Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 49. szám
4 2009. DECEMBER 20., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA ARANYUTAK .2 Epe az évre nem jutott ko^ moly autópálya-átadás, és a kampány idején divatos sza- lágátvágásokból sem lesz sok. Drágán és. késve - ez a mottó. 4‘y Ha a magyar lakosság túl drágának és átláthatat- lannak véli a magyar autópálya-építéseket, akkor nem jár messze a valóságtól. Az infrastruktúrafejlesztő cáfolja ezt. Árváy N. Tivadar Mégsem maradunk az idén átadott autópálya nélkül, igaz, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) karácsonyi ajándéka a válsághoz illően aprócska. Holnap adják át a forgalomnak az M7-es autópálya Tárnok-Puszta- zámor csomópontját, ezzel teljessé válik a Letenyéig tartó sztráda. Az infrastruktúra-fejlesztőnek még sincs oka az örömre, hiszen rengeteg kritikát kapnak, hol szakmai, hol politikai körökből, s gyakran a lakosságtól is. „Tudom, hogy Magyarországon van korrupció, és vannak gyanús ügyek, de ezeket nem a mi házunk táján kell keresni - mondta évzáró sajtótájékoztatóján Reményik Kálmán, a NIF elnökvezérigazgatója. - Az autópályák körül utoljára a Kulcsár-ügy kapcsán volt botrány, amikor kiderült, hogy a K&H brókere állami pénzeket is forgatott. Megjegyzem, akkor még nem a NIF kezelte a infrastruktúrára szánt pénzeket. Nekünk ma nincsenek titkaink, minden kérdésre választ adunk." Noha a társaság büszke a „nyitott vállalat stratégiára”, az mégsem hozott teljes sikert. A polgárok ugyanis nem a „hurrákom- munikációból”, hanem a sajtóból tájékozódnak, vagy a saját bőrükön tapasztalják, mennyit tesz a NIF a magyar utakért. „Készítettünk egy felmérést, amelyből kiderült, hogy a lakosság támogatja s megtérülőnek tartja az infrastrukturális beruházásokat, ennek ellenére támadják az építkezéseket - mondta Reményik Kálmán. - Az egyik álláspont az, hogy túl drágán építünk sztrádákat. Hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, készítünk egy 11 országra kiterjedő felmérést, amelynek elsődleges adatai azt mutatják, a síkvidéki pályaépítésben olcsóbbak, míg hídépítésben drágábbak vagyunk. Terveink szerint a 2010 tavaszára összegyűjtött adatokból kiderül, hogy a magyarországi autópályaépítés költségei európai viszonylatban a középmezőnyben foglalnak helyet." Horvátország felmérés nélkül is cáfolja a vezérigazgató álláspontját. Ott 300 millió forintért is épülhet egy kilométer autópálya. A magyar határig futó Vrbovec-Göla közötti A12-es, illetve a Vrbovecet Belovarral és Verőcével (Virovitica) összekötő A13-as pályák 172 kilométere összesen 1,9 milliárd kunáért (72,4 milliárd forint) készül el. Ez átlagosan 421 millió forintot jelent kilométerenként, de az építkezésről beszámoló virovitica- online.com adataiból kiderül, hogy néhány szakasz 320 millió forintos kilométeráron épül. A terület földrajzi viszonyai nagyjából megfelelnek az M6-os Dunaújváros és Szekszárd vagy az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának. Előbbi mégis csaknem 120 milliárdért épül (kilométerenként 1,8 milliárd forintért), utóbbit pedig 65 milliárdért (azaz kilométerenként 1,8 milliárd forintért) adták át tavaly augusztusban. Nehéz azzal magyarázni az ötszörös kilométerárat, hogy sok a műtárgy, hiszen hidakat, csomópontokat Horvátországban is építenek. Ráadásul bizonyos szakaszokat ugyanaz a Strabag épít, amely hazánkban is aktív. Kérdés tehát, hogy hol tűnik el az a kilométerenkénti 1-1,5 milliárd forint, ha sem korrupció, sem kartellezés, sem aranyból öntött szegélykövek nincsenek a magyar rendszerben. Az árakról egyébként valóban keveset tud a magyarok többsége. A NIF által megkérdezettek 39 százaléka szerint egy kilométer autópálya kevesebbe kerül 100 millió forintnál, 13 százalék 100 millió és 1 milliárd közötti értékeket jelölt meg, és 45 százalék tudja úgy, hogy 10 milliárdnál többe kerül egy ekkora szakasz. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy az építéseket körülien- gi a korrupció, túl sok a botrány, illetve hogy az autópálya-nyomvonalakat a politika jelöli ki. Akad azért pozitív gondolat is: az emberek többsége szerint minden autópályát ki kell építeni az országhatárig, mert növelik hazánk versenyképességét, s csökkentik a településeken a teherforgalmat. Befejezett útépítések 2009-ben Üt Megye Munka Hossz Ár* f 61. Somogy burkolaterősítés 24,6 km 1,37 milliárd 86. Vas Vátot elkerülő 4,56 km 2,67 milliárd 88. Vas Sárvárt elkerülő 3,5 km 557 millió 8. Veszprém Márkot elkerülő 4 km 4 milliárd 31-32. Jász-Nagykun Jászberényt elkerülő 2,7 km 456 millió 33. Hajdú-Bihar burkolaterősítés, Kilenclyukú híd 2,6 km 524 millió 86. Vas Szombathelyt elkerülő, burkolaterősítés, négysávosítás 1,4 km 432 millió 8119. Komárom átépítés, körforgalom 4,2 km 730 millió * ÁFA NÉLKÜL, FORINTBAN. MO: hatmilliárddal több lett - maradhat? CSAKNEM FÉL ÉVE CSÚSZIK OZ MO-s körgyűrű M6-os és 51. számú főút közötti szakaszának felújítása. A szakaszra kiírt első tenderre benyújtott pályázatok közül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt (NIF) a PORR Építési Kft. 28,3 milliárd forintos ajánlatát hirdette ki győztesnek augusztusban. Fazakas Orsolya, a NIF kommunikációs vezetője szerint az eredmény egyértelmű volt, hiszen „a tendereken az elsődleges szempont az ár, mindig a legalacsonyabb összegű ajánlatot kell választani ” NEM ÍGY VÉLEKEDETT OZ Ügy másik kulcsszereplője, a Köz- beszerzési Döntőbizottság (KDb), amely a közbeszerzésekkel kapcsolatos vitás ügyek jogorvoslatát hivatott ellátni. A bizottság az építést a legdrágábban, 34,87 milliárd forintért vállaló és az első körben vesztes M-0 déli ágii. Konzorcium kérésére újra megvizsgálta a tendert, és kizárta a PORR-t. Engel Magdolnától, a KDb elnökétől megtudtuk, hogy az „önálló, független, nem utasítható, országos hatáskörű” szerv megállapította, „a NIF jogsértő módon nyilvánította az MO déli ágii. Konzorcium ajánlatát érvénytelennek, míg a Nemzetközi Vegyépszer Zrt és a PORR Építési Kft ajánlatát érvényesnek. ” Az elnök asszony lapunknak írt leveléből kiderül, hogy a PORR ajánlatának érvénytelenségét amiatt állapította meg, mert „több alkalmas- sági feltételnek (bemutatott szakemberek, gépek) nem felelt meg". A PORR HIÁBA TÁMADTA MEG a döntést, a KDb második vizsgálata sem változtatott a helyzeten: a december 14-én kihirdetett ítélete szerint a mintegy 6,5 milliárd forinttal drágább ajánlatot adó II. Konzorcium építheti a 11,1 kilométeres szakaszt, kilométerenként 3,1 milliárdért. Persze csak akkor, ha a döntőbizottság által előírt hiánypótlási felhívásnak eleget tesz két, a pályázathoz csatolt dokumentummal kapcsolatban. Ezek közül az egyik egy idegen nyelvű irat fordításának hitelesítése, a másik pedig egy eszközökkel kapcsolatos nyilatkozat hiányossága. Az ügy - és a 6,5 milliárd forint sorsa - pikantériája, hogy a kizárt PORR esetében hasonló hiányosság merült fel, ők mégsem élhettek a hiánypótlás lehetőségével. A PORR azért nem felelt meg, mert több alkalmassági feltételnek (bemutatott szakemberek, gépek) nem felelt meg - áll Engel Magdolna levelében. S HOGY MIRE LENNE ELÉG ez a 6,5 milliárd? Például a teljes lakosság ingyenes beoltására a H1N1 vírus ellen. Szigetmonostor kis híd nélkül AZ MO KELETI SZEKTORÁBAN a Megyeri híd forgalomba helyezésének egyik feltétele volt, hogy Szentendre és Szigetmonostor között megépüljön egy közúti Kis-Duna-híd. Addig a Megyeri híd csak ideiglenes engedéllyel működik. A NEMZETI INFRASTRUKTÚRA Fejlesztő Zrt. (NIE) tájékoztatása szerint azonban kis híd nélkül is megtörténhet az átkelő végleges forgalomba állítása. A NIF szerint kis híd azért nem épült, mert az önkormányzatok nem tudtak megegyezni annak helyéről „A NIF HAT TERVET AD BE rövidesen az illetékes hatósághoz - mondta Boros Péter, a NIF közúthálózati igazgatója. - Ha elfogadják valamelyiket az ön- kormányzatok, akkor hét év múlva kész lehet a kis híd. ” A
