Somogyi Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 2., SZOMBAT 2 MIT SZOL HOZZA? Uj év, új remények csere ISTVÁN somogysárdi alkalmazott: - Szerintem olyan jó közepes lesz a 2010-es év, rosszabb, mint a tavalyi és jobb, mint a kö­vetkező. Egyelőre sajnos minden bizonytalan, nem tudni, hogy több vagy keve­sebb jut majd a mindenna­pi dolgokra, mint eddig. Abban azért bízunk, hogy a munkahelyünk megma­rad, olyan hírek egyelőre nincsenek, hogy ez is két­séges volna. ilyés Éva budapesti metró- segédvezető: - Kitartással és sok-sok szeretettel talán jobb lesz a 2010-es eszten­dő, mint amilyen a 2009-es volt. Szerintem az a legfon­tosabb, hogy soha nem sza­bad feladnunk, és harcolni kell a céljaink megvalósítá­sáért. Mindenki remény­kedjen, először önmagunk­ban kell bíznunk ahhoz, hogy aztán jobban menje­nek a dolgok. varga csaba somogysárdi jegyző: - Nehéz esztendő elé nézünk, szerintem ami elkezdődött 2009-ben, az fokozottabban fog érvénye­sülni 2010-ben, gondolok itt például a megszorítá­sokra. Mivel a családok a tartalékaik nagy részét már felélték, ezért aztán még inkább megérzik majd a további elvonásokat. Őszintén szólva pesszimis­ta vagyok a jövőt illetően, nem sok jót várok 2010-től. 30 EVE IRTUK AZ ORSZÁG POLGÁRAI már tudják, ha január, akkor ár­emelés, s ez most a tejtermé­kekre is vonatkozik. Hogy lesz-e felvásárlási láz, azt még nem tudni, ám a tejipar ígérete szerint, ha így lesz, sem lesz fennakadás az ellá­tásban, folyamatosan vehe­tünk majd tejet, vajat és más tejtermékeket. Csak éppen drágábban, mint megszok­hattuk: átlagosan 4243 szá­zalékos áremelésre számít­hatunk. A rossz nyelvek sze­rint talán még többre is, a pontos árlistát azonban még nem hozták nyilvánosságra. ILYEN DRÁGULÁST LÁTVA szin­te viccnek tűnik a mostani kevesebb mint tízszázalé­kos benzináremelés... MEGYEI KÖRKÉP A mesterség cigányútján vándorasztalos A fának lelke van, mint egy szép asszonynak A marcali Rostás Árpád ne­vét szinte a fél ország isme­ri restaurálási munkáiról. Házán felirat is hirdeti mes­terségét: vándorasztalos. Vigmond Erika- Vándorasztalos???- Igen, mindig oda megyek, ahová hívnak. Kastélyokba, templomokba, ahonnét nem le­het elhozni a restaurálnivalót Eddigi munkáimat ez jellemzi. Ha hívnak, megyek; ha befejez­tem, továbbállok. Intézetben ne­velkedtem, négyéves koromban kerültem gyermekotthonba, Nágocsra. Sokszor sírtam, vár­tam az anyukámat, s a nevelőta­nárom egyszer elvitt a templom­ba. Ránéztem a keresztre feszí­tett Jézusra, s elhatároztam: én is megfaragom. Mikor elkészült, és egy versenyen díjat nyertem ve­le, azt mondták: lehetetlen, hogy az én kezem munkája, ezért újra kellett készítenem. Itt kezdődött a művészet iránti rajongásom, de akkor még hintókészítésben vagy orgonaépítésben gondol­kodtam. Ipari tanulóként szeret­tem bele az asztalosmesterségbe is, de a mai napig is az antik bú­torok érdekelnek leginkább.- Mely munkáira a legbüsz­kébb?- Mindig a legutolsóra. Min­dig az a legjobb, a legszebb. Le­gyen az kastélyparketta, falép­cső, egy ajtó vagy egy asztal. Akár itthon, akár külföldön.- Hogyan lehet vándorasztalos­ként, romaként érvényesülni?- Bevallom őszintén, nagyon nehezen. Számtalan felújítási, restaurálási munkám van ugyan, de legtöbbször, mikor meglát a megrendelő, nem bízik abban, hogy jól dolgozom, mert cigány vagyok, s mert restaurá­tori diplomám sincs. Aztán ad­nak egy próbamunkát, s a végén nem hisznek a szemüknek, mi­kor visszaadom a lelkét a fának.- Mert a fának lelke van?- Mint egy szép asszonynak. Csak nagyon finoman szabad vele bánni. Egy műtárgy azért marad fent, mert valaki valami­ért ragaszkodott hozzá. Mint egy gyönyörű nő, aki megfog, magához vonz. A megfakult, ko­Rostás Árpád: nem szégyellem, hogy cigány vándorasztalos vagyok. Ez egy tisztességes, szép feladat pott külső mögül újra elő kell hozni, ragyogóvá tenni a szépsé­get. Ehhez az is kell, hogy ami­kor ránézek, jelenjen meg előt­tem, érezzem, hogy milyen volt, s milyen lehet ismét. Amikor a kezem alá kerül egy-egy régi bú­tor, megszólítom magamban az egykori készítőmesterét: adjon ihletet, hogy a munka olyan szép legyen, mint az ő idejében. Amikor tiszta szíwel-lélekkel adott lelket neki. Rostás Árpád szerepelt a Lépcsőben is 1962-BEN született Kaposvá­ron. Épület- és bútorasztalos végzettséget szerzett mester- vizsgával. Elvált, egy fia és egy lánya van. Marcaliban él. Rostás Árpád nevét Gyar- mathy Lívia 1994-ben rende­zett Lépcső című filmjéből is­merhette meg az ország. Ha­zai munkái mellett évekig dolgozott külföldön is. Min­dig hagy valami ismertető ap­róságot az utókornak az álta­la felújított bútor, ajtó, lépcső rejtett részein. Legutóbb azzal híresült el, hogy fatrónust fa­rag kétszáz éves tölgyfából XVI. Benedek pápának. HÍRSÁV Bezárt az oltópont a barcsi intézetben BEZÁRT A BARCSI OLTÓPONT a rendelőintézetben. A há­ziorvosoknál azonban to­vábbra is kérhető a Hl NI elleni vakcina. Bár a jár­vány terjedése lassult, ja­nuártól az országban még további negyven helyen ér­hető el az oltás, (jg) Irodát vett a KDNP Kaposváron KILENCMILLIÓ-NÉGYSZÁZHAR- mincezer forintért eladta a kaposvári Honvéd utca 1. szám alatti üzlethelyiségét Kaposvár önkormányzata a KDNP-nek. A párt január végéig egyenlíti ki az in­gatlan vételárát, (mk) A megújuló energiák iránt érdeklődtek A MEGÚJULÓ ENERGIA lehe­tőségeit ismerték meg az érdeklődők a Barcsi kistér­ség fejlesztési és együtt­működési kapacitásainak megerősítésével kapcsola­tos rendezvényen. Horuczi György, a Pannergy Nyrt. üzletfejlesztési igazgatója a geotermikusenergia-ala- pú hőtermelésről beszélt Barcson, míg a termelt hő hasznosításáról a Hőszig Kft. adott tanácsokat, (jg) Csökkentenék az árvízi veszélyeztetettséget TÉRÍTÉSMENTESEN ADJA ÁT a Kapós vízfolyáson létesí­tendő vésztározóhoz szük­séges ingatlanokat az ál­lamnak Kaposvár önkor­mányzata. Erre azért van szükség, mert uniós pályá­zat segítségével kívánja csökkenteni a Kapós mel­letti területek árvízi veszé­lyeztetettségét a beruházó vízügyi igazgatóság, (mk) Bibliaismereti órák a könyvtárban folytatódnak a bibliaisme- reti előadások a barcsi váro­si könyvtárban. A Biblia és a régészet címmel január­ban és februárban is várják a téma iránt érdeklődőket, ahol Egerváriné Árvái Már­ta teológus és Hiller Zoltán történelemtanár tart pre­zentációkat. (jg) Krónika a nyugalom völgyéről év végi ajándék Fejezetek Marcali-Horvátkút történetéből Dombok közé zárt világ. Ezzel szinte minden elmondható Hor- vátkútról. Történetét fejezetekre bontva több mint háromszáz ol­dalas könyv született a Marcali­hoz tartozó településrészről a Múzeum Alapít­vány gondozásá­ban. Horváthné Rádics Márta szer­kesztő, a kuratóri­um elnöke arról beszélt: annak a helytörténeti sorozatnak a záró­kötete a horvátkúti, mely az 1977 óta Marcalihoz csatolt vá­rosrészeket mutatja be. 1998- ban Bizéről, 2004-ben Boron- káról, 2006-ban Gyótapusztáról jelent meg kiadvány.- Horvátkút területét uraság nem lakta, a földeken a kör­nyék birtokosai osztoztak, la­kói pár holdas parasztok és zsellérsorban élő szőlősgazdák voltak. Ezért a többi csatolt te­lepüléstől eltérően a hegyközségi élet itt volt a legjellem­zőbb - vezette be a könyvbemutatót a horvátkútiaknak Horváthné Rádics Márta. A kötetben az alapítvá­nyi tagok mellett helyiek is fel­adatokat vállaltak a kutató­munkában, cikkírásban. A ré­gi, letűnt időkről nagyon kevés írott anyag van. Az őslakosok lassan kihalnak, és egyre keve­sebb azok száma, akik a múlt­ról korhűen beszélni tudnak. Ezért a múlt, a jelen nemcsak számokban és adatokban él a kötetben, hanem az élet meg­annyi szeletéből, visszaemlé­kezésekből bontakozik ki, megörökítve az ott élők sorsát, gondját, mindennapjait. Felöle­li a gazdaságot, a vallást, az ok­tatást, a háborús emlékeket, a néprajzot, a tanyavilágot, de ki­tér arra is, hogy a környéken nincs párja a pirított dióból itt készült tortának. Azonban en­nél többet is ad a könyv: előre­vetíti a jövőt, a terveket, amivel később újabb fejezet íródhat Horvátkút történetéből. ■ Vigmond Erika Decemberben sok pálinkát legurítunk Disznóvágás, év vége, szilvesz­ter: decemberben több pálinka fogy, mint az év más időszaká­ban. Somogybán az országos át­lagot reprezentálja a szeszes italok, pálinkák fogyasztása. Ez egy főre vetítve évente megkö­zelíti a 3,5 litert. Varga Gábor, az agrár­szakigazgatási hivatal főigaz­gatója azt mondta: igen nép­szerűek a kitűnő minőségű gyümölcsökből készült párla­tok. Különösen kedvelt a ba­rack-, a körte- és a szilvapálin­ka, mások a málna- vagy a birspálinkát keresik.- Év végén több fogy ezekből, nyilván így volt ez most is - fűz­te hozzá. ■ Harsányi M. Feldúlták a betlehemet Barcson Az év utolsó napja előtt feldúl­ták a barcsi betlehemet a kato­likus templom előtt. Ungvári Zoltán, a Városgazdálkodási Igazgatóság igazgatója el­mondta: a randalírozók felbo­rították az egész berendezést, a betlehemi bábukat, de még a sátor előtti virágtartókat is. Hozzátette: a munkatársakkal közösen még aznap helyreállí­tották a rendetlenséget, így minden visszakerült az erede­ti helyére. Rongálás miatt a barcsi rendőrség nyomozást indított, és arra kérik a lakos­ságot, hogy akik észlelték a randalírozást, azok értesítsék a hatóságot és a városfenntar­tókat is. ■ J. G. ■ Szőlőművelők völ­gye volt egykor a ma már Marcali­hoz tartozó Hor­vátkút.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom