Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-31 / 255. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 31., SZOMBAT SOMOGYI KÖRKÉP A vecsernyén meggyúlnak a gyertyák ünnepi szokások A rendszerváltás óta átalakult a temetőjárás rendje, s ismét divat lett a családi kripta A hét végén benépesülnek a temetők, ha máskor nem is, évente egyszer, mindenszentek és halottak napja alkalmából a többség felkeresi elhunyt hozzátartozói, barátai sírját. Vas András A két ünnep mára teljesen összeolvadt, noha tartalmát tekintve szervesen elkülönülnek egymástól. Eredendően mindenszentekkor a megtért vértanúkra emlékszik az egyház, míg a halottak napja az emberek saját elhunyta- inak állít emléket.- Megfigyelhető, hogy ennek ellenére a többség mindenszentek napján látogat ki a temetőkbe - mondta Puskás Béla, a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft ügyvezetője. - Az ünnepek legfontosabb szakasza a halottak napja vecsernyéje, azaz előestéje, így akik mindenszentekkor sötétedés után gyújtanak gyertyát, ha nem is tudatosan, de megfelelően emlékeznek. A halottak napja 998 óta hivatalos egyházi ünnep, Magyarországon az 1700-as években vált ismertté, s a 19. században terjedt el. A második világháború végéig bevett szokásokon alapult, már ekkor is virággal és gyertyákkal emlékeztek az elhunytakra, persze nem olyan mennyiségben, mint manapság.- A kommunista éra kettőséget hozott - folytatta Puskás Béla. - Megszűnt az ünnepfunkció, másrészt viszont tulajdonképpen csendes tiltakozást is jelentett a temetőjárás, hiszen azt mégsem lehetett megtiltani, hogy valaki gyertyát gyújtson egy sírkertben az elhunyt hozzátartozója emlékére. A rendszer- váltás után aztán ismét átalakultak a szokások, s mára ez lett a legnagyobb tömegeket megmozgató ünnep Magyarországon. A tapasztalatok szerint üyen- kor háromszor mennek ki a hozzátartozók ugyanahhoz a sírhoz. Először az ünnepek előtt rendbe tenni, majd mindenszentek délelőttjén, kora délutánján, amikor virágot visznek a sírra, és gyertyát gyújtanak, végül sötétedés után még egyszer, s ilyenkor ismét mécsest gyújtanak.- Ha máskor nem is, de mindenszentekkor a többség felkeVirágok a távolban nyugvók emlékére. A virág az életet, a megújulást, az elődök tiszteletét jelképezi Rendőri szolgálat: ügyelnek a biztonságra a sírkertek környékén fokozott közúti forgalomra kell számítani a következő napokban. Kiemelten igaz ez a temetők környékére. Kaposváron és Barcson rendőri forgalom- irányítás lesz a temetők környékén a folyamatos közlekedés és a parkolás segítése érdekében, de fokozott rendőri jelenlét lesz a megye több városában is. A 61-es, illetve 65-ös úton közlekedők részére fontos információ, hogy a 61-esen Böhönyétől a megye határáig útfelújítási munkálatokat végeznek, a 65- ös úton pedig az M7-es csomópontnál körforgalmat építenek, ezért ott csak 1-1 sáv járható, illetve 30 kilométeres sebesség korlátozás van érvényben. A megemlékezés ünnepén a közrendfenntartására is fokozottan ügyelnek a rendőrök. Kaposváron pénteken 12 órától hétfőn 19 óráig megerősített szolgálatot látnak el a rendőrök a polgárőrökkel együtt a temetőkön belül és kívül. Mivel azonban nem lehet minden temetőhöz rendőrt állítani, a rendőrség arra hívja fel a lakosságfigyelmét, hogy értékeiket a temetőlátogatások alkalmával ne vigyék magukkal, a járművekben pedig ne hagyjanak látható helyen semmit. J. E. KÉT PERCEN át szól a harang az elhunytakért a mesztegnyői temetőben mindenszentek napján. Ekkor avatják majd az új lélekharangot, amely régi vágya volt már a helyieknek. Nemes László polgármestertől megtudtuk: az 1880-ban öntött bronzharang a dél-dunántúli hagyományokat követi. A harangláb kettős tetővel készült: az egyik a harangot, a másik a harango- zót védi az esőtől. A lélekharang példaértékű társadalmi összefogásnak köszönhetően valósult meg. m. e. Buszok a temetőhöz Kaposváron újra elindítják a közelgő ünnepek alatt a temetői járatokat november i-JÉN tíz órától este hatig óránként közlekedik az autóbusz, közölte Veizer Jánosáé, a KT Zrt munkatársa A Keleti és a Nyugati temető között szállítják az utasokat, a járat csak a gépkocsivezetőnél váltott jeggyel vehető igénybe. A Mező utcai csomópont, Árpád utca, 48- as ifjúság útja, Füredi csomópont, Kanizsai utca, Jutái út, Hajnóczy utca, 48-as ifjúság útja (Vasútköz megálló) vonalon közlekedik a busz. Tíztől minden páros órában a Vasút közből indul, a páratlan órákban pedig az Árpád úti megállóhelyről, h. m. resi a temetőket - állította Puskás Béla -, s bizony nemcsak a megemlékezés, de a lelkiismeret megnyugtatása végett is. Persze nem lehet meghatározni a temetőjárás gyakoriságát, mindenkinek mások a lehetőségei, de ha az elhunyt közeli temetőben nyugszik, havonta, nagyobb távolság esetén negyedévente azért illik felkeresni a sírhelyét. Melyeknél szintén komoly változások vehetőek észre a rendszerváltás óta. Kaposváron a polgárosodó családoknál ismét divat lett a saját kripta - az 50-es években ez a szokás szinte eltűnt -, lehetőleg a Keleti temetőben, hiszen ott találhatóak a megyeszékhely régi családjainak, nagyjainak sírhelyei.- Ismét érték a sír, s egyre értékesebbek épülnek - tette hozzá a cég ügyvezetője -, és sajnos a magasabb ár nem mindig ízlésesen jelenik meg. A csúcsot egyébként Kaposváron egy tízmilliós kripta tartja... Szerencsére a többség nem vágyik pufók angyalkákra, sárgaréz kandeláberekre, megelégszik a bevált kegyeleti jelképekkel. Melyek közül a gyertya, mely a világ világosságát, Krisztus feltámadását hirdeti, új értelmet nyer halottak napján.- A gyertyafény segít, hogy az elhunyt lelke könnyebben ránk találjon - magyarázta Puskás Béla. - Ezért sem szabadna ott hagyni égő gyertyát, hiszen a lélek bolyongani fog, míg minket keres. Csak hát ma a legkisebb teamécses is három órát ég, a nagyobbak pedig akár egy napot is, míg régen egészen apró gyertyákat használtak. A sírokra vitt virág az életet, a megújulást jelképezi, a koszorú kerek formája pedig a folytonosságot, az élet körforgását, éppen ezért utóbbi halottak napján nem szokás. A harangszó a feltámadásba vetett hitet erősíti, valamint a bolyongó telkeknek mutat igazodási pontot.- Szerencsére múlóban a művirágok korszaka, pedig a rendszerváltás után felkapottak lettek - jegyezte meg Puskás Béla. - Ma a vágott, sőt egyre gyakrabban az élő, kiültethető virág a divat, s a nagy fejű krizantémot is felváltják az apró, tartósabb virágok, melyeknek köszönhetően az ünnep hangulata is tovább megmarad a temetőkben. Schwajda György a Zárórában: Kaposvár elég érdektelen m2-interjú A direktor a tartalmas és zűrös életéről, és arról, miért nem rendez a Csiky Gergely Színházban A kaposvári kulturális életet is értékelte Schwajda György az MTV Záróra című műsorában. A város színidirektora Veiszer Alin- dának nyilatkozva osztotta meg véleményét kultúráról, színházról, írásról és igazgatóságról.- Más harminc éven nőtt föl a kaposvári közönség, mint a szolnoki, egészen más színházi iskolát tapasztalt, egészen más maga a város is érdekes módon - így kezdte az interjút Schwajda György az M2 szerda esti műsorában. - Mindig úgy gondoltam, ott, az Alföld kellős közepén, hogy egy ilyen unalmas porfészeknél nem lehet érdektelenebb hely, de Kaposvár is elég érdektelen - mondta a kaposvári igazgató. Példával is élt: megdöbbentette, hogy Szolnokon sokkal komolyabb a zenei élet.- Kaposváron egyáltalán nincs zenei élet, alig lehet ösz- szeszedni egy zenekarra valót. Van egy szem újévi koncert, amikor már mindenki kialudta a részegségét, és tulajdonképpen ennyi - összegezte. Kérdésre válaszolva Schwajda beszélt arról a színházbarátkörben elhangzoü tavaszi mondatáról, miszerint rosszul érzi magát Kaposváron.- Hét éve rúgtak ki a Nemzetitől, a nyugdíjasok nyugalmával éltem az életem, majd egy megtisztelő felkérésre igent mondtam, és csaknem hetvenévesen vissza kellett rázódnom egy nagyon rossz színházi struktúrába. Fölépíteni egy színházat minden értelemben, fárasztó és hatalmas feladat. Az épület olyan rossz állapotban van, hogy egy éven belül bezárják a hatóságok, ezért minden körülmények között föl kell újítani. A 2011- es centenáriumi átadáshoz a jövő nyáron el kellene kezdeni a felújítást, de senki nem mondja meg, hogy lesz-e ötmilliárd forintja a színházfelújításra. Az igazgató kifejtette még: vannak helyek, ahova fölösleges és értelmetlen az érzelmet belekavarni. Egy színházigazgatónak például érzelmi alapon igazgatni a legnagyobb bűn, tette hozzá. Beszélt arról is, hogy megfogadta: nem rendez Kaposváron.- Itt harminc év alatt kialakult egy nagyon erős kaposvári stílus, amelybe se jogom, se értelme nem volna beleavatkozni - mondta. Szerinte az ő stílusa ebben a társulatban a néhány hetes próba- folyamat során a süketek párbeszédét jelentené. Ennek kapcsán Vasziljevről, a Törőcsik Mari főszereplésével bemutatott Duras- mű rendezőjéről elmondta: zseni, világsztár és profi. Ám magyar viszonyok között lehetetlen vállalkozásra adva fejét tizennégy hétig próbálta a darabot, és így is csak az utolsó héten tudta elmondani: értik, amit mond. A direktor színház-igazgatói korszakairól is szólt, melyekből elsőként mindig azt tanulta: abba kell hagyni.- Ez egy különbség köztünk Babarczyval sok minden más mellett, hogy ő végigcsinálta a harminc évet, én ezalatt háromszor elmentem Szolnokról. Nekem ugyanis van egy igazi hivatásom, az írás. A beszélgetés második részében a drámaíró Schwajda szerepelt, akinek a Jaruzelski-időkben tizenhét lengyel színház játszotta egy időben a darabjait, köztük a Himnuszt és a Csodát. A dráma mint a konfliktusok műfaja mellett direktori életének diktatúrával hadakozó konfliktusairól is kérdezte a riporter. Erről azt mondta, a hatalomnak máig két dolga lehet vele, kinevezni és leváltani. Szóba kerültek a nemzetis évei, a kormánybiztosság is. . Eddigi életét úgy összegezte: tartalmas, izgalmas és elég zűrös.- Jó volt ez így - zárta kis gondolkodás után az egyébként jó kedélyű interjút, ami helyett mégis szívesebben cigizett volna... ■ Balassa Tamás ■ Kaposvár is elég érdektelen, véli a direktor.
