Somogyi Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-13 / 266. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 13., PÉNTEK PERCES INTERJÚ A büntetés nem lehet megoldás Fii rész por, gyöngy és mosoly jubileum Tíz év, hatvan alkalom, ötven technika a csurgói Mesevár Óvodában A Csurgói kistérség polgármesterei újabb öt évre bizalmat szavaz­tak Porkoláb Lajosné- nak, a kistérség család- segítő és gyermekjóléti szolgálata vezetőjének.- Miért pályázta meg újra a posztot ? - kérdeztük Por­koláb Lajosnét.- Szeretem a munkámat, és úgy érzem, még sok min­den van bennem, amit meg­valósítanék. A kollégáimat is szeretem, és a légkört, amelyben nap mint nap együtt dolgozunk.- Milyen célokat tűzött ki?- A szinten tartásnál jobb volna a feljebbjutás. Az em­ber sose lehet elégedett, min­dig lehet jobban csinálni. Vesszőparipám, mert hi­szem, hogy az emberek álta­lános „jól léte” a kapcsolataik minőségétől függ. Manapság sok az agresszió, a konflik­tus az élet minden területén. A médiádét (egy harmadik személy a problémamegoldó folyamat keretében segít tisz­tázni a konfliktus természe­tét és kielégítő megoldást ta­lálni) és a resztoratív (kár­helyreállító) szemléletet tart­juk fontosnak a kollégáim­mal, illetve ezt igyekszünk közvetíteni a gyerekek és családjaik felé.- Mivel lesz elégedett az öt év lejártával?- Ha egy olyan út továbbvi­telének lehetőségét hagyom a kollégáimra, amelyet a fen­ti szemlélettel közösen alakí­tottunk ki. ■ Varga A. Induláskor nem gondol­ták, hogy lesz tizedik születésnapjuk. Ma vi­szont azt remélik: a kö­vetkező tíz évet is le­gyűrik. Varga Andrea Jókedvű beszélgetés hallatszik a csurgói Mesevár Óvoda cso­portszobájából, nyoma sincs munkahangulatnak. Pedig na­gyon is dolgoznak az óvónők: éppen azt tanulják, miként te­hetik kreatívabbá, ügyesebbé lurkóikat. Ehhez nyilván az kell, hogy először saját maguk sajátítsák el a különböző kéz­művestechnikákat. Éppen tíz éve alakult meg a kézműves-munkaközösség, amely Légrádi Márta vezetésé­vel, a városi óvodák pedagógu­sainak részvételével azóta is havonta összeül. Az egész úgy kezdődött, hogy az óvónő kéz­művestanfolyamra kezdett jár­ni Budapestre. Sokat tanult, aztán úgy gondolta: mindezt meg kellene osztani a kollé­gákkal, s általuk a kicsikkel is. Életre hívták az óvónők kéz­műves-munkaközösségét.- „A természet kincseit megismerni, megszeretni, megvédeni! Természetesen, egyszerűen alkotni!” - ezt a Ferencné Fogarasi Éva natúr- montázs-készítő kézművestől hallott mondatot tekintettük mottónknak, és tekintjük az­óta is - mondta Légrádi Márta. - Igyekeztünk mindig ter­mészetközeli témákat, termé­szetes anyagokat feldolgozni. A közel hatvan foglalkozáson legalább ötvenféle technikát A felnőttek is élvezik az alkotás örömét. Egyéniségüket teszik az alkotásokba, az óvónők jókedve a gyerekekre is átragad ismertünk meg, próbáltunk ki. Csak néhány ezekből: ko­sárfonás, szárítottvirág-, gyü­mölcskompozíció, batikolás, gyöngyszövés, gyertyaöntés, rongybaba- és bábkészítés, só- és fűrészporos gyurma készí­tése, festés selyemre, vászon­ra, fára, textilre, üvegre... A papírmegmunkálás tech­nikáját pedig, ahogy sok mást is, nem csak kipróbálták, to­vább is fejlesztették. Semmi nem készült egy kaptafára, va­lamennyien beletették az egyé­niségüket.- Remélem, a következő tíz Tök jó nap az oviban. Idén először szervezett Tök jó napot a Mesevár Óvo­da, ahol - ahogy Németh Józsefné tagóvoda-vezető fogalmazott - bizony megmutatkozott az óvónők kreativitása. A tökalkotásokat látva nem két­séges: van haszna a kézműves-foglalkozásoknak évben is lesz mit tanítom - mondta a munkaközösség ve­zetője, akinek egyébként már saját kiállításai is voltak. - Tan­folyamokon, alkotótáborban, autodidakta módon képezem magam. A rengeteg modern technika mellett a népi kézmű­vességet, a népi hagyományo­kat is ápoljuk, elővesszük a csuhét, a vesszőt, az agyagot. A munkaközösség azt terve­zi: a jubileum alkalmából ösz- szehoznak egy kiállítást. Egy szép karácsonyi felkérést is kaptak a várostól, de részlete­ket egyelőre nem árultak el. Porkoláb Lajosné: az ember sose lehet elégedett Kézilabdás osztály indul a Csokonai-gimnáziumban megállapodás Szeptembertől magasabb óraszámban nevelik a jövő bajnokait Kézilabda-irányultságú osztályt indít a következő tanévtől a csur­gói Csokonai református gimná­zium és általános iskola. Kovács József igazgató el­mondta: a csurgói az első refor­mátus egyházi iskola, amely üyen típusú képzéssel gazdagít­ja a palettát. A csurgói sport erőssége - köztudottan - a kézi­labda. Bizonyítják ezt például olimpiai ezüstérmeseik: Balogh Beáta és Simics Judit. Az illeté­kes szakvezetők és a gimnázium új vezetésének elképzelései most találkoztak, így született meg a kézüabdás osztály ötlete. A 9. évfolyamtól indul, az osz­tály koedukált lesz, és a diákok­nak emelt óraszámban oktatják a testnevelést.- Együttműködési megálla­podást kötöttünk a férfi- és női kézilabdaklubbal - mondta az igazgató. - Az ő szakmai fel­ügyeletükkel zajlik a kézilab­da-oktatás. Az iskola pedig vál­lalja, hogy az edzésekhez, meccsekhez alkalmazkodó, speciális házirenddel segíti a diákokat. A klubokban már most is igazolt játékosaink van­nak: a nőknél már a felnőtt­csapatban is, a férfiaknál pedig az utánpótlás kiemelt játékosai a tanulóink. Az együttműkö­désbe még magasabb fórumo­kat - például a kézilabda-szö­vetséget - is szeretnénk bevon­ni a jövőben. ■ Varga Andrea ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK CSURGÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A gonoszság nem az emberrel együtt született A cenzúra betiltotta, az utódok kiadták protestáns napokA gimnáziumban felavatták Sárközy István emléktábláját Száztizenhat gyerek vesz részt abban a programban, amelyhez a Csurgói kistérségben műkö­dő családsegítő és gyermekjó­léti szolgálat a Társadalmi Meg­újulás Operatív Program révén 17,4 millió forintot nyert, s a- mely elsősorban a tíz év feletti hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok integrációs esélyeinek javítását célozza meg. Porkoláb Lajosné intézmény- vezetőtől megtudtuk: a prog­ram rendkívül sokrétű. Magá­ban foglal szabadidős progra­mokat, a szülők számára ta­nácsadást, a pedagógusoknak továbbképzést, mindvégig szem előtt tartva a resztoratív (kár­helyreállító) szemléletet. Nyá­ron gyermekfelügyeletet vállal­tak, táboroztattak, kirándultak, pótvizsgára készítették fel a di­ákokat. Az összejöveteleken szó esett diszkriminációról és elfo­gadásról. Egy mozgássérült fia­tal lány például, aki most jog­hallgató, arról mesélt, miként élte, éli meg másságát. A jövő nyárig tartó program Alexander Sutherland Neill skót pedagógustól származó mottója kifejezi a lényeget: „Nem tudom elfogadni, hogy a gonoszság az emberrel veleszü­letett. Ahhoz túl sok utálatos gyereket láttam már átváltozni jóvá, amint megkapják a kellő szabadságot és elfogadást a fel­nőttektől. “ ■ Varga A. Csaknem kétszáz évig hevert kiadatlanul Nagyváthy János gimnáziumi inspektor Csurgón írt „A magyar fewdes és zászlós úr” című könyve. A cenzúra 1822-ben megtiltot­ta a jeles mezőgazdász és jószág- igazgató művének kinyomtatá­sát, a kézirat később leánya ajándékaként a, somogyi várme­gyei könyvtár birtokába került, ahol csaknem egy évszázadig tá­rolták anélkül, hogy a tudomá­nyos kutatás tudomást szerzett volna róla. A második vüághábo- rú idején a kézirat elveszett, és csak 1955-ben került elő. Kávássy Sándor történész a kutatásaira alapozva állítja: a mű „dokumentuma a kor tudo­\ A kései utódok jóvoltából ismerhetik meg az olvasók a kötetet mányos gondolkodásának, másrészről kiegészíti és eddig ismeretlen oldaláról mutatja be a Nagyváthy-életművet”. Az országos protestáns napok keretében Sárközy István szüle­tésének kétszázötvenedik évfor­dulójára emlékezve avattak em­léktáblát a csurgói városi múze­umban. Ez alkalomra adta ki a Baksay Sándor Alapítvány Nagyváthy könyvét. Köztudott, hogy Sárközy Ist­ván példátlanul hosszú ideig, ötvenkét éven át volt a Belső­somogyi Református Egyház­megye gondnoka és egyben a csurgói református gimnázium létrehozásának elkötelezett hí­ve. ■ Varga A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom