Somogyi Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-07 / 286. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 7., HÉTFŐ 13 SOMOGYI KÖRKÉP Tabon 2010-ben nem terveznek átszervezést és adóemelést Csurgón kapott útravalót hanyatlás Papp Ferenc szerint hiányoznak a pedagógusegyéniségek Itt a tilos, hol a tilos? A bírságból futná festékre A tabi önkormányzat jövőre a túl­élésre törekszik. Létszámleépí­tést, átszervezést és adóemelést nem terveznek, jelentette ki Schmidtjenő polgármester a leg­utóbbi közmeghallgatáson. A vá­ros 1,1 milliárd forint működési kiadással számol, amiből csak­nem százmillió forint hiányzik. A polgármester szerint ezt csak hi­telből lehet fedezni, és ebből taka­rékos gazdálkodással várhatóan 60 milliót le tudnak „faragni”. A polgármester szerint a kö­vetkező két évben mintegy két­milliárd forintot ruháznak be Tabon, 100-120 milliós önerővel. Felújításra 7-8 millió forint jut­hat. Adóbevételekből 290-300 millió forintra számítanak. A So­mogyi Hírlapnak azt mondta: két éve nem tartozik az önhikis települések közé Tab. Hozzátet­te: az adósságállomány alacsony, az önkormányzat hitelképes! ■ Schmidt Jenő polgár- mester: az adósságállo­mány alacsony, az ön- kormányzat hitelképes! Baksai Ferenc szerint a fejlesz­téseknél a lakossági igényeket jobban figyelembe kell venni, a beruházásokat ésszerűbben megvalósítani. Gál Tamás úgy látja: a város lakosságmegtartó ereje érdekében többet kell ten­ni, a vállalkozásokkal szorosabb kapcsolatot tartani. Azt kérdez­te: kinek épül, szépül Tab, ha a fiatalok nem jönnek vissza? Tóth Zoltán jobb tömegközlekedést tartana fontosnak. Müller István úgy véli: mezőőrre és közterület­felügyelőre is szüksége lenne Tabnak. ■ Krutek József Útravalót Somogyból ka­pott, szakmai elismerést Nagykanizsán vívott ki. Két megyében is otthon van a nyugdíjas igazgató. Varga Andrea Számos elismerése után most Öveges József-emlékplakettet ka­pott három évtizedes ismeretter­jesztő munkájáért Papp Ferenc, aki hosszú időn át a nagykani­zsai Hevesi Sándor Művelődési Központ igazgatójaként tevé­kenykedett. Ma a pécsi tudo­mányegyetem zalaegerszegi and- ragógia tanszékén vendégoktató és közművelődési szakértő. No, meg a kaposvári Csiky Gergely Színház délutáni előadásainak rendszeres látogatója. Inkén született, tízéves korá­ban Segesdre költöztek, aztán a csurgói gimnáziumi évek követ­keztek, amelyek a pályaválasztá­sát is meghatározták. - A csur­gói művelődési ház által - ahol akkoriban nagy élet volt - kerül­tem kapcsolatba a közművelő­déssel - mondta Papp Ferenc. - Talán addig nem is tudtam, hogy létezik a népművelőszakma. Új­ságírói késztetés is volt bennem: Latabár Kálmán - állítólag - Csurgón lépett fel utoljára, ak­kor már nagyon beteg volt, de a színpadon ebből semmit nem vettünk észre; én készítettem ve­le interjút. Színházi és zenés rendezvényeknél is segédkez­tem, s úgy gondoltam, ez érde­kes szakma lehet A somogyi szálak eztán sem szakadtak el: kulturális szak­emberként kapcsolatot tartott a Papp Ferenc: Csurgón kerültem kapcsolatba a közművelődéssel kaposvári kollégákkal, előadá­sokra hívták a közeli somogyi településekre, visszajárt az al­ma materba és a rokonsághoz (gyékényesi a felesége). Igazga­tóként ajtaja mindig nyitva állt a somogyiak előtt, intézményé­nek látogatói hat-nyolc száza­lékban megyénkbeliek. Somo­gyi alkotók bemutatkozását se­gítette, Az én gyűjteményem cí­mű kiállítássorozatban először itt láthatta a közönség a vörsi szappangyűj teményt. Ám ezúttal az ismeretterjesz­tő tevékenységét díjazták. Hosz- szú éveken át volt a nagykani­zsai TIT elnöke, elnökségi tagja. A rendszerváltást követő évek­ben jelentős szerepe volt a gaz­datanfolyamok szervezésében s a következőkben is: csillagászati szabadegyetem, elöljárók népfő­iskolája, önkormányzati képvi­selők népfőiskolája, EU-szabade- gyetem, mind-mind neves elő­adókkal. Ma már elképzelhetet­len, hogy egy csillagászati sza­badegyetem résztvevői nem fér­tek be a kamaraterembe. Ezért is éli meg nehezen napjaink „kulturális hanyatlását”.- Csökkent az emberek érdek­lődése a klasszikus kulturális értékek iránt, és csökkent a fize­tőképes kereslet is. A folyamat nem új, már 10-15 éve elkezdő­dött. A gyerekek az oktatásban nem kapnak megfelelő alapokat, hiányzik az igény az egész éle­ten át tartó művelődésre, ahogy hiányoznak a nagy pedagógus­egyéniségek. S nincs szülői pél­damutatás: hol van az már, ami­kor együtt jött a negyvenéves házaspár meg a középiskolás lá­nyuk egy kulturális estre...?! TUosban parkolt a kaposvári Boti István, meg is büntetnék 30 ezer forintra. - A Kaposi Mór utcában kétirányú a forgalom - magya­rázta. - Egyik oldalán parkolót alakítottak ki, a másikon tiltják a megállást a menetirány szerinti oldalon kihelyezett táblával. Csakhogy aki a másik oldalról hajt be, nem megy el az utca vé­géig, hanem megfordul, az nem tudja, hogy ott tilos a parkolás. A KRESZ szerint sárga vonallal kel­lene jelölni a tiltást, de itt nem jelzi semmi. Megfellebbeztem a büntetést, állásfoglalást kértem a kaposvári kapitánytól. Pungor János, a közlekedés- rendészeti osztály vezetője vála­szolt: „...a Kaposi Mór utcában a kialakított forgalmi rend és a jelzőtáblák kihelyezése megfe- | lel a vonatkozó jogszabályi elő­írásoknak... A jelzőtáblák meg­ismétlése az útkereszteződések után kötelező. Megfordulás ese­tén a járművezetőnek kötelessé­ge meggyőződni, hogy a meg­előző kereszteződésnél van-e ki­helyezve tilalmi jelzőtábla. Egyébként abszurd és ésszerűt­len helyzet lenne, hogy vala­mennyi útszakaszon az esetle­gesen megforduló járművekre tekintettel például 10 méteren­ként meg kellene ismételni az összes tilalmi jelzőtáblát."- Nem a táblák számát szeret­ném szaporítani - mondta Boti István -, csak a KRESZ 18-as pa­ragrafusa szerinti sárga vonalat hiányolom. Egyszerű matemati­ka: ha csak száz autót bírságol­nak meg az adott helyen, az már legalább hárommillió forint. Eb­ből talán jutna festékre. ■ F. Szarka Ágnes Takáts és Bertók lírája a fővárosi könyvbemutatón Civil javaslat: adják nevüket a szerzők! zöld nyilatkozat A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek évekre irányt szabnak „A teljes részei”, írások Takáts Gyuláról - ezzel a címmel jelen­tetett meg könyvet a pécsi Pro Pannónia Kiadó. Az egy évvel ezelőtt 98. élet­évében elhunyt kaposvári Kos­suth- és József Attila-díjas író­költő munkásságáról Csűrös Miklós irodalomtörténész pub­likált kötetet. A könyv bemutatóját pénte­ken tartották Budapesten, az írószövetség könyvesboltjá­ban. Ugyanitt a kiadó több újonnan megjelent könyvével, köztük Bertók László A város neve című lírai munkájával is megismerkedhettek az olva­sók. Ebben a szerző pécsi és somogyi versei közös szólam­ban szólalnak meg, felelgetnek egymásnak. ■ Balassa T. Lezárult a vízgyűjtő-gazdálko­dási tervek véleményezése, ám a civil zöldszervezetek nem tel­jesen elégedettek. A Nők a Ba­latonért Egyesület is jelezte: több kiegészítést és módosítást várnak a tervezőktől az egyez­tetési folyamat még hátralévő időszakában. Ismeretes: a ter­vek az elkövetkező hat évre ha­tározzák meg a vizek jó állapot­ba hozásának feladatait. Kor­mányrendelet írja elő, hogy a terv tartalmát a társadalom mi­nél szélesebb körével kell meg­ismertetni, hogy véleményez­hessék. Szabó Imre környezet- védelmi és vízügyi miniszter egyébként a civil zöldek kérésé­re két hónappal - 2010. február 22-ig - meghosszabbította a ter­vezés folyamatát. Megtudtuk: a zöldek azt ké­rik például, hogy a készülő anyagok szerzőit, szerkesztőit, a felhasznált szakirodalom jegyzékét tüntessék fel, mert a tervek jelenlegi anonimitása a felelősség elhárítását sugallja. Hozzanak létre szakértőkből és civilekből álló független felü­gyelőbizottságot, amely bizto­sítja, hogy a különböző uniós pályázatokon csak a Víz-keret­irányelvvel összhangban lévő projektek kapjanak támogatást. Emellett kapjon nagyobb hang­súlyt új, nagy területű, egybe­függő erdők telepítése őshonos fajokkal, a természetbarát táj­gazdálkodás feltételeinek kiala­kítása, a vízgyűjtők és árterek természetes növényzetének helyreállítása. ■ Varga Andrea Citerát pengettek a rinyaujlaki dalostalálkozón Az utcán csavarta ki a férj kezéből a bicskát polgárok őrei A babócsai egyesület hatéves munkáját ismerte el az országos szövetség Énekszótól volt hangos a hajda­ni református iskola Rinyaújla- kon. A terem minden zegzugát betöltötte a búfelejtő hangulat. A szereplők sokarcúságát bizonyí­totta, hogy a népdalok, slágerek, csárdások mellett a műsorban helyet kapott temperamentumos cigánytánc, hegedűjáték, citera- szóló és vers is. Immár másod­szor teremtettek találkozási lehe­tőséget és bemutatkozási alkal­mat a környék dalköreinek. A dalostalálkozón felléptek a gör- getegiek, a csokonyavisontaiak, a barcsi Csalogány és a Csókavári dalkör. A résztvevők - fiataloktól az idősekig - elénekelték a Szé­kely Himnuszt is, majd emlékla­pot kaptak. ■ G. A. Kitüntette a ha^ éve alakult Babó­csai Polgárőr Egyesületet az or­szágos szövetség. Az egyesület Babócsa, Somogyaracs, Rinya- újnép, Vízvár és Heresznye köz- biztonságát erősíti.- Nemcsak az értékeket véd­jük, hanem személyes kapcsola­tokkal, akár egy beszélgetéssel is sokat tudunk tenni az itt élő­kért - mondta Ránics János el­nök. - Néha pszichológussá kell válnunk ahhoz, hogy egy-egy vi­tát lecsendesítsünk, és gyakran ez pont elég a nagyobb balhék elkerüléséhez. Gépjárműves, gyalogos, ke­rékpáros, lovas és kutyás szol­gálatot is ellát a 45 babócsai pol­gárőr. Állandó napi egyenruhás szolgálatot adnak reggelente a helyi iskolánál s az oda vezető utakon. 24 órás készenlétben fo­gadják a beérkező hívásokat, se­gélykéréseket. Gyakran segítenek az idő­seknek. Többször akadályoztak meg utcai verekedést, mező- gazdasági és fatolvajokat, betö­rőket és rapsicokat fogtak el. Néha a kerékpárral vagy gyalo­gosan eleső embereket segítik fel, máskor a kamion elől men­tenek meg egy kisgyereket. Az­tán egy 73 éves öregurat békí- tenek a szomszédjával.- Előfordult, hogy összeve­szett a férj a feleségével, és kés­sel támadt rá, miközben kike­veredtek az utcára - mondta a Ránics János (jobbról) figyelmesen végighallgatja az embereket Arany ember RÁNICS JÁNOS hat éve, a megalakulása óta szervezi a Babócsai Polgárőr Egyesület munkáját. A szervezet elnö­kének otthona egyben az ön­kéntesek központja is. Ide futnak be napi 24 órában a hívások, innen tartják a kapcsolatot a megyei polgár­őrökkel ránics János munkáját az Országos Polgárőr Szövetség is elismerte: kiemelkedő te­vékenységéért a Polgárőr Ér­demkereszt arany fokozatát kapta meg. szervezet vezetője. - Ekkor kel­lett közbelépnem, elvenni tőle a bicskát, és kihívni a rendőrö­ket, akik azonnal intézkedtek. De volt már példa arra is, hogy nagy zaj és sikonyálás miatt hívtak ki minket, amikor egy családfő alkoholos bódultságá- ban összetörte a ház berende­zését, és a családjára támadt. Mi gyorsan kimenekítettük az anyát és az ötéves kisgyereket, amíg a rendőrség odaért. Babócsa volt az országban az első, amely polgárőrséget ex­portált a nyáron a Balatonra. Az önkéntesek heti váltásban, négy-öt tagú csoportban dol­goztak a magyar tenger közbiz­tonságáért. ■ Jeki Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom