Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-22 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 45. szám
2009. NOVEMBER 22., VASÁRNAP SZTORI 5 Kistérségi veszélyjelzés Magyarországon meteorológia Ezerméteres pontossággal figyelmeztetnek a viharokra, jégverésekre A klímaváltozás negatív hatásai hazánkat sem kerülik el. Egyre több a szélsőséges időjárási jelenség, amely néha csak egy-egy települést, máskor az egész országot fenyegeti. Árvay N. Tivadar Húsz éve csupán két napra, ma egy hétre előre készülnek pontos meteorológiai prognózisok. A szélsőséges időjárási jelenségek azonban rávilágítottak a hazai előrejelzések hiányosságaira. A túl nagy területet lefedő riasztás ugyanis fölösleges túlbiztosítást jelent. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) ezért fejleszti a regionális rendszer utódját, a kistérségi időjárási veszélyjelző hálózatot, melynek megvalósításához 168 millió forintot nyertek az Európai Uniótól. A181 milliós beruházás fennmaradó részét az OMSZ fedezi. „Négy éve működtetünk időjárási riasztó rendszert - mondja Buránszkiné Sallai Márta, az OMSZ szakmai elnökhelyettese.- Többek között olyan események tették ezt szükségessé, mint a 2006-os mátraszentkereszti felhőszakadás és az augusztus 20-i vihar, amelynek halálos áldozata is volt.” A riasztás két ütemben történik: előbb 24-48 órás tájékoztatást készítenek, amely a várható veszélyekre hívja fel a figyelmet. Az időjárási jelenségek - szélvihar, felhőszakadás, jégeső - pontos helyét és időpontját azonban nehéz ilyen távlatban meghatározni, ezért azt csak a vészhelyzet előtt 1-3 órával tudják jelezni. „A lokális események nehezen jelezhetők - mondja Sallai Márta.- Ráadásul kis területen jelentkeznek, ezért a régióra kiadott riasztás erős túlbiztosítást jelent, s ez az előrejelzés hitelét is rontja.” Három riasztó szín Buránszkiné Sallai Márta szerint a kistérségi veszélyjelző rendszer beindítása után elkerülhetők lesznek a feleslegesen kiadott riasztások riasztást kiadhatnak többek között szélvihar, zivatar, nagy területeket érintő nagy mennyiségű csapadék, helyi felhőszakadás, havazás, ónos eső, hófúvás, fagy, extrém meleg, vagy extrém hideg miatt. A különböző szinteket három színnel jelölik, a sárgától, a pirosig. Az ország egész teületére ritkán adnak ki piros jelzést, de volt már erre is példa. sárga: azok a jelenségek, amelyek elég gyakran fordulnak elő, de csak bizonyos esetekben jelenthetnek potenciális veszélyt. narancs: azok az időjárási események, amelyek ritkán fordulnak elő, de potenciális veszély lehetőségét hordozzák magukban. Ez jelzi azokat a riasztásokat is, amelyek komoly veszélyt jelentenek, de csak kis területen fordulnak elő. piros: a nagy területen el& forduló, valódi veszélyt jelentő, akár emberéleteket is fenyegető jelenségek. Jó példa erre az a vihar, amely 2004. november 19-én söpört végig a Kárpát-medencén. „Az atlanti térségben kirobbanó ciklon viharzónája 12 órával később lecsapott Írországra, majd végigsöpört Európán, és 30 óra elteltével átrobogott rajtunk - mondja Horváth Ákos, a Siófoki Viharjelző Obszervatórium vezetője. - A front átvonulását meteorológiai szempontból tökéletesen előre jeleztük, de túldimenzionáltuk. Emiatt kisebb pánik tört ki a Balaton térségében. A 100-120 km/órás széllökésekről szóló figyelmeztetés nyomán izzani kezdtek a telefonvonala| Időpont Terület Esemény Kárérték* 2008. jún. 26. Sátoraljaújhely Vihar/jégverés 500 millió Ft 2009. jún. 07. Szabolcs Vihar 6,1 milliárd Ft** 2009. jún. 16. Pécs Vihar 100 millió Ft 2009. jún. 16. Zala Vihar/jégverés 1 milliárd Ft** 2009. jún. 29. Nógrád/Heves Felhőszakadás/jég Több milliárd Ft 2009. júl. 18. Ajka Vihar/jégverés 100 millió Ft 2009. szept. 05. Tokaj Tornádó 100 millió Ft * BECSÜLT ADATOK. ** MEZŐGAZDASÁGI KÁR. ink. Rövid idő múlva már el sem lehetett érni minket. Elterjedt a hír, hogy jön a világvége, akadtak, akik az ablakaikat is bedesz- kázták. A vihar - amely a Tátra fenyőerdőinek letárolásáért is felelt - végül megérkezett, néhány helyen 100-120 kilométeres széllel, de voltak területek, ahol csak 70-80 kilométeres széllökésekkel. Az emberek attól füg- .gően ítélték meg az előrejelzést, hogy hogyan élték át a vihart: voltak, akik szerint pánikot keltettünk, mások azt állították, nem volt elég jó a prognózis.” „A kistérségi veszélyjelzés kiküszöböli ezt a problémát mondja Sallai Márta. - A jelenlegi 7 régió helyett 174 kistérségre készíthetünk majd 1-3 órás riasztást, amely tartalmazza például a várható legerősebb széllökések erősségét, a kritikus csapadék mennyiségét, a jégeső vagy ónos eső, illetve a lokális árvizek kialakulásának esélyét.” A tervek szerint 2010 augusztusára lesz kész az új rendszer, amelyet egy évig tesztelnek majd. „Minden időjárási helyzetnek ki kell tennünk a rendszert, hogy később, az éles működés során hiteles és biztonságos információkat adhassunk.” Közel-Kelet a nyolcadik kerületben: elfogadott bevándorlók sorozat Paor Lilla a magyarok toleranciájáról és a beilleszkedés nehézségeiről forgat filmet a külföldiekkel Paor Lilla (jobbra) és sorozatának főszereplői. „A megismerkedés az egyetlen kiút, amellyel a felmerülő problémák kezelhetők.” Dr. Daybis Raad 1991-ben éppen egy emberjogi konferencián tartózkodott Budapesten, amikor Szaddám Húszéin lerohanta országát, Kuvaitot. A jogász Magyarországon ragadt, majd felesége és öt gyermeke is követte őt. Azóta itt élnek, a gyermekek jobban beszélnek magyarul, mint arabul. De a napi öt imát betartják, és a fiúk el sem tudják képzelni, hogy ne arab feleségük legyen. Raad családjának történetét, csakúgy, mint sok más Magyar- országon élő külföldi bevándorló életét, dolgozza fel Paor Lilla és dr. Gyarmati-Paor Zoltán filmsorozata, a Miért éppen Magyarország? Az Európai Integrációs Alap támogatásával készült do- kumentumfilm-sorozat epizódjai a bevándorlókkal kapcsolatos tévhiteket boncolgatják. „A Daybis családnál éppen ramadán idején forgattunk, és bár a budapesti nyolcadik kerületben voltunk, tényleg a Közel- Keleten éreztük magunkat. Napnyugta előtt nem kezdődött a vacsora, és minden más szokás is a kuvaiti szabályoknak felelt meg” - meséli Paor Lilla. A stáb tapasztalatai szerint a Magyarországon élő bevándorlókkal szemben csökkennek az előítéletek, és az arab család is erről számolt be. „A magyar emberek szerencsére egyre nyitot- tabbak - mondja a műsorvezető Paor Lilla. - Azonban más a helyzet akkor, amikor valaki azzal szembesül, hogy a családba kell befogadni egy külföldi embert, főleg, ha annak más a bőrszíne, a vallása, a szokásai. Ilyenkor az egyébként toleráns emberek is máshogy reagálnak, és itt is a megismerés az egyetlen kiút, amellyel a probléma kezelhető. A statisztikai adatok szerint évente kb. 45 000 külföldi folyamodik letelepedési engedélyért Magyarországon. Ehhez igen kemény feltételeknek kell megfelelniük. Lakhatással, megélhetéssel és biztosítással kell rendelkezniük, tehát nem kaphatnak szociális segélyt (ebben az esetben ugyanis elveszítenék az itt- tartózkodási jogosultságukat). Mindezek mellett Magyarország mégis kedvelt célpontja a bevándorlóknak, nemcsak a lazább jogszabályok miatt, hanem mert nincs meghatározva velük szemben olyan ráta, amely korlátozná a hazánkban letelepedők számát, amint azt egyes nyugati országok teszik. Magyarország felelőssége is nagy, hogy kit enged be a schengeni területre, hiszen egy magyarországi letelepedési engedély szabad mozgást biztosít a schengeni terület egészén. . A tévésorozat szakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok nagyon szigorú feltételekhez kötik a letelepedők munkavállalását, így gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy magyar elől vegyék el az állást. A filmesek az arab és az izraeli bevándorlóktól tartottak a legjobban, a legtöbb nehézségük mégis a kínaiakkal akadt. A közvélemény hajlamos túlbecsülni a hazánkban élő kínaiak számát, igaz, a hivatalos statisztika a másik véglet, amely szerint mindössze 8400 kínai él itt bevándorlóként. De közülük alig akart valaki kamera elé állni. Paor Lilla azt mondja, a forgatások során megfigyelték, hogy a pozitív sztereotípiák igaznak minősültek, a negatív előítéletek pedig megdőltek: kiderült, a kanadaiakban is van hazaszeretet, az izraeliek sem bigottak, és az arabok sem terroristák. ■ Ú. M. A közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei
