Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2009. október 4., vasarnap 5 Akiken a nagyfeszültség keresztülmegy áramellátás Sötétbe borulhat az egész ország, sőt fél Európa, ha a hálózatirányítók hibáznak Tari Gábor vezérigazgató a MAVIR központi irányítótermében. Innen tartják egyensúlyban az ország pillanatnyi energiatermelését és fogyasztását. Természetes, hogy amikor felkattintjuk a kapcsolót, fény tölti be a lakást. Azt viszont kevesen tudják, hogy hogyan jut el az áram az erőművektől a villanykapcsolóig. Árvay N. Tivadar Csend, félhomály és egy fal nagyságú képernyő fogadja azt a szerencsést, aki láthatja a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) központi irányítótermét. Az itt dolgozókon múlik, hogy az ország villamosenergiaellátása zavartalan legyen. A z képernyőn nyomon követhető az i ország villamosenergia-fogyasz- í tása, a magyar erőművek aktuá- | lis teljesítménye, és hogy meny- g nyi energia érkezik/megy a külföldi hálózatokból, illetve hálózatokba. A MAVIR mérnökei azért dolgoznak, hogy a kivett és betáplált kilowattok száma egyenlő legyen. Ha az egyensúly felborul, sötétbe borulhat az ország. „Áramtermelés száz éve is volt Magyarországon, de az 1930-as évekig egymástól elszigetelt, kis erőművek látták el a közelükben lévő területeket árammal - mondja Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. - A terjeszkedő vezetékhálózatok aztán 1949-re ösz- szeértek. Ekkor valósult meg a részrendszerek összekapcsolása és központi vezérlése.” Az együttműködés legnagyobb előnye a biztonság: kicsi az esélye, hogy áram nélkül maradjunk, függetlenül attól, hogy ki, mikor, mennyi áramot akar használni. „Van ennek egy jó mérőszáma - mondja Tari Gábor. - Ez a frekvencia, azaz a váltakozó áram másodpercenkénti periódusváltása. Ez Magyarországon, Európában és a világ nagy részén 50 hertz.” Ha a termeléshez mérten többletfogyasztás van, a frekvencia csökken, ha többlettermelés van, akkor növekszik. Ez jelzi, hogy több, illetve kevesebb áramot kell a rendszerbe táplálni. „Kis terhelésű időszakban a többlettermelés okoz problémát. A nagyobb erőművek többségét nem lehet leállítani, mert az újraindításuk órákig eltarthat. Paks viszont alapjáraton is 2000 megawattot táplál a rendszerbe, miközben az ország igénye minimális terhelésű időszakban 3000 megawatt alá mehet. Az az 1000 megawatt gyorsan megkerül a rendszerben (visszaterhelt nagyerőművek, fűtőerőművek, szélkerekek), és ilyenkor nehéz a piacon eladni a fölösleget. Szivattyús erőművek telepítése jelentene megoldást, amelyek »tárolhatnák« az energiát: ez egy felső és egy alsó víztározó közötti szivattyú, amely vagy felemeli a vizet, vagy a fent- ről lezúduló víz segítségével termel áramot. Amikor van felesleg a rendszerben, például éjszaka, a szivattyú felnyomja a vizet a felső tározóba, amikor hiány van, a visszaáramló víz áramot termel. A Zemplénben, a Mátrában, Vác környékén, illetve a Dunakanyarban lehetne ilyet építeni.” 1995-ben a magyar villamos- energia-rendszer összekapcsolódott a nyugat-európai rendszerrel (UCPTE). „Ahhoz, hogy csatlakozhassunk a nyugat-európai vil- lamosenergia-rendszerhez, rendelkeznünk kellett akkora tartalékkal, amely akár a paksi erőmű egy blokkjának 500 megawattját is pótolja, 15 percen belül. A hazai erőműpark erre nem volt képes, ezért Litéren, Sajószöge- den és Lőrinciben három gyorsindítású gázturbinát telepítettünk, amelyek szükség esetén 400 megawattot termelnek. A maradékot a nem teljesen kihasznált, de üzemelő erőművek forgótartalékából nyerjük.” Meleg helyzetekre is fel kell készülni, hiszen az európai hálózat zavarai elérhetik Magyarországot. Az egyik emlékezetes eset a 2003-as olaszországi áramszünet volt. „Olaszország áramellátásának nagy részét teszi ki az import - mondja Tari Gábor. - A baj az volt, hogy a rendelkezésre álló hálózati kapacitásból az egyik vezetéket karbantartás miatt kikapcsolták, a másikon zárlat keletkezett. A kieső energia pótlása akkora terhet jelentett az olasz erőműveknek, hogy az automatikus védelem sorra lekapcsolta a rendszerösszekötő vezetékeket és a gépeket. Ez indította el a dominóeffektust, amely a teljes sötétséghez vezetett.” „Egy másik, hazánkat is veszélyeztető eset 2006-ban történt. Akkor egy folyó fölött átívelő nagyfeszültségű vezetéket kapcsoltak le Németországban, egy magas hajó miatt. Nem számoltak azonban az aktuálisan kialakult áramlással, ami beindította a lekapcsolódási folyamatot. A védelmi automatika sorra áramtala- nította a vezetékeket, komoly zavart okozva Európa nyugati felén. Magyarország megúszta a bajt, de ha eggyel kevesebb vezetékünk van, nálunk is problémát okozhatott volna az összeomlás.” Forgatókönyvünk ezért a teljes elsötétülésre is van. „A »black start« során a legnagyobb erőművünket, Paksot indítaná újra egy másik nagy erőmű, amely saját dízelgenerátorával hozná működésbe előbb a saját, majd az atomerőmű blokkjait. Ezt a gyakorlatban is sikerrel kipróbáltuk.” Madarak a dróton a mavir négyezer kilométeres hálózatának nagy része érintetlen tájakon fut. A vezetékek és az oszlopok kitűnő les- és fészkelőhelyet biztosítanak a madaraknak. A vállalat együttműködik a madárvédelemmel foglalkozó szervekkel: fészkeket helyeznek el a hálózaton, amelyeket használnak is a madarak. A MAVIR munkatársai a madarak gyűrűzésében is részt vesznek, ezzel is segítik a madárvédők munkáját. A közeljövőben kamerákat is elhelyeznek a fészkek közelében a madarak könnyebb megfigyeléséhez. Kerecsensólyom-fióka gyűrűzése Oszlopok és kábelek A TÁVVEZETÉKI OSZLOPOK 8-11 tonnás monstrumok, amelyeket a betonalapból kiálló csonkokhoz rögzítenek. Az oszlopokat vagy darabonként állítják össze, és emelik a helyükre, vagy a földön össze szerelik, s így billentik a helyükre. A vezetéket terelőkere kék és behúzókötél segítségé vei fűzik az oszlopokra, nagyjából két-három kilométeres darabokban. Az oszlopok 130 kilométer/órás széllöké seket is elviselnek, de az elmúlt időszak extrém viharai miatt a MAVIR felülvizsgálja a szerkezetek megerősítésé nek lehetőségét Méregdrága állatorvosok: a kutyáknak nincs tb-kártyájuk kisállatok Konzultálni próbált egy beteg kutyáról az éjszakai ügyeletén - harmincezer forintot kértek tőle Mit tegyen az állatbarát, ha szenvedni lát egy kutyát az utcán? Hegyi Renáta a budapesti éjszakában látott egy németjuhász kinézetű kutyát sántítva, elcsigázva, ázva-fázva, járókelőktől várva a segítséget. Megesett rajta a szíve, de nem lett könnyű estéje. „Mivel korábban már volt jó tapasztalatom az állatorvosi egyetemmel, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar éjszakai sürgősségi betegellátására vittem a beteg állatot - meséli a gyeden lévő anyuka. - A portás azonban közölte velem, hogy rossz helyre jöttem. Itt 30 ezer forint az ellátási díj, ennek megfizetése nélkül szóba sem állnak velem.” Valóban, Renátának trükköt kellett alkalmaznia, hogy egyáltalán az épületbe bejusson. De ott az ügyeletes orvost nem találta, majd telefonon sem beszélhetett vele. Ahhoz viszont nem volt kedve, hogy harmincezer forintot fizessen előre egy bizonytalan kimenetelű konzultációért. így a kutyát hazavitte. „Úgy tűnik számomra, hogy ilyen magas ügyeleti díj mellett gyakorlatilag nincs éjszakai ügyeleti ellátás, legalábbis páciens valószínűleg nem sok. Akkor miért nem zárják be egyszerűen a kaput? - teszi fel a kérdést. -Valóban emberhez méltó lenne, hogy Hegyi Renáta és kutyái. Csalódott az állatkórházban. egyetlen állat se juthasson éjszaka orvosi ellátáshoz?” Az állatoknak nincs tb- kártyájuk, nem fizet utánuk senki társadalombiztosítási járuléÁllatorvosi tarifák* Betegvizsgálat 4 200 Ft Röntgenfelvétel 3 500-5 500 Ft Vérvizsgálat 7 000-10 000 Ft Ultrahangos vizsgálat 30 000-5 000 Ft Kisebb műtét 15 000-25 000 Ft Csonttörés megoperálása 50 000-60 000 Ft Kiszállási díj 1000-2 500 Ft Veszettség elleni oltás 2 000-3 000 Ft Eutanázia 1800-5 200 Ft NINCS EGYSÉGES TARIFA, CSAK AIÁNLÁSOK, AZ ADATOK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰEK, KUTYÁRA ÉS MACSKÁRA VONATKOZNAK. kot, gyógyításaik költségeit tehát teljes egészében a gazdának kell állnia. Ez nemcsak az orvos költségeit, hanem a gyógyszerek árát is jelenti. A Szent István Egyetem dékánja, Fodor László is ezzel magyarázza, hogy éjszaka különösen magas ügyeleti díjért állnak szóba az állatok gazdáival. „Itt is áll az az általános szabály, hogy a betegellátás teljes költségét fel kell számítanunk a tulajdonosnak vagy az állatot a klinikára hozó személynek - így fogalmazott a dékán Hegyi Renátának írt válaszlevelében. - Az éjszakai ellátás költségei jóval magasabbak, mint a nappali ellátásé. Ennek ellensúlyozására vezettük be a jelenlegi ügyeleti rendszert, amely elsősorban az életveszélyes állapotok elhárítását szolgálja. A fenti esetben erről nem volt szó.” Azt a dékán elismeri, hogy a beteg állatokat behozó állatbarátok keserűen csalódnak, amikor a klinika portáján szembesülnek a várható költségekkel. Úgy fogalmaz, igyekeznek a közvéleményt tájékoztatni arról, hogy az éjszakai betegellátást csak az vegye igénybe, akinél ez indokolt, és aki ennek a költségeit vállalja. Másfelől abban bízik, hogy a nyugat-európai gyakorlathoz hasonlóan nálunk is megerősödnek azok az alapítványok, amelyek átvállalják az állatellátás költségeit. ■ SZTORI
