Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-04 / 284. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 4., PÉNTEK Torgyán titkárnője Visontán? tandíj Hogyan lehet ingyen lakóházhoz jutni, erről szól a tanulságos történet Som nagyasszonya lett Varga Lajosné. A kitüntetést - amelyet a Főnix Somogyi Nagyasz- szonyok Egyesülete adott - a vörsi ünnepségen vette át.- Mit jelent önnek a nagyasszonyt cím?- Évtizedek óta önzetlenül dolgozom a faluért, a közösségért. A vöröskereszt- alapszervezetnek negyven éve aktivistája, vezetőségi tagja vagyok, de ellátom a Som Községért Alapítvány kuratóriumi tagságából adódó teendőket is, melynek keretében a somi fiatalok megsegítésére törekszünk. 1994-től folyamatosan képviselőnek választott a lakosság, 11 éve alpolgármesterként szükség esetén helyettesítem a polgármestert, valamint 2006 óta vezetem a nyugdíjasklubot is. A kitüntetés nagy megtiszteltetés, és erkölcsi elismerése a munkámnak. Örülök, hogy olyan személyek közé kerültem, mint Szili Katalin és Mátrai Márta.- Nem fárasztó a sok tisztségből adódó munka?- Egyáltalán nem. Itt születtem, így szívesen végzem a társadalmi munkát. Természetes, hogy ehhez a család segítése és megértése is kell.- Mit tart fontosnak a jövőre nézve?- Szeretném, ha szebb és virágosabb lenne a község, lakossági összefogással. Fontos a temető folyamatos tisztán tartása is. ■ Krutek J. Varga Lajosné: helytörténeti kiállítás anyagát is bővítjük Hogyan kell ingaüanhoz jutni ingyen? A választ Csokonyavisontán tanítják. A tandíjat pedig egy nyugdíjas pedagógus fizeti. Nagy László Tragikus körülmények között meghalt a fiam, s adóssággal terhelt háza üresen maradt. Beköltözött az enyészet, s mi - két öreg - a magunké mellett nem bírtuk még azt a házat is rendben tartani - kezdi butasága történetét a csokonyavisontai Sípos Gyula. - Egy éve megnyerő modorú, gyönyörű fiatal nő állított be hozzánk, aki Torgyán József egykori titkárnőjeként mutatkozott be. Elmondta, hogy jelenleg karitatív tevékenységet folytat, önhibájukon kívül lecsúszott, szerencsétlenül járt embereken segít. Szeretetből, ingyen, bérmentve. Sokaknak segített már talpra állni, s most is van egy pártfogoltja - egy faipari vállalkozó -, akinek mások hibájából tönkrement az összes gépe. A férfi eladta a házát, hogy a cégét | és a dolgozóit megmentse, s g most fedelet keres ideiglenesen. | Hallották, hogy üresen áll a há- I zunk, és a vállalkozó kivenné az édesanyjával. Sípos Gyula szívesen beleegyezett, gondolván, hogy a 15 ezres bérleti díjat majd állag- megóvásra fordíthatja. Az ismerkedésre az egész faipari brigád eljött - köztük helybeliek is -, s mind dicsérték a vállalkozót. Az új albérlő pedig megígérte: csupán addig marad, ameddig a tulajdonos engedi. Csak három kutyára leltünk természetesen megpróbáltuk megkeresni és megszólaltatni a házfoglalókat is, azonban sem a férfi, sem az édesanyja nem került elő. Egyedül a három kutya jött ki üdvözölni Sípos Gyula: balek vagyok, ezt mondja rám a feleségem, és igaza van bennünket. sípos gyula elkeseredésében még rúgott egyet a kerítésbe, megrázta a félig leszakadt redőnyt, megkocogtatta a tört ablakokat, aztán kétség- beesetten széttárta a karját: mondja meg már valaki, hogy kihez forduljak?- Kezdetben azért nem fizetett lakbért, mert a lakást kifestette, aztán már a látszattal sem törődött - folytatja az idős tulajdonos. - Ez év nyarán aztán vevő jött a házra. Kértem a lakómat, hogy egy hónapon belül - augusztus l-jéig - költözzön ki. Megígérte, aztán maradt. A mai nap is benn lakik. Másfél éve ott él, s egy fillért sem fizetett eddig, csak közműadósságot csinált. A többszöri felszólításomra fenyegetés volt a válasz: ha tovább zaklatom őket, feljelentenek! Közben a házat az elárverezés is fenyegeti elhunyt fiam adóssága miatt. Szerintem arra játszanak, hogy lakottan a valódi ár töredékéért hozzájuthatnak majd a házamhoz. Abból gondolom ezt, hogy a faluban már azt híreszteli: megvette tőlem az ingatlant. Az idős tulajdonos a hatóságokhoz fordult. Kiderült: az ön- kormányzatnak nincs hatásköre a kilakoltatásra, pedig a lakó nincs is a házba bejelentkezve. A rendőr ügyvédhez irányította. Az ügyvéd is felszólítást küldött, persze eredménytelenül. - A férfiért kezességet vállaló helybeliek azóta nem mernek a szemembe nézni - mondja Sípos Gyula. - Egyikük elmondta: a lakóm régebben rendes ember volt, amíg fel nem' csípte ezt a csinibabát. Csakhogy szépséges párja nemcsak a jellemét formálta át, hanem a jövedelmi viszonyait is. A fűrészek sem mentek tönkre, hanem eladogatta potom áron. Az ősz hajú tanító kétség- beesésében már olyasmit is tett, amire csöppet sem büszke. Leszedette a kaput, betörte az ablakokat. Az albérlőt azonban ez sem zavarta... Amikor idáig jut, megremeg a hangja. - Lehet, hogy túl szép élet jutott nekem - gondolkodik hangosan -, mert vénségemre sorra kapom a pofonokat a sorstól. Meghalt a fiam, aztán jöttek ezek a gazemberek. Ha csak szóba kerül idehaza ez az ügy, a feleségemtől mindig megkapom: nálam nagyobb balekot nem hordott a hátán a föld. S mindannyiszor el kell ismernem: igaza van. Egyedüli mentségem csupán az: sikerült úgy megöregednem, hogy ilyen címeres gazemberrel még nem volt dolgom. Korábban zárjanak a kaposvári kocsmák! telefórum A városlakóknak a háromnegyede rövidítené a nyitva tartást A kaposváriak többsége korlátozná a lakótelepi kocsmák nyitva tartását. Egyebek közt ez is kiderült a második kaposvári telefórumon, amikor több ezer helybelivel beszélgetett Szita Károly polgármester a várost érintő és az itt élőket foglalkoztató témákról. Mint arról a három hónappal ezelőtti első telefonos fórum kapcsán beszámoltunk, Kaposvár volt az első város a kontinensen, ahol a kapcsolattartás ezen módját alkalmazták. Szeptemberben csaknem ezer- hétszáz kaposvári vett részt a telefórumon, melynek célja, hogy a somogyi megyeszékhelyen élők véleményük, javaslataik elmondásával, kéréseik, kérdéseik megfogalmazásával minél nagyobb számban bekapcsolódhassanak a helyi ügyek intézésébe. A szerdai második telefonos fórumon csaknem ötezer kaposvári vett részt; 17 és 18 óra között a vonalas telefonnal rendelkezők első felét, egy órával később a második felét tárcsázta a rendszer. A polgármester elsősorban azt szerette volna megtudni, hogy a város polgárai szerint kell-e korlátozni a sűrűn lakott területeken a vendéglátóhelyek nyitva tartását. A vonalban lévők telefonjaik nyomógombjaival szavazhattak a kérdésről, és véleményüket is elmondhatták. A felhívott kaposváriak 79,5 százaléka úgy gondolja, hogy indokolt a kocsmák nyitva tartását korlátozni, elmondták, hogy sokaknak személyes élményük is van a kérdéssel kapcsolatban. A válaszolók 88,9 százaléka szerint el kellett volna utasítani az ország jövő évi költségvetését, s csupán alig több mint egytizednyien gondolták úgy, hogy támogatandó volt a törvényjavaslat. ■ Márkus Kata A gyhris gyerek se rosszabb, ha értéket mutatnak neki kutatás Az a tapasztalat, hogy igen gyakran azonnali ellenállást vált ki, ha „intézetis” diák kerül egy iskolába A törvény ma ahelyett, hogy segítené, inkább gátolja az állami gondozásba vett fiatalok tanulását, életkezdését.- Egyik gondozottunk harminc helyett kilencven napot töltött a toponári Gyermekvédelmi Központban, s ezalatt annyi órát mulasztott az iskolában, hogy évet kellett ismételnie - tudtuk meg Porczió Györgyné igazgatótól. - A gyereket ugyanis csak a törvényes képviselője írathatja be az iskolába, s ez nálunk bizony sokszor gondot okoz. Ha a megye másik részéről kerül hozzánk a gyerek, nem tudjuk megoldani, hogy a régi iskolájába járjon, és átíratni sem tudjuk. Előbb-utóbb törvényi megoldást kell találni. Amíg azonban ezt elérjük, addig is kezelni kell a helyzetet; a toponári iskolával sikerült jól működő kapcsolatot kialakítanunk. Az intézmény fogadja a hozzánk ideiglenesen bekerülő gyerekeket is. Akkor sem egyszerű persze a helyzete az állami gondozásba vett fiatalnak, ha zökkenőmentesen vészeli át az iskolaváltást, esetleg ugyanabban az iskolában marad, ahova korábban járt. Ezt bizonyítja az is, hogy a szociális minisztérium országos kutatást készít az állami gondozásban lévő gyerekek iskolai előmeneteléről, kudarcaik hátteréről. A kutatásban a somogyi Gyermekvédelmi Központ is részt Porczió Györgyné: törvényi megoldást kellene találni Akad olyan kamasz, aki olvasni sem tud gyakori, hogy olyan a családi háttér, amelyben nincs értéke a tanulásnak. A magasabb életkorban gondoskodásba kerülő fiatalok között kiemelkedően magas a lemorzsolódás aránya. A 8. évfolyamot befejezett, tovább tanuló fiatalok körében gyakori jelenség az iskola mellé járás. A befogadó otthonban szerzett tapasztalatok még elgondolkodtatób- bak: akad olyan kamasz, aki olvasni sem tud... vesz - mondta Tröszt Éva igazgatóhelyettes. - Az összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a gyermekvédelmi rendszerben lévők nem rosszabbak, nem kezelhetők kevésbé, mint a családban felnövő gyerekek jó része, akkor, ha értéket közvetítünk feléjük, ha lekötjük őket. Ám azt is el kell mondani, hogy sajnos nem minden esetben fogadják az iskolákban megfelelően a gyerekeinket, sokszor rögtön ellenállást vált ki, ha „gyivis” gyerek kerül az intézménybe. Pedig társadalmi jelenség az egyre több magatartás-zavaros diák, akiket először meg kell tanulni kezelni ahhoz, hogy tanítani lehessen őket. Ez már felveti a pedagógusképzés problémáját. Tröszt Éva szerint fontos volna, hogy a gyermekvédelmi alapellátásban dolgozók, családgondozók idejében vegyék észre a problémás családokat, és kiemelt figyelmet fordítsanak a veszélyeztetett vagy már védelembe vett fiatalok iskolai kötelezettségeinek rendszeres teljesítésére. Egyes családok körében jól ismert az a jelenség, amikor a fiatal azért nem megy, nem mehet iskolába, mert a szülő kérésére a kisebb testvéreire vigyáz. Az iskola, a tudás értékének elfogadtatásában a kisebbségi önkormányzatok tagjai is vállalhatnának megerősítő szerepet a roma családok körében. ■ Márkus K. K-------------Alp olgármester és nagyasszony
