Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám

2009. OKTÓBER 4., VASÁRNAP 3 ÉLETMÓD Nézőkből közönséget varázsolni visszatérés Egres Katinka szülővárosában, Kaposváron lépett újra színpadra Egres Katinka: ritkán ismernek fel az utcán, a „népszerűsítő” médiumokat meg kerülöm Kaposvárról indult, s kis­lánya születése után négy hónappal szülővárosában vállalt először fellépést Eg­res Katinka. A Megy a gő­zösből és a Kilenc és fél randiből ismertté vált szí­nésznő párját ugyan kül­földön találta meg, de nem hagyta el az országot. Márkus Kata- Nem volt furcsa ismét kö­zönség előtt állni, ráadásul egy egészen különleges műfaj­ban?- Török Tamástól már na­gyon fiatalon megtanultam, ho­gyan lehet közönséget varázsol­ni szinte bárhol az emberekből. A kastélyszállóktól, az iskolai és állami ünnepségeken át, a hajléktalanszállóig mindenhol megfordultunk már. Amikor va­lahova elmegyünk fellépni, sok­szor szinte tapintható a pilla­nat, mikor az összeverődött em­berek egyszer csak akaratlanul valódi közönséggé válnak. A legutóbbi fellépés is jó példa volt erre. Amikor a vidám dalok után egy drámaibb hangulatú dal következett, lassan meg­szűnt a kanálcsörgés, a beszél­gető, zajongó emberek egyszer csak elcsöndesedtek, és ez a fe­szült figyelem még a gyermeke­ket is megállította a játékban. Ilyenkor kezdi érezni az ember, hogy valami megszületik, és ezek a pillanatok semmivel sem pótolhatók.- A Déryné Vándorszíntársu­lat örökös tagja lett. Mit adott Önnek a társulat?- Egyrészt lehetőségünk nyílt nagyon sok szereplésre, ahol egyedül állhattunk ki a dalaink­kal, verseinkkel élő zene kísé­retében. Másrészt megtanul- | tűk, hogyan tudjuk átadni, amit J el szeretnénk mondani, a köz- I lés fontosságát, azt hogy ne le­gyünk se túl sokak, se túl keve­sek a közönségnek. Ezt az érzé­kenységet aztán be lehet építeni a nagyszínházi produkciókba.- Tudna választani színház, előadóművészet és filmezés között?- Örülök, hogy sok minden­ben kipróbálhattam magamat. Tavaly még nem ezt mondtam volna, de most már úgy érzem, a filmezés és az előadó-művé­szet közelebb áll hozzám. Két évadot játszottam végig külön­böző színházakban, és sokszor már a bemutató utáni napon el­kezdtük próbálni a következő darabot. A művészetnek nem nagyon vált előnyére ez a fajta előadásgyártás.- Hogyan viseli el az ismert­séget?- Hála Istennek, ritkán van olyan, hogy megyek az utcán és megszólítanak, vagy felismer­nek. Igaz, hogy az elejétől kezd­ve tudatosan kerültem azokat a „népszerűsítő” médiumokat, melyeknek a stílusával nem ér­tek egyet.- Mikor áll munkába?- Nagyobb szerepeket egyelő­re nem szeretnék vállalni, hi­szen most minden időmet a kis­lányomnak szeretném szentel­ni. Hiszen minden nap meglep valami újdonsággal, és ezekről a pillanatokról nem szeretnék lemaradni. Ám később bármi más is szóba jöhet, most példá­Egres Katinka 1984-BEN született Kapos­váron 2006-ban végzett a színmű­vészeti egyetemen 2000-től a Déryné Vándor­színtársulat örökös tagja 2006-tól játszott az Örkény, a debreceni Csokonai Szín­házban, a Játékszínben, a Nemzeti Táncszínházban és a székesfehérvári Vörösmar­ty Színházban. 2004-től nyolc játékfilmben szerepelt és számos színda­rabban játszott. ul fordítok. Természetesen azok a legszebb dolgok, amikor egy olyan csapattal dolgozhat együtt az ember, akikkel egyet gondolunk, és közösen alko­tunk valamit. Szerintem a mű­vészet ott kezdődik, amikor az ember nem azon dolgozik, amit kiadnak neki, hanem amikor saját gondolatainak, érzéseinek talál valamilyen formát, és ab­ból születik valami. Minden új szerep olyan, mint egy utazás. Sokan nem is gondolnák, mi­lyen sok kérdést teszünk föl magunknak, mire megformáló­dik egy karakter.- Szerepálom?- Nincs. Mindamellett, hogy énekelek, nevettetek, elgondol­kodtatok, hitet szeretnék adni az embereknek. Tapasztalatból mondom, hogy mindenki keres valamit vagy valakit az életben, hogy meglelje a boldogságot. A „Na majd ha...” kezdetű monda­tokkal leéljük az egész életün­ket; na majd ha valamit megka­punk, megteszünk, akkor bol­dogok leszünk. S eközben egy csomó dolgot élszalasztunk. Az embernek a jelenre kell össz­pontosítania, nem a jövőre vár­ni. Én voltam olyan szerencsés, hogy nagyon sok választ kap­tam az élettől fontos kérdések­re. S hogy ezekből a részletek­ből mi áll össze, az már Isten dolga! Mint egy szerepnél. Ami­kor megkapjuk, el sem tudjuk képzelni, hogyan lesz belőle előadás. Legkevésbé a premier előtti napon hiszünk benne. Az­tán a bemutatóra mégiscsak összeállnak a dolgok. így van ez az életben is. Sértettségből, vagy bosszúból jelentik föl a rendőröket (Folytatás az 1. oldalról) Ennek fele hivatali visszaélés mi­atti vádemeléssel zárult, kilenc rendőr érintett ezekben az ügyek­ben. Hivatalos személy által elkö­vetett közokirat-hamisítás, ittas járművezetés, közúti baleset gon­datlan okozása is előfordult egy- egy ügyben. Az idén szeptember közepéig 107 feljelentésből szin­tén 12 ügyben emeltek vádat. Há­rom rendőr ellen hivatali vissza­élés, három ellen kötelességsze­géssel elkövetett vesztegetés, há­rom ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás, szintén három ellen ittas jármű- vezetés, egy-egy ügyben közúti baleset gondatlan okozása és egyedi azonosítójel meghamisítá­sa volt a vád. Egy esetben közveszélyokozás kísérletével vá­dolták meg azt a rendőrt, aki nagy úgy próbált pénzhez jutni, hogy nagy összegű biztosítást kö­tött a házára, majd megpróbálta felrobbantani. A gázbekötő cső csatlakozását lazította meg. ■ A legapróbb jogsértés esetén is életbe lép a zéró tolerancia a rendőrökkel szemben. A feljelentések száma egyéb­ként egyre nő - tette hozzá a szó­vivő - de 90 százaléka megalapo- zaüan, nyomozás-megszüntetés­sel vagy -elutasítással zárul. Eze­ket a bejelentéseket rendszerint a bosszú, a sértettség indukálja. Mergancz Sándor megyei rend­őr-főkapitány elmondta^ beje­lentők nemcsak az ügyészség­hez, hanem közvetlenül a rend­őrséghez is fordulhatnak. Előbbi esetben a főkapitányság csak tu­domást szerez az ügyről, utóbbi­ban belső vizsgálat indul, és ha valóban bűncselekmény követett el a rendőr, akkor a főkapitány­ság vagy a városi kapitányságok tesznek ellene feljelentést. Éven­te 6-8 ilyen eset fordul elő. A fő­kapitány szerint a rendőrökkel szemben a legapróbb jogsértés esetén is érvényben van a “zéró tolerancia”. Súlyosabb esetben nemcsak belső szankciókat von­hat ez maga után, hanem elbo­csátást is. Például ha egy rendőrt ittas vezetésen kapnak, fegyelmi méltatlansági eljárás keretében azonnal megválnak tőle. Nem le­het tűrni, hogy ilyen rendőrök le­gyenek az utcán... ■ lakab E. Tizenöt felvidéki család új lakóhelye lett Bótapuszta emlékezés Száz éve telepedtek le a Zalához tartozó településrészen, s már csak néhány leszármazott él Özvegy Szabó Bálintné felmenőinek a háza épült föl először Több olyan család él ma is a Zala községhez tartozó Bótapusztán, akiknek leszármazottai, rokonai száz éve költöztek ide a Felvidék­ről. Az 1909-es áttelepülés évfor­dulóját a közelmúltban ünnepel­ték a pusztán. Az alig negyven lakosú puszta egyetlen utcáján vasállványra szerelt harang. Naponta három­szor szólal meg.- Ez a ház épült elsőként a pusztán - mutatja a szemben lé­vő portát özvegy Szabó Bálintné. - A. férjem nagyszülei teleped­tek le először. A ház tetőszerke­zete és három utcai ablaka is eredeü még. Kadlicskó György zalai polgár- mester arról tájékoztat: Zichy Mihály festő lányai a 20. század elején eladták az örökölt birtok egy részét, így a pusztát is. Az akkori polgármester toborzás céljával elment Vágsellyére is. Szabó Bálint elsőként kereste fel Bótapusztát; megtetszett neki, aztán barátaival megszervezték a költözködést is. Ingóságaik egy részét vonattal szállították, de a zömét szekerekkel. Feleségével és tíz gyermekével Vágsellyéről telepedtek át Bótapusztára, vagy ahogy ők mondták, kis Sellyére. Több család is követte.- Anyósom mesélte - aki hét­éves volt, amikor szüleivel átte­lepült Peredről -, hogy itt lénye­gesen olcsóbban jutottak föld­höz - folytatja özvegy Szabó Bálintné. - Férjem nagyszülei hatvan hold földet, négy hold er­dőt vettek és mellette építették a házat. A család sok éven át tar­totta a kapcsolatot a Felvidéken maradt rokonsággal. Sajnos, a leszármazottak már kihaltak, így a közös emlékeket már csak a fényképek őrzik... Özvegy Somogyi Lajosné ősei is Vágsellyéről települtek át Bótapusztára. - Putyera Erázmus és felesége Kollár Rozá­lia két leány és négy fiúgyerme­kével jött és vásárolt itt földet - kezdi a visszaemlékezést. - Putyera Erázmus dédunokája vagyok. Az áttelepült családok néhány hazánkban élő leszár­mazottjával még tartom a kap­csolatot. Leszármazottak élnek Hajdúszoboszlón, Siófokon, Tabon és Zamárdiban is. Az áttelepülés augusztusi száz éves évfordulóján a bóta- pusztai temetőben tartott szent­misét Takács Lajos tabi apátplé­bános. Akkor áldotta meg a régi kőkeresztet, illetve a mellé elhe­lyezett fából faragottat. Erre két dátumot (1909-2009) véstek, valamint négy településnév - Pered, Vágsellye, Zala, Béta - is rákerült, amely emlékeztet a múltra és a jelenre. - Boldog va­gyok, hogy az önkormányzat nem feledkezett meg a leszár­mazottak áttelepülésének száz éves évfordulójáról - mondta a keresztnél özvegy Somogyi Lajosné. - Örülök annak, hogy a keresztállítással is felejthetetlen­né tették az itt lakók és a Perdről, Vágsellyéről érkezett vendégek számára ezt az ünne­pet. ■ Krutek József

Next

/
Oldalképek
Tartalom