Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-14 / 292. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Boszorkányok szerencsesütivel hagyományőrzés Népszokásokkal ismerkedhettek a gyerekek a Katica-tanyán Bori (balról), Berci és Tamira lelkesen segített a kenyérgyúrásban, de igazából a Luca-napi hagyományok érdekelték őket Meghívták a pálosok az iharosi lovagokat A budapesti Szikla kolostorból ér­kezett Bátor P. Botond, a pálos rend tartományfőnöke Iharosba a helyi Szent László Király Lovag­rend meghívására. A pálos a je­lenlegi egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a pápa is kanonizált A templomban tartott, nagy érdeklődéssel kísért rendez­vényen a tartományfőnök a pálos rend történetéről beszélt. Többek között arról, hogy az 1950-es évek­ben leginkább őket hurcolták meg, lévén a magyar szellemisé­get, a nemzeti öntudatot legmar­kánsabban képviselők. Pázmány Péter jezsuita szerzetes is azt mondta róluk: „Ha tudni akarod az ország soros állapotját, tekints Remete Szent Pál rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája, de ha őket növekedni lá­tod, tudnod kell, hogy az ország is felemelkedőben van.“ Horváth Győző, a Szent László Király Lovagrend nagymestere azt mondta: szeretnék szoro­sabbra fűzni kapcsolatukat a pálosokkal, tavaszra meghívást kaptak hozzájuk. ■ Varga A. Terményt mentettek a tűzoltók Beizzott a gerenda egy kasté- lyosdombói családi ház padlá­sán. Nyolc tűzoltó oltott, a men­tés során jelentős mennyiségű terményt hordtak le a padlásról. Még nem tudni, mitől izzott be a gerenda. ■ H. M. Hagyományőrző, Luca-na- pi népszokásokat feleleve­nítő programokat szerve­zett a hétvégére a patcai Katica-tanya. A gyerekek megismerkedhettek a de­cember 13. körül kialakult hiedelemvilággal. Vas András A falon szénavágó, vonyogó, mindkettő ismeretlen-érdekes eszköz a patcai Katica-tanyára kilátogató gyerekeknek, ám ez­úttal a teknő jobban érdekli őket. Öt kiló liszt, élesztő, só, cu­kor és víz kerül bele, s máris kezdődhet a dagasztás: vagy egy óráig kell dögönyözni, hogy megfelelő állagú legyen.- Berci, gyere, tűrjük fel a ru­hád ujját! - hallatszik az ukáz még idejében, mielőtt a szólí­tott kisfiú derékig merülne a tésztába. Kétéves húga, Bori is kis kötényt kap, bokáig ér neki, s a teknőt is csak székről állva éri fel, de megy a bátyja után, ha ő dögönyözhet, neki is azt kell csinálnia.- Ne edd a nyers tésztát! - próbálkozik egy másik szülő, majd elmagyarázza, Zénó azért kóstolgat olyan bőszen, mert néhány napja otthon mé­zes kalácsot sütöttek, s akkor szabad volt még a sütés előtt majszolni egy keveset. A kenyérsütés, -dagasztás azonban csak a bevezető prog­ram, a hétvége igazi szenzáció­ja a különféle Luca-napi hagyo­mányok felelevenítése. Ürögdi Beatrix, a Katica-tanya kézmű­ves vezetője előbb Szent Lucia legendáját meséli el a szivacs­párnák között üldögélő, csillo­gó szemű gyerekeknek, majd a Luca székéhez kapcsolódó tör­ténetek következnek sok bo­szorkánnyal, ami persze szin­tén leköti a kicsiket. A legjobban persze akkor örülnek, amikor a szóba került boszorkányt el is készíthetik: csattognak az ollók, kidugott nyelvvel koncentrál az aprónép, s hamarost mindenki saját pa- pírboszival játszhat. Nem marad el a Luca-búza ültetése sem, a gyerekek gondosan a földbe nyomkodják a magokat, melyek karácsonyra kihajthatnak-zöl- , dűlhetnek. Végül szerencsesüti is készül fiú- és lánynevekkel, melyek a hiedelem szerint meg­mutatják a sütitulajdonos jöven­dőbelijének a nevét. Persze Borit egyelőre ez kevésbé izgatta, mint a papírboszorkány... Lucás hagyományok A lucázás részben keresz­tény, részben magyar szokás. Előbbi Szent Luciához köthe­tő, aki a III. és IV. század for­dulóján élt Szicília szigetén. Álmában megjelent neki Szent Ágota, ettől kezdve lé zus jegyesének tekintette ma­gát. Különböző kínzásokkal megpróbálták rávenni, hogy megtagadja hitét, végül el­vágták a torkát. Házasság szerző szentnek tartották: a névnapján meggyfaágat vág­tak, vtbe tették, s ha kizöl- dült, a lány férjhez ment A Lucia név a lux, azaz a fé nyesség szóból származik, emiatt a szemfájósok védé szentjének is tekintették. A MAGYAR hiedelemvilágban Luca ártérontó boszorkány, így e naphoz kötődik a leg­több népi babona. A Luca- búza keltetéséből a jövő évi termésre következtettek. A Dél-Dunántúlon hajnalban kotyolni, palázolni indultak a kisfiúk: lopott szalmára vagy fadarabra térdepelve mondták el köszöntőjüket. A karácsonyig hátralévő 12 nap időjárásából következtet­tek a jövő évre is, ez volt a Luca-kalendárium. Ekkor kezdték faragni a Luca-szé két is: egy szabályos ötszög köré öt egyenlő szárú három­szögből, kilencféle fából állí­tották össze. Segítségével tu­lajdonosa felismerte a falu boszorkányait. Csak kará­csonyestére készülhetett el. A Luca-bál napján ropta Bogláron Somogy legjava antológia Pozitív jeleket lát a megyei elnök a hazai néptáncmozgalom jövőjére gondolva Először rendezték Balatonbog- láron a megyei néptáncgálát, a szombati eseményen táncosok százai adtak fergeteges műsort. Az antológia hagyományosan a megye magas szintű művészeti teljesítményt nyújtó gyermek-, ifjúsági és felnőttcsoportjainak találkozója, a kaposvári Együd, a bogiári Méta és a kadarkúti fesztivál helyezettjei ropták a hét végi gálán. Tizenkét csoport érkezett a városba, a talpaláva- lót négy zenekar húzta a Kapos­várról, Kaposmérőből, Szenná­ból, Kőröshegyről, Barcsról, Porrogszentkirályról, Kadar- kútról, Balatonszentgyörgyről és Zákányból érkezett néptán­cosoknak.- Tavaly határoztuk el, hogy ezután mindig egy meglévő, si­keres rendezvényhez csatoljuk az eseményt - mondta Merczel István, a Somogy Megyei Nép­táncszövetség elnöke. Bogláron a hagyományos Luca-bál kínált alkalmat arra, hogy a több mint kétórás gálaműsor után a műve­lődési házban folytatódjék a mu­latság. A város vendégei tánc­házban rophatták itt tovább a gá­la után. A programot a helyi kul­turális központtal és a Szelence Gyermektánccsoport Alapít­vánnyal közösen szervezte a néptáncszövétség.- Bár tavasszal borúlátóan nyilatkoztam, most azt mondom: vannak pozitív jelek a néptánc­mozgalom jövőjét illetően - így Merczel István. Elmondása sze­rint nem várt sikert hozott a So­mogy Táncegyüttes hatvanéves jubileumi műsora, az eddigi há­rom alkalom után további leg­alább két előadásra lenne még igény. - Örömteli, hogy az őszi népzenei tábor és a kadarkúti fesztivál is a reméltnél sokkal nagyobb sikerrel zárult. ■ F. T. Kőröshegyi táncosok a balaton- boglári színpadon. Százak adtak fergeteges műsort 40 EVE IRTUK A RENDŐRÖK nehéz szolgála­tuk során sok gorombasá­got, gyakori szitkokat kap­nak érdemtelenül. A köz­rend és a közbiztonság meg­szilárdítása érdekében az ed­diginél határozottabban, na­gyobb szigorral kell fellépni­ük. A rendőrökkel szemben tanúsított magatartással az egész társadalommal szem­beni viszony kifejeződik. A garázdaságot elkövetőkkel szemben fellépő rendőrein­ket az eddiginél fokozottabb védelemben kell részesíteni. MEGFONTOLANDÓ gondolatok: ne a rendőrnek kelljen ma­gyarázkodnia például az utcá­kon randalírozó „szurkolók” vagy „forradalmárok” elleni intézkedés után... Uj ágyat kereshetnek a hajléktalanok lőtér-rekonstrukció Harminc év után cserélték ki a védelmi berendezéseket Feltűnő a változás, noha látható­an még messze nincs teljesen kész az idén 30 éve átadott kapos­vári lőtér. A homlokzati fal maku­látlan, a nyüászárókon sem süvít többé be a szél, és a földszinten sem kell bokáig tocsogni. Persze az oldalfalakra is ráférne a tataro­zás, de fontosabb, hogy a kis lőtér folyosóján új ra ég a villany, s nem víz folydogál a kapcsolókból.- Egy külső szemlélő számára ezek a legfontosabb változások - vezet körbe az épületben Légrádi József, a Kaposvári Sportlövész- klub elnöke, a lőtér vezetője. - Nekünk persze lényegesebb, hogy három évtized után végre sikerült kicseréltetni a védelmi berendezéseket. A lőállások falait lefröcskölték, s újraácsolták a kilövésgátló lamellákat is Friss faillat érződik a Mállások­ban, újraácsolták a két közbeeső golyófogót és a kilövésgátló la­mellákat is. Csaknem tizenegy- millió forintból szépült meg a lő­tér a város által nyert tízmilliós pályázati támogatás, no és a mű­szaki igazgatóság munkája ré­vén. A teljes megújuláshoz még vagy tizenötmillió kellene, de az elnök így is elégedett.- A lőállások belső falait is le­fröcskölték - folytatja Légrádi Jó­zsef -, s új drótkerítést is kifeszí­tettek. Ez végre olyan, amit nem fognak elvinni a hajléktalanok. Mert a korábbit bizony szétvag­dosták, hogy aztán a Zaranyi- erdőben fák közé kifeszítve ágyaknak használják... ■ Vas A. Mesevígjátékot adtak eTő a színészpalánták Fergeteges előadással örvendez­tették meg a közönséget a Kál­mán Imre Műhely tanoncai. A színpadra termett fiatalok fél­éves vizsgaelőadásukon a mű­hely egyik tagjának, a 16 éves Simon Emőkének a darabjával rukkoltak elő, és hatalmas sikert arattak. Az álomügyi szakalkal­mazottak címet viselő zenés me- sevígjátekot a tanodát vezető Karancz Katalin színész-tanár állította színpadra. A siófoki kulturális központ Kálmán Imre Műhelyét Kiss László igazgató hívta életre 2007-ben, hogy a vállalkozó szel­lemű fiatalok Siófokon is megis­merkedhessenek a színészmes- terség alapjaival. ■ K. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom