Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

4 2009. DECEMBER 13., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA klímacsúcs A globális felmelegedés leginkább emberi okokra vezethető vissza, főleg a szén-dioxid- kibocsátás és az energiapazarlás miatt. A jégtakaró olvadását már nem lehet visszafordítani. MESTERSÉGES LÉGZÉS A FŐIDNEK Azzal a legtöbb ország egyetért, hogy a széndio­xid-kibocsátást csökkente­ni kell, ám a dán főváros­ban zajló klímacsúcson bő­ven vannak feszültségek. Mást akar Amerika, Európa és a nagy ázsiai államok. Ambrus Vilmos-Fábos Erika Sok zöldszervezet a remény váro­sának nevezte Koppenhágát, mégsem várható, hogy végül megállapodás születik a szén­dioxid-kibocsátás kötelező korlá­tozásáról. A kongresszus legfon­tosabb célja pedig ez volna, illet­ve az, hogy ellenőrizzék a kio­tói jegyzőkönyvben előírt idő­szak eredményeit. „A szén-dioxid-kibocsátást szabályozó kiotói egyezmény el­ső vállalási periódusa lejárt, ezt kell áttekinteni, to­vábbá egy új, globá­lis klímavédelmi megállapodást kelle­ne elfogadni a csúcs végén - mondta Ürge- Vorsatz Diana, a Közép­európai Egyetem docen­se, aki részt vesz a koppen­hágai csúcson. A dán fővárosban nem tudományos kon­ferencia, hanem po­litikai összejövetel zajlik. Jelentősé- lóit ge pedig éppen abban áll, hogy itt dől el, az országok mit fogad­nak el abból, amit a tudósok fontosnak tartanának tenni a Föld klímájának védelmében. A cél az lett volna, olyan szinten stabilizálják a légkörben találha­tó üvegházhatású gázok kon­centrációját, hogy a globális át­laghőmérséklet növekedése ne haladja meg a 2 °C-ot. Ehhez az évszázad közepére 50 százalék­kal, hosszú távon pedig 80 száza­lékkal kell csökkenteni a káros- anyag-kibocsátást. A fejlett államok 25-40 száza­lékos csökkentéssel járulnának ehhez hozzá 2020-ig, a fejlődő or­szágok a gazdasági fejlődésüknél kisebb mértékben növelnék a ki­bocsátásukat. Azonban ehhez is segítségre lenne szükségük. Kontinensek problémái, avagy ezzel kell számolni bizonyos országoknak Ürge-Vorsatz Diana 2005-ben tagja volt a Nobel-békedíjat ka­pott ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek, és az­óta is több világszervezetnek dolgozik a témában. A magyar kutató azt mondja, a nagyobb ipari hatalmak, például az Egye­sült Államok, Kína vagy India a kiotói jegyzőkönyvet sem írták alá, mégis van elmozdulás. Ez te­hát azt jelenti, hogy sokat tesz­nek ugyan, de a büntethetőség mellett nem akarják elkötelezni magukat. Olyannyira, hogy Amerikából a szenátus és az el­nök külön küldöttséggel érke­zett, és a szenátorok bejelentet­ték, ha Obama újabb engedmé­nyeket tesz, akár tüntetni is fog­nak ellene. „Azt szoktam mondani, hogy azonnal nem lehet lefutni egy maratont sem, meg kell előbb tanulni mászni, gyalogolni, majd kocogni is - mondta Ürge- Vorsatz Diana. - A nagyhatal­mak is sok gesztust megtettek, az elmúlt két évben valódi el­mozdulás érzékelhető. Ameri­kában, Kínában és Indiában is sok olyan korlátozás született, amely komoly jelentőséggel bír. Ezek az országok is rájöttek: az energiafelhasználás nagyon ko­moly környezetszennyezéssel jár, ami sok pénzbe kerül. Nem tudnak már annyi erőművet épí­teni, amennyi energia-előállítás­ra szükségük van, tehát látják: saját érdekük, hogy változtassa­nak.” Az arab olajországok viszont még mindig nem hajlandók ten­Soros kudarctól tart Soros György magyar szár­mazású amerikai üzletem­ber úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata nem kielégí­tő, és a tanácskozás har­madik napjára kiéleződött konfliktus miatt akár az egész konferencia zátonyra futhat. AFRIKA elsivatagosodás, főképp a Száhel-övezetben (a Szahara déli része, Mali, Niger, Csád, Szudán) AMERIKA ! hurrikánok a Mexikói-öböl és a Karib-tenger térségében i trópusi viharok AUSZTRÁUA ÉS ÓCEÁNIA 1 hőség és csapadékhiány (Ausztrália) I a tengerszint emelkedése (óceániai szigetek) ÁZSIA * elsivatagosodás (Mongólia, Kína északi része) I trópusi viharok (Délkelet-Ázsia, Indonézia, Fülöp-szigetek) EURÓPA I a kontinens középső részén a szárazabb, mediterrán jellegű éghajlat lesz jellemző ■ a nyári hőséghujlámok elsősorban a nagyvárosokban okoznak gondot ni semmit, mert az sok pénzük­be kerülne. „Magyarországon azt tapasz­talom, hogy a szavaktól a lépése­kig nem jutunk el - mondta Ürge-Vorsatz Diana. - Egyetlen pozitívum, hogy a parlament nagy egyetértésben fogadta el a klímastratégiát. Azt lenne fontos megérteni, hogy a klímavédelem és a lakosság érdekei egybees­nek. A káros kibocsátás fele ná­lunk a háztartásokból szárma­zik, pedig a lakosság érdeke is, hogy kevesebb pénzből fűtsön, ne szennyezze a környezetet, energiatakarékos gépedet hasz­náljon. Ennek járulékos haszna is lenne: a klímavédelem nagyon sok munkahelyet teremtene.” Mit tegyünk a klímáért? • Ügyeljen a csöpögő csapokra! Egy percen­ként 10-20 cseppet át­eresztő vízcsappal egy hét alatt egy kádnyi vi­zet pocsékol el. • Ha kádban fürdik, kö­rülbelül 160 liter vizet használ el. A takaréko­sabb zuhanyozáshoz már 60 liter víz is elég. • Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. • A mosógépet mindig pakolja tele, annak vízfogyasztása ugyanis független a ruha­mennyiségtől. • Használjon kompakt fénycsöveket! A kom­paktfénycsövek a fel­használt energia jóval nagyobb részét fordít­ják világításra, mint a hagyományos izzók. ® A nagyon hideg téli napokon nem szabad teljesen leállítani a fű­tést, mert a nagyon le­hűlt helyiségek felfűté­se sok időt és energiát vesz igénybe. • Amennyiben elektro­mostűzhelyet használ, kapcsolja le a főzőla­pot a főzés befejezése előtt, és használja ki, hogy a főzőlap még 5-10 percig meleg. • Húzza ki a mobiltele­fon és más akkus kis­gép hálózati töltőjét a töltés után, mert ak­kor is áramot fogyaszt, ha épp nem tölt. Fontos a takarékosság Már nem sokáig vagyunk víznagyhatalom Nyári viharok és állandósuló forróság Egyezmények, tervezetek, háborúk „HA MAGYARORSZÁG - a föld­gázhoz hasonlóan - nem ren­dezkedik be ivóvizeinek tárolá­sára, a globális felmelegedés miatt bajba kerülhet” - nyilat­kozta lapunknak Ányos József, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója. A közvéleke­dés szerint Magyarország víz­Nagy a hálózati veszteség nagyhatalom, de ha a hazai vízkészletekhez nem számol­juk hozzá az ide befolyó vize két, az egy főre jutó vízkészlet 600 köbméter, amely Észak-Af- rika és a Közel-Kelet szintje. pozitív folyamat viszont, hogy a magyar lakosság ivóvíz­fogyasztása az elmúlt húsz év­ben jelentősen csökkent: napi 250 literről kb. 100 literre. En­nek oka, hogy a vízdíj egy forinról egy euróra (250forint fölé) nőtt. A vízközműrendsze­rek azonban a húsz évvel ez­előtti állapotot mutatják: a há­lózati veszteség például 20 szá­zalékos, azaz az ivóvíz ötödé elszivárog a rendszerből Ezt a pazarlást csak a rendszerek rekonstrukciójával lehetne kiküszöbölni, erre azonban nincs elegendő forrás. A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN a kö­vetkező évtizedekben fokozato­san szárazabbá válik az ég­hajlat: csökken a lehulló csa­padék mennyisége, megválto­zik a talajvízkészlet, emelke­dik a hőmérséklet. A mediter­rán térség északi részére jel­lemző éghajlati zóna lassan felfelé kúszik. Már elérte a Kárpát-medencét, északi hatá­ra a globális helyzettől függ, de egyes prognózisok szerint Lengyelországig terjedhet. Ma­gyarország éghajlata olyan le­het, mint a tőlünk délre eső Vajdaságé vagy a bolgár ten­gerparton fekvő Várnáé. A szárazodás jelei már fel­bukkantak: a Kiskunság kö­zépső és keleti részét alkotó Homokhátságban vízhiány van, a terület elsivatago- sodása megkezdődött. láng istván akadémikus el­mondta: azzal nem kell szá­molni, hogy hazánkban nyá­ron 50 fok lesz, de az enyhébb telek, a ritkább havazások, a nyári viharok, a 40 fok körüli nyári hőmérsékletek állandó­sulni fognak. De az alapvető életszükségleteket hosszú ideig biztosítani lehet hazánkban. KIOTÓI EGYEZMÉNY: OZ aláírók 2012-ig 5,2 százalékkal csök­kentsék szén-dioxid-kibocsátá- sukat DÁN KORMÁNYJAVASLAT: 2020 után már ne nőjön az üveg- házgáz-kibocsátás, 2050-ig a kibocsátás a felére csökkenjen USA: vállalja, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkenti a ki­bocsátását FEJLŐDŐ ORSZÁGOK CSOPORTJA: Az USA csatlakozzon a kiotói egyezményhez, maximálják a globális felmelegedést 2 Celsius-fokban SZIGETORSZÁGOK SZÖVETSÉGE: maximalizálják a globális fel- melegedés mértékét a tervezett 2 helyett 1,5 fokban (Kína, Szaúd-Arábia és India szerint nekik ez túl sokba kerülne) európai unió: 2050-re a fejlett országok 80-95 százalékkal csökkentsék a kibocsátást „EMBEREK KLÍMACSÚCSA", tüntetők: 2025-re az egy főre jutó szén-dioxin-termelés ne haladja meg az 1 tonnát fejenként (ez most az EU-ban például 10 felett van KÍNA, INDIA, DÉL-AFRIKA ÉS Brazília: 40 százalékos kibo­csátáscsökkenést akarnak Tüntetők Koppenhágában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom