egyetemen is nagy törés volt a 2007-es év a felvett hallgatók létszámát te­kintve. Azóta azonban min­den évben egy kicsit több hall­gató nyert felvételt. A leendő hallgatók persze el­sősorban államilag finanszíro­zott helyekre jelentkeznek - folytatta Borbély Csaba. - S ha oda nem sikerül bejutniuk, ám költségtérítéses képzésre felveszik őket, csak akkor kez­denek el gondolkodni: a jelen gazdasági helyzetben biztosan tudják-e vállalni a költségtérí­téses képzés feltételeit. Akad­nak aztán bőven, akik arra jutnak, hogy nem. így tehát be sem iratkoznak. Hiába derül hát ki nyár elején, hogy hány hallgatót vehetünk föl, a lét­számok csak a beiratkozás után lesznek valósak AMIT AZ EGYETEM TEHET, az any- nyi, hogy a lehető legszínvona­lasabb módon próbálja megis­mertetni a leendő hallgatókkal a képzési formákat, azt, hogy milyen munka folyik az egyete­men, s milyen körülmények közt sajátíthatják el az ismere­teket a diákok Aztán jó eset­ben több diák jelentkezik, akik közül remélhetőleg többen is iratkoznak be. borbély csaba szerint a fels& oktatási intézmények jó része mosta túlélésre játszik - A Kaposvári Egyetem létét nem fenyegeti, ha újabb helyeket vesznek el tőlünk - mondta annyi viszont bizonyos, hogy a jövőben kevesebb egyetem és kevesebb hallgató lesz. Hallani már híreket, hogy vannak olyan intézmények, ame­lyek erősen túlvállal­ták magukat a PPP- rendszerben. Ha ötven-hatvanmilli- ós mínusszal in­dít egy egyetem minden hónap­ban, kétséges, hogy hosszú tá­von ki tudja-e azt gazdálkodni. Borbély Csaba: garancia egyelőre semmire sincs A Kaposvári Egyetem gazdálko­dása rendezett, kiegyensúlyo zott. Tavaly három és fél milli­árdos fejlesztést tudtunk Ka­posvárra hozni. Apró, biztató je­lek tehát van­nak, persze garancia egy­előre semmire nincs. MÁRKUS KATA Továbbra is elég lesz a középszintű érettségi? 2010. FEBRUÁR 154G lehet je­lentkezni a 2010 szeptemberé­ben induló képzésekre. Az elektronikusan jelentkezőknek a hitelesítő adatlapokat 2010. február 23-ig kell elküldeniük. egyelőre úgy tűnik, hogy a kö­vetkező években is be lehet majd jutni sima középszintű érettségivel a legtöbb felsőokta­tási intézménybe. A Parlament elé került eredeti szándék sze­rint 2012-től kötelező lenne minden felvételiző számára legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát tenni. A felvételi követelményekről azonban két évvel az aktuális eljárás előtt tájékoztatni kell a diákokat, így a felsőoktatási intézményeknek az idén márci­us 31-ig kellene nyilatkozniuk elvárásaikról Csakhogy a köz- társasági elnök az Alkotmány- bíróság kontrollját kérte a ter­vezettel kapcsolatban, amely az oktatási törvénycsomag ré­sze. Az államfő ugyan nem az érettségi-felvételire, hanem a közoktatási intézmények veze­tőinek kinevezésére vonatkozó passzusokat kifogásolta, miu­tán azonban az egész törvényt nem írta alá, a döntésig nem lép életbe az érettségi-felvételire vonatkozó rész sem. hogy döntés mikor születik, nem lehet tudni. Ám az egyete­mek és főiskolák így is döntési helyzetben lesznek, mert már­cius végéig előírhatják 2012-től az emelt szintű érettségit. A fel­sőoktatási intézmények azon­ban nincsenek könnyű helyzet­ben, hiszen a felvételi követel­mények meghatározásakor te­kintettel kell lenniük arra is: a diákok hajlandóak-e teljesíteni azokat, vagy olyan helyet ke­resnek, ahova könnyebben be jutnak. S ha kevesebb a hall­gató, kevesebb lesz az állami támogatás is. Most csak a nyelvszakokon és idén először az orvosi képzésekben kötelező az emelt szintű érettségi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom