Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
2 2009. DECEMBER 20., VASARNAP TIT I M"llli Ezrek rekedtek a Csalagút-vonatokon ezrek töltötték a szombatra virradó éjszakát a Nagy- Britanniát Franciaországgal összekötő tenger alatti vasúti alagútban, miután több, Anglia felé tartó Eurostar expressz elromlott az időjárás miatt. Az utasokat kimentették, de a forgalom csak hétfőre állhat helyre. Magánnyugdíjpénztár: vita az átalakításról a fidesz arra kéri a köztársasági elnököt, forduljon az Alkotmánybírósághoz az új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvény miatt, mert a jogszabály a nyugdíj ellopására ad lehetőséget. Az MSZP szerint a törvény több garanciát tartalmaz. Tiszteletreméltó címmel ruházták fel II. János Pált xvi. Benedek pápa tiszteletreméltó címmel ruházta fel elődjét, II. János Pált. Ez az utolsó lépés a 2005-ben elhunyt pápa boldoggá avatása előtt, amely jövőre várható. Ez előtt még el kell ismerni egy olyan csodát, amely neki köszönhető. MSZP: 2011-ben lehet nyugdíjprémiumot fizetni nem a 13. havi nyugdíj, hanem nyugdíjprémium kifizetésére kerülhet sor 2011- ben - közölte Lendvai IldP kó. Az MSZP elnöke emlékeztetett: elemzők 2011-re 3,5-4 százalékos gazdasági növekedést tartanak elképzelhetőnek, ez lehetővé teszi a nyugdíjprémium kifizetését. Lendvai fizetne az időseknek KÖZÉLET Koppenhága Senkit sem kötelez a csúcson született megállapodás < § Alszanak a delegációk tagjai a koppenhágai klímakonferencia egész éjszaka tartó plenáris ülésének szünetében. A csúcs nem hozott eredményt. A klímáról nem döntöttek Hozott is eredményt, meg nem is a dán fővárosban tegnap véget ért klímakonferencia: a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, de az jogilag senkire sem kötelező érvényű. Ambrus Vilmos Már-már úgy tűnt, kudarcba fullad a koppenhágai klímacsúcs, amikor végül tegnap mégis született megállapodás. A dokumentummal számos ország mellett a környezetvédők is elégedetlenek. Az elfogadott nyilatkozat - amely jogilag nem kötelező érvényű - azt tartalmazza, hogy az országok a jövő év januárjának végéig nyilatkoznak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről, de konkrét számot nem említ. Vagyis hiányzik belőle, hogy a fejlődő országok elköteleznék magukat a 40 százalékos csökkentés mellett. A dokumentum 2 Celsius-fok- ban maximálná a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest, és tartalmazná azt is, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dollárral (19 000 milliárd forint) támogatnák a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseit. Ezenkívül a fejlődő országok 30 milliárd dollár (5700 milliárd forint) értékű támogatást kapnának 2010-2012 között az iparosodott államoktól. Mindezt a kis szigetországok nem tudják elfogadni, mert őket fenyegeti az a veszély, hogy a tengerszint emelkedése miatt eltűnhetnek. A 2 fokos érték szakemberek szerint is sok: 1,5 vagy legfeljebb 1,8 fokban kellett volna megszabni a felmelegedés mértékét. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlati programvezetője szerint a 2 fok ma már nem tekinthető eredménynek. A szakember lapunknak azt mondta, a fejlett országok semmilyen kötelező érvényű előírást nem fogadtak el magukra nézve: az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió egyaránt e szerint cselekedett. Botár Alexa szerint a csúcs nem volt jól előkészítve, mégis remélni lehetett, hogy legalább politikai megállapodás születik. „Az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Most csak arról született döntés, hogy valamikor döntés születik. Legkésőbb a jövő évi mexikói klímacsúcson meg kell állapodni” - mondta Botár. A klímakonferencia zárónyilatkozatát pénteken késő este fogalmazta meg az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, illetve az indiai és a kínai miniszter- elnök. Barack Obama minderről úgy nyilatkozott, nem is biztos, hogy alá kellene írni a dokumentumot, mivel senkire nézve sem kötelező. Eképpen a koppenhágai csúcs semmi esetre sem értékelhető eredményesnek. „Magyarország és az Európai Unió ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodást szeretett volna elérni - értékelte Bajnai Gordon miniszterelnök az éghajlatvédelmi konferencia eredményeit. - A megállapodás nem rajtunk múlt.” „Csak kis előrelépés történt. A várakozásokhoz képest csalódás volt a klímakonferencia” - mondta lapunknak Korányi Dávid, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója. Korányi hangsúlyozta, mindössze politikai keretmegállapodás született, így a tárgyalásoknak folytatódniuk kell. Arra a kérdésünkre, hogy mindez mikorra realizálható, a szakértő úgy válaszolt, egyelőre annyit lehet tudni, hogy van esély a folytatásra, mivel a probléma fontosságában minden ország egyetért. Erre mondta az ENSZ főtitkára, hogy Koppenhága csak a folyamat kezdete. Ami a koppenhágai nyilatkozatból kimaradt ■ minden fejlett országnak 25-40 százalékos kibocsátáscsökkentést kell vállalnia 2020-ig m csökkenteni kell a 2 Celsi- us-fokos limitet m minden országra kötelező érvényű megállapodást kell kötni ■ a fejlett országoknak el kell ismerniük, hogy tartoznak a fejlődő országoknak a környezetszennyezés miatt m 2020-ig 150-450 milliárd dollár (28 000-86 OOO milliárd forint) kellene évente a fejlődő országoknak klímavédelmi adósságra Vízummentesség Szerbiának, több átkelő a déli határon „Az adminisztratív korlátok lebontása után a fizikai akadályok következnek, fontos kérdés, hogy hány és milyen áteresztő- képességű határátkelőhely üzemel Magyarország és Szerbia között” - jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter szombaton a röszkei határátkelőhelyen, ahol szerb kollégájával, Vük Jere- miccsel találkozott a szerb állampolgárok vízummentességének bevezetése alkalmából. Balázs Péter szerint közös szándék a határátlépési kapacitás növelése, hogy minél több helyen lehessen átkelni a magyar-szerb határon. Az átkelőhelyek ügyében létrehozott szerb-magyar vegyes bizottság megvizsgál minden praktikus megoldást - tette hozzá a külügyminiszter. A magyar fél segítséget tudna nyújtani abban is, hogy a saját oldalán befogadja a szerb útlevélvizsgálókat. Balázs Péter hangsúlyozta: Magyarország aktív szószólója déli szomszédunk európai integrációjának. ■ Egyelőre veszélyes a befagyott tavak jegére lépni A Tisza-tavon és más szabad vizeken sportolni vágyók mindenképpen érdeklődjenek a területileg illetékes rendőrkapitányság ügyeletén, hogy a jég alkalmas- e korcsolyázásra vagy horgászásra - közölte a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője. Busi László alezredes elmondta: „Amennyiben nem kapnak megnyugtató választ, ne menjenek a szabad vizek jegére, a korcsolyázók maradjanak a műjégpályáknál.” A kapitányságvezető azt a tanácsot adta: a jég gyanús ropogása, recsegése esetén azonnal hasra kell feküdni, hogy a befagyott felület minél nagyobb részen terhelődjön, és meg kell próbálni a legközelebbi biztos pontot (partot, Stéget) hason csúszva elérni. Beszakadás esetén igyekezni kell ajég szélében megkapaszkodni, lábbal a legközelebbi biztos pont felé lökni magunkat, és közben segítséget kérni. ■ A mintafalvak üzenete: merjünk tanulni egymástól! integráció Megfelelő ösztönzéssel és szervezeti megoldással hamar eredményre vezetnek a foglalkoztatási programok A pénzbeli támogatások mellett az Európai Unió meghatározó fejlesztési módszere a példaértékű kezdeményezések, jó gyakorlatok megismertetése és elterjesztése. Erről szólt a nemrégiben a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán megrendezett Csak együtt sikerülhet! című tanácskozás, ahol hazai ötletek megvalósítói ajánlották az általuk már megválaszolt kihívásokkal küzdők figyelmébe működő s átültethető megoldásaikat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását is hatékonyabbá teheti, ha a kedvezményezettek jó példákat látnak maguk előtt, és képesek tanulni egymástól. Játékos és kooperatív készségfejlesztési programmal segítik a gyerekek kibontakozását, a közösség épülését és a tanulási folyamat eredményességét a Miskolc és Tiszaújváros között fekvő Hejőkeresztú- ron. Kilenc éve alkalmazzák a módszert, amely négy lábon áll: a gyerekek beilleszkedésének tökéletesítése, az egyéni fejlődés segítése, a stratégiai gondolkodás ösztönzése, illetve a szülők bevonása egyaránt fontos elemnek számít. A komplex tanítási-tanulásszervezési eljárás segítségével minden gyerek a neki legmegfelelőbb ütemben fejlődhet, az osztályban végzett közös munka pedig elejét veszi a hátrányos helyzetű tanulók leszakadásának, ugyanakkor serkenti a tehetségesebbek fejlődését. „Célunk, hogy diákjainkból egymást elfogadó és egymásra odafigyelő, az új iránt fogékony, a természeti környezetet védő, a nemzeti és helyi hagyományokat ápoló, szilárd ismeretekkel rendelkező fiatalok váljanak” - fejti ki Kovácsné dr. Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója, aki november végén vehette át az év legkreatívabb tanítójának járó Mentor-díjat. A nebulók fele roma származású, hetven százalékuk hátrányos helyzetű, a hejőkeresztúriaké mégsem „csak” romaprogram, annál sokkal összetettebb és szélesebb körű. A kiindulás itt is az volt, hogy a gyakorta magatartási és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek beilleszkedését segítsék, de fokozatosan az együttműködési normák elsajátítása, a tanulói szerepek kialakítása, az eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatok gyakoroltatása került középpontba. Az erőfeszítéseket visszaigazolja, hogy az elsősök körében még az országos átlag alatti, a nyolcadikosoknál azonban már az országos átlag fölötti készségszintet mérnek. Szintúgy mintaértékű az igrici közösségi kertészet, amelynek példája bizonyította: megfelelő ösztönzéssel és alkalmas szervezeti megoldással hamar eredményre vezetnek az integráció érdekében kidolgozott foglalkoztatási programok. Támrendsze- res uborka termesztése folyik a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei faluban, ami 22 családnak nyújt megélhetési lehetőséget. A roma lakosság magas aránya, a leghátrányosabb helyzetű besorolás nem tenné egyedivé a települést, az viszont már igen, hogy foglalkoztatási projektjüknek köszönhetően a résztvevők többletjövedelemhez jutnak, élethelyzetük stabilizálódott, kilátásaik javultak - egyszóval integrációjuk jó úton halad. „Huszonkét család lépett be a szövetkezetbe, amelyek ma már 90-100 ezer forintos havi jövedelemre tesznek szert mindennapi munkájukért, és ez óriási előrelépés a korábbi, segélyezett állapothoz képest” - mutat rá Szőke Judit, a Polgár Alapítvány igazgatója. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉS! PROGRAM 2007-2013
