Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-03 / 232. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 3., SZOMBAT KÖRKÉP Minden borász inni fogja a hamis bor levét (Folytatás az 1. oldalról) Vincze azt mondja: egy ismerő­se borát vizsgáltatta be a saját nevén. Ennek költségtakarékos­ság lehetett az oka, 30-40 ezer fo­rintot spórolhat így, aki nem ren­delkezik forgalombahozatali en­gedéllyel. Kisebb mennyiségnél ez nem elhanyagolható összeg. A két somogyi borász állítja: jelentősen megtépázhatja a ma­gyar bor hírét az ügy. - Az eset nemcsak az érintettek pályafutá­sát törheti derékba, hanem Eger­nek és az egész magyar borpiac­nak is keresztbe tesz - mondta Garamvári Vencel -, a borexpor­tot is visszavetheti. Konyári János szerint megen­gedhetetlen az, amiről a bevizs­gált bor glicerintartalma árul­kodott. Felvetette: elgondolkod­tató, hogy közben özönlenek az országba az újvilági borok, amelyek lényegesen megenge­dőbb szabályozás mentén szü­letnek. Az sincs kizárva: a chi­lei, dél-afrikai, kaliforniai vagy új-zélandi borokkal megisszuk azt, amiért itthon - teljes jog­gal - borhamisítást kiáltunk.- Nem tudom, mit használnak azoknál a boroknál, de biztosan rengeteg olyat megengednek, ami az európai bortörvények alapján elképzelhetetlen - mond­ta Konyári János, aki minden mű­vi dolgot ellenez. ■ Füleki T. Idős nők nyakából tépték ki az aranyláncot Főként idős nőket szemeltek ki, május végén, június első napjai­ban „portyáztak” Kaposváron az Arany János utca, füredi csomó­pont, Petőfi utca és Kereszt utca által határolt lakótelepeken. A rendőrség ismeri az elkövetőket, akik megtámadták idős áldoza­taikat, kitépték a nyakukból az arany nyakláncot. Észrevétlenül megközelítették a kiszemelt nő­ket, megragadták a nyakukban függő ékszert, aztán továbbfutot­tak. A rendőrség információi szerint voltak olyan esetek is, amikor nem jártak sikerrel. Ezek a próbálkozások is bűncse­lekmények, ezért a rendőrség várja a sértettek jelentkezését a Kaposvári Rendőrkapitányság Vádelőkészítő Osztályán. Közös vacsora az asztronautával holdra szállás Diseri József Bűzz Aldrinnal ünnepelte a negyvenéves jubileumot Negyven éve lépett először ember a Holdra. Ebből az alkalomból tartottak ün­nepséget az amerikai űr­hajózási hivatal, a NASA floridai központjában, ahová meghívást kapott egy kaposvári fényképész Diseri József is. Vas András Július 20-án múlt 40 esztendeje hogy az Apollo-11 parancsnoka az amerikai Neil Armstrong Ed- win Aldrin társaságában a Holdra lépett. A világűrkutatást forradalmasító utazásra a két űrhajós természetesen fénykén pezőgépeket is vitt magával '-j és tulajdonképpen ennek kö­szönhette a kaposvári fényké­pész, Diseri József, hogy ott le­hetett a NASA Cape Canaveral- i ünnepségén. Az űrkútatási hivatal ugyanis a Holdra szál­lás előtt megpályáztatta a fény­képezőgép-gyártó cégeket, s a tenderen a Hasselblad diadal­maskodott, így a svéd gyártó ma­sináival indult útnak az Apol- ’ "".Az asztronauták csak meket hozták vissza, ít a gépek ott porosod- ; a Holdon... A cég és a SA jó kapcsolata azóta tart, így természetes lt, hogy az évfordulós nnepségre néhány is­iért Hasselblad-haszná- ó is meghívást kapott.- Négy napra utaz­tunk ki Floridába - kezdte Diseri József Magyarországról hár­man mentünk. A szál­lásunk Orlandóban volt, , onnan vittek ki bépnünket Cape Ca- naveralra és a Ken­nedy űrközpontba. Ahöl elsőként a svéd cég új fejlesztése­it láthatták, majd be- | mehettek, a NASA he- | lyi részlegeibe. Engem leginkább az űrhajók kö­zelsége fogott meg. Elképesztő technikai bravúrokat láttunk, megmutatták a holdkompot, az indítórakétákat, kicsit olyan volt a hely, mintha egy fantasz­tikus filmbe csöppentem volna. Természetesen az Apollo-11 hajdani irányítóközpontjába is eljutottak - bár már nem hasz­nálják a berendezéseket, a mai napig üzemképesek -, míg az ünnepi díszvacsorára az egyik hangárban került sor, ahol a vendégek feje felett egy valódi űrhajó lógott.- Vacsora közben egyszer csak megjelent a feleségével Edwin „Bűzz” Aldrin, a második ember, aki a Holdra lépett - tet­te hozzá a kaposvári fényképész -, s élménybeszámolóval össze­kötött előadást tartott a Hold-ku­tatásról képekkel, tárgyi bizo­nyítékokkal, eddig még be nem mutatott fotókkal. Ennek ellené­re még a meghívottak között is akadt, aki kétségbe vonta a Holdra szállás tényét, s nekiállt vitatkozni az asztronautával. A többség persze nem tamás- kodott, sokkal inkább szeretett volna a hajdani űrhajós közelé­be férkőzni. Diseri Józsefnek .szerencséje volt, a közös fotózás közben néhány szót is tudott váltani Aldrinnal.- Mondtam neki, hogy Ma­gyarországról jöttem - állította -, s meglepődtem, ugyanis tud­ta, merre ,van, egyből rávágta, hogy a fővárosa Budapest. Pedig előtte néhány helybeli erősen Emléktáblákat avattak a patalomi Parkban A lengyel-magyar barátság nagykövetei könyvbemutató Családtörténeti legendárium, menekültek vallomásai Varsóból Két jeles személyiség emléktáb­láját avatták fel pénteken a pa­talomi Park Szociális Otthon­ban. Szabó Zoltán volt egészség- ügyi miniszterét és Baksa Sán­dorét, a település egykori ta- nácselnökéét. Kettejük nélkül soha nem nyithatta volna ki ka- puit a szociális otthon.- Szabó Zoltán is patalomi születésű volt. Már egészség- ügyi miniszterként dolgozott, amikor felkereste földije, Baksa Sándor, hogy a düledező, romos Gyulai Gaál-kastéllyal kezdeni kellene valamit. Ekkor dőlt el, hogy szociális otthonná alakít­ják át - mondta köszöntőjében Harangozó Gábor miniszterel­nöki megbízott. - A hálás utó­kor most ennek a két nagyszerű embernek állít emléket.- Patalom névtelen kis falu lenne a szociális otthon nélkül - mondta Porkoláb Lászlóné, az Együtt-egymásért nyugdíjas- klub vezetője, az emléktábla-állí­tás ötletének felvetője. - Az ott­hon fedelet, ellátást, emberhez méltó, élhető életet nyújt az itt la­kóknak, és munkahelyet jó né­hány környéken élőnek. Nekik köszönhetjük mindezt. Varga Zsolt, az otthon vezetője azt mondta, hogy az intézmény 1972-ben fogadta az első lakó­kat. Az eltelt több mint harminc évben a megye egyik meghatá­rozó szociális intézményévé vált. ■ F. Szarka Ágnes- A maga nemében egyedülálló- így fogalmazott Gombos Emil, a balatonlellei művelődési ház és könyvtár igazgatója az esemény­ről, amellyel az őszi könyvtári he­tek sorozat csütörtök este elkez­dődött a leilei könyvtárban. A lengyel menekültek befo­gadásának hetvenedik évfordu­lóján nem csupán eddig nem lá­tott részleteket is bemutató kiál­lítási anyagot készítettek, ha­nem kettős könyvbemutatóval is emlékeztek az 1939-es ese­ményekre. A lengyel-magyar kapcsolatok egyik nagykövete­ként említett Laczkó András lellei irodalomtörténész Testvé­rek a vonaton című munkáját és a keszthelyi Cséby Géza köl­Családtörténet. Cséby Géza (balról) és Laczkó András a könyvbemutatón tő-műfordító Sors-címerképek című családtörténeti esszéjét ismerhette meg a közönség Ba- latonlellén. Az előbbi anyag ki­indulópontját Laczkó András­nak az ötvenedik évfordulóra készített és egy lengyelországi ösztöndíjnak köszönhetően összeállított Menekülés a jövő­ért című kötete jelentette, míg a lengyel-magyar vegyes há­zasságból származó Cséby Gé­za munkájában a lengyel me­nekült édesanya és nagymama története bontakozik ki. Rész­ben a család eddig nyilvános­ság elé nem tárt dokumentu­mait tartalmazza a kiállítási anyag, melyet a két szerző állí­tott össze. ■ F. T.- Persze nem mindenhová, hi­szen akadnak szigorúan zárt övezetek - folytatta Diseri Jó­zsef. - Cape Canaveral óriási te­rület az Atlanti-óceán partján és a mellette lévő Merritt-szigeten. Megnézhettük a kilövőállomáso­kat, melyek mellett óriási tartá­lyokban tárolták a hidrogént, a hangárokat, az űrhajóparkot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom