Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-21 / 298. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 21., HÉTFŐ SOMOGYI KÖRKÉP 11 A kiskocsmákban sózzák el a nagy pénzt trükkök Silány minőségű hamisítványokkal is próbálkoznak, Somogybán egyelőre kevesen A siófoki rendőrök októ­berben és novemberben is elfogtak olyan gyanúsí­tottakat, akik hamis ame­rikai dollárt akartak be­váltani - nem is kis mennyiségben - a helyi OTP-fiókban. Jakab Edit Egy kínai férfi hatvanezer dol­lárral ment a bankba, a házku­tatásnál további gyanús ötven­ezer dollárt foglaltak le a rend­őrök. Két nő 75 hamis százdol­láros bankjegyet kísérelt meg beváltani a pénzintézetnél. Mindkét esetben árulkodó jel volt, hogy a bankjegyek a mére­tükben eltértek a valódiaktól, el­tért a vízjel is, és nagyon fogtak. A pénzvizsgáló gép jelentős mennyiségű bankjegyet válasz­tott ki azzal a megjegyzéssel, hogy azok nem felismerhetőek. A Barcsi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya egy tótúj- falusi lakos ellen folytatott ered­ményes nyomozást, aki házi ké­szítésű silány minőségű, külön­böző címletű hamisítványaival baranyai falusi italboltokban próbált meg fizetni. A somogyi kapitányságok­nak most elsősorban a na­gyobb bevásárlóközpontok, forgalmasabb üzletek pénztá­rainál felbukkanó hamis öt­százforintos bankjegyek ad­Nehéz megkülönböztetni a valódi és a hamis pénzt. Tudják ezt a bűnözők is, ezért elsősorban a forgalmas helyeken próbálnak fizetni vele nak munkát - az ötezer-, tíze­zer-, húszezerforintos címlettel ritkábban élnek vissza.- A pénzhamisításos ügyek alakulásánál megfigyelhető, hogy a megyeszékhely és Sió­fok szerepe a korábbi évekhez képest nem változott, azonban még így is jóval az országos át­lag alatt merül fel ilyen bűncse­lekmény Somogybán. Az első tíz hónap adataiból csökkenés­re lehet következtetni - tudtuk meg Bíró Gábortól, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószó­vivőjétől. - A két város lakossá­gának nagyságával és jelentős idegenforgalmi érintettsége ré­vén emelkedik ki a többi város közül. Összességében elmond­ható, hogy az idegenforgalom ellenére kis számban fordult elő hamis pénz, azon belül a hamis euró szinte elhanyagol­ható. Több évre visszamenőleg az is megállapítható, hogy ezek a bűncselekmények is kisebb súlyú, egyedi elkövetések. Évente legfeljebb egy-egy ügy­ben fordul elő nagyobb össze­gű, nagyobb darabszámú ha­mis bankjegy - mint az emlí­tett két siófoki eset. A nagy forgalmú kereskedel­mi egységekben rendszerint már a fizetés pillanatában ki­szűrik ezeket a bankjegyeket, a kisebb üzletekben csak a pénz­tár zárásakor derül ki a bűn­cselekmény. Általában jellem­ző, hogy az emberek a nagyobb címletű bankjegyek valódisá­gáról meggyőződnek, de a ki­sebb címletűekre nem figyel­nek - időnként ezt használják ki a hamisítók. Különösen a Balaton környé­kére jellemző, hogy a hamis bankjegyeket a nagy forgalmú árusítóhelyeken (palacsintázó, lángossütő), illetve bevásárló- központok területén próbálják felhasználni, úgy, hogy a cse­kély értékű áruért nagyobb címletű bankjeggyel fizetnek. Ez mindenképpen gyanús le­het. A nagy forgalmú helyeken az eladók figyelme megoszlik, és mivel a kis üzletek nagy ré­szében nincs bankjegyvizsgáló eszköz, a hamis bankjegy fe­lett a pénztáros figyelme köny- nyen átsiklik. A bűncselekmény megelőzé­séhez mindenképpen óvatos­ságra, nagyobb körültekintésre van szükség. Gyanús esetben érdemes azonnal értesíteni a rendőrséget, s addig a helyszí­nen tartani a bankjegy átadóját, vagy ha ez nem lehetséges, mi­nél több körülményt meg kell jegyezni (részletes személyle­írás, gépkocsi jellemzői). Jó szolgálatot tehet egy pénzvizs­gáló berendezés, de gyakran ta­pintással és szabad szemmel is könnyen megkülönböztethető a hamisítvány, ha összevetik egy eredetivel. Nagy címletű bank­jegyek esetében mindenkép­pen érdemes erre időt szánni. A korábbi évek tapasztalatai alapján különösen az éjszakai szórakozóhelyeken ajánlatos ez, ahol a rossz látási viszonyok és egyéb körülmények miatt könnyebb a hamis bankjegyek terjesztése. És persze fontos szabály, hogy pénzt kizárólag legális pénzváltóknál és pénz­intézeteknél ajánlatos váltani, utcai árusoknál sohasem. Szépen fejlődik a Siófoki Ipari Park beruházás A fejlesztéssel a park szolgáltatásai magasabb szintre emelkednek Több mint három évtized után jelentős változáson megy át a Siófoki Ipari Park, amelynek területén a KW mellett 35 cég tevékenykedik Egyre népszerűbb az ipartelep Fejlődik a részben a Kőolajveze­ték-építő Zrt. tulajdonában álló Siófoki Ipari Park, ahol a betele­pült cégek az uniós támogatás­nak köszönhetően nemcsak több, de magasabb szintű szol­gáltatást is kaphatnak. A siófoki ipartelepen találha­tó ipari park 1968 és 1974 között épült ki, a területen azóta szinte csak az infrastruktúra állag- megóvására fordítottak pénzt. Ezért is fontos, hogy több mint három évtized után minőségi változások tapasztalhatók a te­lepen. A Kőolajvezeték-építő Zrt. (KW) a Dél-dunántúli Regi­onális Operatív Program pályá­zatán szerepelt sikerrel, aminek köszönhetően 379,5 millió fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást nyertek a park komplex fejlesztésére. A beruházás össz­értéke 759 millió forint, vagyis a pályázat ötvenszázalékos támo­gatási intenzitást élvez. - A pá­lyázat célja az ipari park komp­lex fejlesztése, amelynek megva­lósítása után a betelepült cégek­nek magasabb szintű és bővülő szolgáltatás nyújtható - mondta Deák András, a Siófoki Ipari Park vezetője, és hozzátette: a teljes program megvalósítását idénre és a jövő évre tervezik. A park fejlesztésének gyors költségcsökkenést biztosító ele­meit már meg is valósították, hiszen a Kőolajvezeték-építő Zrt. még a fűtési szezon kezde­te előtt elvégezte a területen ta­lálható épületek és csarnokok fűtésének korszerűsítését, az épületek külső hőszigetelését és a nyílászárók cseréjét. Mind­ez már most érezteti hatását a AZ IPARTELEP LÉTREJÖTTEKOR a Kőolajvezeték-építő még négyezer főt foglalkoztató nagyvállalat volt, a területet is ehhez a dolgozói létszám­hoz igazították akkoriban. A 90-es évekre azonban kide­rült, hogy a telep túl nagy a cégnek, ezért is hozták létre az ezredfordulón az ipari par­kot, hogy új betelepülőkkel cég energiaköltségein, hiszen az elmúlt évhez képest Ötven­százalékos energiamegtakarí­tást sikerült elérniük. A fejlesztés részeként már az idén megkezdték és folyamato­san lecserélik a park területén található külső térvilágítás, va­népesítsék be a területet. Az­óta elmondható, hogy a Siófo­ki Ipari Park népszerű a bér­lők körében, hiszen a telepen harmincöt vállalkozás telepe­dett le. A cégek a legkülönbö­zőbb területeken tevékenyked­nek. Megtalálható itt aszta­los, bútorbolt, és a Sió Televí­zió stúdiója is az ipari park­ban lelhető fel. lamint a műhelyek és az irodák elavult és energiafaló világító- testeit, helyettük korszerű és ta­karékos fényforrások kerülnek a helyiségekbe. Fejlődik a telep vagyonvédelme is, kialakították a telephely elektronikus beha­tolásjelző rendszerét, a külsősé­geiben látványosan megújult portaépületben pedig éjjel-nap­pali portaszolgálattal igyekszik megóvni a KW a telepen talál­ható értékeket. Ugyancsak az idei munkála­tok között említhető az ipari park útjainak javítása, valamint a csapadékvíz-elvezető rend­szer korszerűsítése. Ezeket a munkákat a társaság azért is ütemezte a tél beköszönte előtti időszakra, hogy az utak a hideg időben már ne romolhassanak tovább. Korszerűbb lett a tele­pen található tanműhely és a hozzá tartozó kiszolgáló helyi­ség is, ami azért is jelentős, mert idén a KW Zrt.-nél negy­venhat hegesztőtanuló sajátítja el a szakma rejtelmeit.- A pályázati elemek már idén megvalósított részének ér­téke nettó 200 millió forint. A kivitelezést túlnyomórészt sió­foki és környékbeli vállalkozá­sok végzik - mondta Deák And­rás, és megjegyezte: az új léte­sítmények építését a Kőolaj - a gazdasági környezettől függően - a jövő évre tervezi. Ennek so­rán többek között két 2000 négyzetméteres gyártó-, illetve raktárépület készül majd el, va­lamint egy környezetbarát gép- és járműmosó telepítését is sze­retnék megvalósítani. A pályázat feltételeként a KW Zrt.-nek vállalnia kellett, hogy a megújult infrastruktú­rát öt évig fenntartja, 30 új munkahelyet teremt az ipari parkban, tízzel növeli a betele­pülő vállalkozások számát, és 25 százalékkal a barnamezős iparterület beépítettségét. ▲ LEPOROLT MÚLT SZÁZADI TÖRTÉNETEK Pásztoróra a feleség szobájában Hogy a félrelépés nem mai dolog, arról a Somogyi Hírlap 1904. július 27-i számát ol­vasva is megbizonyosodha­tunk. A történet, amelyről a lap tudósít, nem hétköznapi, s napjainkban is intő példa lehet a nem kellő körültekin­téssel hűüenkedőknek. A szerző egy Balaton menti megtörtént esetet oszt meg az olvasókkal. Történt pedig, hogy a káni­kulai hőségtől és egy fiatal- asszonytól felhevült szalma­özvegy Fonyódra utazott, hogy a tó „hullámaiban hűt- se le tűzben égő vérét”. Hiá­ba volt a levegő 25 fokos, a víz pedig 24, csak nem csil­lapodott a feleségét nélkülö­ző férj hevülete.- Csak a pásztoróra segíthet rajtam - szólt a férfi.- Igaza van! - mondta az asszonyka, de okulva a be­vezetőben említett asszony történetéből, közölte, szállo­dába nem megy, ám ha egy villa akadna.... Csakhamar egy szimpatikus idős asszony vállalkozott ar­ra, hogy felhajt egy üresen álló szobát az „ifjú párnak”. Szobát azonban sűrű igye­kezete ellenére sem talált. Már-már feladta a keresést, amikor az egyik szőlőlak tu­lajdonosa megszánta a fá­radt hölgyet:- Miután látom, hogy két­ségbe van esve, és ebből azt következtetem, hogy a kül­dői még jobban kétségbe lesznek esve, ha nem talál­nak szobát, a fürdőhelyre utazott lányomét egy napra igénybe vehetik. Az asszony nagy hálálko- dással fizette ki a szoba árát, és boldogan futott az „ifjú párhoz”.- Van szoba! - kiáltotta messziről az asszony.- Hol, hol? - kérdezték egy­szerre az izgalomba jött sze­relmesek.- Csak utánam, elvezetem oda magukat. Elindultak, s míg mendegél- tek, az asszony sopánkodott, hogy milyen nehezen szerez­te a szobát.- Itt vagyunk - mondta a házhoz érve.- A csudába! Kiáltott fel a fér­fi, arca sápadtra váltott, és lé­lekszakadva futni kezdett.- Hova fut az úr? - kiáltott utána a néni is, meg az asz- szonyka is. De a férfi nem válaszolt, így szaladtak utá­na ők is. A vasútállomásnál érték utol. A lovag még ak­kor is a verejtéket törölte az arcáról.- Maga barom, maga hülye... maga. No de ilyet!- Mi a baj? Szóljon, az iste­nért! - könyörgött az asz- szonyka, és remegve várta a választ.- A feleségem szobáját bérel­te ki az ügyetlen. A néni lehorgasztott fejjel ballagott a kibérelt villa felé, ahol a szőlőlak tulajdonosa előtt megállva így szólt:- A gazdám meggondolta az ügyet, adja vissza a pénzt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom