Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-03 / 232. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 3., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP A mórnak még akad tennivalója... az egyetemalapító Horn Péter, a Kaposvári Egyetem rektor emeritusa állatkertről álmodik Horn Péter még nem tett le álmáról, a háziasított állatok kaposvári kertjéről Horn Péter nehéz utolérni, ugyanis utál­ja a telefont, magáévá tette barátja, az angol Lord Engle- wood életfilozófiáját: az em­ber maga határozza meg, mi­kor lehessen elérni. A brit po­litikus az angol világbiroda­lom tartópilléreit is bemutatta neki: reggeli tízkor, utána munka kettőig, majd klubélet - akkor omlott össze a biro­dalom, amikor elkezdtek ko­rábban dolgozni, s nem szán­tak elég időt a reggelire... HA EZT IDŐBEN TUDTA VOLNA, ta­lán politikusnak áll, ám így nagyjából hatéves korában más pályát választott: beleve­tette magát az akvarisztikába, és úgy döntött, tengerbiológus lesz. A földrajzi adottságok azonban behatárolták lehető­ségeit, így bár a témában már 1953-ban, tizenegy évesen elő­adásokat tartott az ELTE-n, s több új fajt is kikísérletezett, érettségi után agrárvonalon tanult tovább. (A akvarisztiká­tól máig nem szakadt el, bár már csak hobbiszinten dísz- halazik nyolcvan akváriuma és kétezer hala akad...) Gödöllőn diplomázott, on­nan Bábolnára, az állami gazdaságba vitt az útja, kan- didatúrája, nagydoktorija tó májának is a baromfit válasz­totta. 1972-ben került a kapos­vári mezőgazdasági főiskolá­ra, s a ranglétrán araszolva 1984-ben az intézmény főigaz­gatói székében, egy évvel ké­sőbb az országgyűlésben ta­lálta magát. A főiskola aztán beleolvadt a Pannon Agrártu­dományi Egyetembe, melynek háromszor is rektorává vá­lasztották, ahonnan a Kapos­vári Egyetem rektori székébe tért vissza akadémikusként, hiszen 1993-ban az MTA ren­des tagjává avanzsált AZ Eötvös és Széchenyi-díj mellett megannyi kitüntetés tulajdonosa, számtalan szak­mai művén kívül az Akvarisz­tika című ismeretterjesztő könyv 15 kiadást élt meg. Az idén Príma-díjra jelölték: hogy lesz-e belőle Príma Primissi- ma, csak az esztendő végén derül ki. Ha csak az akvaris­tákon múlik, feltétlenül.. Le se tagadhatná foglalko­zását. Az asztalon Zsolnay-bagoly, a falakon szarvasok, őzek, juhok, lo­vak képei. A fal mellett hatalmas akvárium áll. Vas András- Meg is lepődtem volna, ha nincs valamilyen élő állat a szobában...- Szakmai ártalom - mosolyo- dik el Horn Péter állatgenetikus- akadémikus, a Kaposvári Egye­tem nyugalmazott rektora.- Akad kedvenc?- Az akvarisztika gyerekko­rom óta kísér, a pályám kezde­tén baromfikkal foglalkoztam, a kandidatúrámat és a nagydok- torimat is róluk írtam.- Bábolna hőskorában.- Nagyon jó iskola volt, egy más világ, mint a hatvanas évek­ben megszokott Magyarország. A szocialista országokban egye­dülállónak számított nyitottsá­gával, oda már akkor is rengeteg nyugati delegáció járt.- Mégis a sertésekhez pártolt.- Anker Alfonz, a kaposvári hibridsertés atyja jó barátom volt, s megígértette velem, a halála után folytatom a mun­káját. Amikor 1980-ban átvet­tem a program irányítását, nagyjából 4,6 millió Ka-Hyb sertés volt az országban.- Gondolom, most erősen cso­dálkoznom kellene, de sajnos nincs viszonyítási alapom.- A mostani magyar sertésál­lomány jó, ha hárommillió...- így érthető a büszkesége.- Ráadásul valahol a kompu­tertomográf, a CT is nekik kö­szönhető.- Mármint a disznóknak?!- És a szarvasoknak.- Kezdem elveszíteni a fonalat.- Nyolcvanötben keresett meg Tímár Mátyás, a nemzeti bank akkori elnöke, valamint Kiss Pál alelnök, hogy rengeteget hallot­tak a szarvastenyésztési progra­munkról, s szeretnének lejönni megnézni. Persze családostul, szombat-vasárnapra.- Fuccs a hétvégének.- Nem volt mit tenni, vendé­gül láttuk őket. Este Ropolyban adtunk vacsorát, s egyszer csak Kiss Pál megkérdezte: van-e olyan tervem, ami annyira sok­ba kerül, hogy meg sem merem hivatalos fórum előtt említeni.- Előhozakodott a CT-vel.- Pontosabban a CT-alapú ál- latnemesítési programmal.- Saját ötlet?- Egy norvég professzor bará­tom egyszer gyerekkocsiban csempészett be sertéseket az ullevali klinika CT-jébe. Óriási botrány lett a dologból, viszont új dimenziókat nyitott meg a kutatásban. S egy beszélgeté­sünkkor megemlítette, ezt iga­zán mi tudnánk kihasználni, itt Kaposváron, hiszen a Ka-Hyb remek alapot jelent. Ja, azt is hozzátette, hogy elképesztően drága mulatság.- S ezzel el is vette a kedvét.- Akkor határoztam el, meg­csinálom. Nyolcvanháromban elkészítettük a kalkulációt, per­sze azt hittem, csak a fióknak.- Nem számolt a szarvasokra kíváncsi bankárokkal.- Legnagyobb megdöbbené­semre Kiss Pál kijelentette, nem is olyan nagy pénz ez.- Pedig akkor már nem áll­tunk valami fényesen.- Kiderült, akkor kellett elké­szíteni a Világbanknak az állat- tenyésztési programot, melynek volt egy ötmillió dolláros kutatá­si kerete is. Abból futotta a prog­ramra. Csak egy bökkenő akadt, másnap reggelre le kellett ad­nom a tervezetet.- Buli után leülni az Erika író­gép elé...- Kész lett, s másfél óra alatt, egyhangú támogatással befo­gadták. Majd öt napom volt, hogy megírjam a pályázatot.- Utána viszont lehetett bonta­ni a pezsgőket.- Két hónap múlva jött a táv­irat: megvalósíthatatlan a program.- Akkor hogyan lett mégis CT?- Rá két hétre érkezett egy újabb távirat: bocs, de téved­tünk. Első helyre került a támo­gatandók listáján, az elmúlt 20 év legjelentősebb kutatásaként.- Itthon nem aratott sikert.- Akkor még csak Pesten, az orvosi egyetemen volt CT- készülék. Képzelheti, milyen vihart kavart, hogy mi állatkí­sérletekhez is használni akar­juk. Akadémikusok és sokan mások is próbálták megfúrni a beruházást.- Melyet még a NATO-nak is ellen kellett jegyeznie.- Olyan eszközöket kaptunk ugyanis, melyek csúcstechniká­nak számítottak.- Lekerültek a COCOM-listáról?- Miután Weinberger ameri­kai védelmi miniszter is ellenje­gyezte a programot.- S ezzel letették a Kaposvári Egyetem alapjait.- Az egyik pillér bizonyosan ez volt. De a kutatásban és az ok­tatásban amúgy is erős volt az állattudományi kar. No és az önállósuláshoz kellett a hazai felsőoktatás átrendeződése is. Keszthelyt és Mosonmagyaró­várt kivették a Pannon Egyetem­ből, itt maradtunk egyedül. Vi­szont a Csokonai-főiskolával adott volt a többkarúság. De az intézmény létrejöttéhez kellett a városvezetés s az oktatási mi­niszter, Pokorni Zoltán is.- Nem sajnálta a Pannont? Hi­szen annak is alapítója volt.- Megkönnyítette, oda jöttem vissza, ahonnan tulajdonképpen el sem mentem. Rektorként heti egy-két napot voltam Keszthe­lyen, a többit Kaposváron.- Kevesen mondhatják el, hogy két egyetem alapítása fűződik a nevükhöz.- Glatz Ferenc barátom kiszá­molta, én voltam a leghosszabb ideig rektor idehaza: a Panno­non három, Kaposváron két cik­lusban. Kétszeres egyetemalapí­tóról sem esik másutt szó.- Kényszerlépés volt, vagy hitt a fennmaradásban?- Előbbi esetben bele sem vág­tunk volna. Persze tudtuk, bőví­teni kell a képzési palettát. így jött létre a gazdaságtudományi és a művészeti kar.- Utóbbi az egyetem legnépsze­rűbb egységeként. Nem fáj a szíve, hogy ott egyes szakokon huszonötszörös a túljelentke­zés, míg az állattudományira...- Előbbi természetes: az em­berek nyolc százaléka születésé­től művész akar lenni. A fejlett világban jellemző, hogy a fiata­lok a könnyű pénzkereset vagy a kevésbé gürcölős pályák felé in­dulnak. Ezért kevesebb a termé­szettudományi, mint az agrár­vagy orvostanhallgató. Hosszú távon ez gond: tíz éven belül ag­rárszakember-hiány lesz Ameri­kában és az unióban. Pedig az élelmiszeripar már most straté­giai ágazat, csak hamis az illú­zió: a lakóhelytől két kilométerre minden kapható, csak a pénztár­ca szab határt a vágyaknak.- Az önének is?- Részben. Uniós pénzből megvalósítható: szeretném létre­hozni a világ első, háziasított ál­latokat bemutató kertjét.- Ismerős idea, már a 80-as évek végén javasolta a besült kaposvári állatkert helyébe.- Mert világszenzáció lenne. Félek is, hogy valahol előbb- utóbb lelövik az ötletet.- Rektorként könnyebb lenne tető alá hozni?- Nem ezen múlik. Különben is, szinte észre sem veszem, hogy nyugdíjas vagyok. Sze­rencsére rengeteg munkám akad, amit nem minden egyko­ri rektor mondhat el magáról a régi egyetemén.- Pedig hátradőlhetne: a mór megtette kötelességét...- Ááá, a mór még egyáltalán nem végzett... Olcsóbb nem lett, gyorsétterem sem, de hozta a szettet étlapozó Belefért volna néhány game a várakozási időbe, de az étkek végül a tetszést egész jól elnyerték Megyei gasztronómiai kör­sétánkban visszatérünk azokba az éttermekbe, amelyekben jót ettünk, vagy ahonnan éhesen tá­voztunk... Özv. Zimbabwei Kálmánné Olcsóbb nem lett, és gyors sem az étterem, de a másfél éve kínos pil­lanatokat szerző pincérnőnket legalább nem láttuk viszont, és a séf is összekapta magát. Értékel­hető szettet tálalt föl. Nem fűz­tünk vérmes reményeket étte­rem-kritikai sorozatunk oktató­nevelő jellegéhez, de láss csodát: a kaposvári Tenisz klub megérte a másfél évvel ezelőtti makaren- kói pofozkodást. Kétségkívül nem lehetett sok oka az olajnak forrón fortyogni a konyha mélyén, hiszen egy lélek nem sok, annyi vendéget sem ta­láltunk az étteremben. Délután kettőkor ez talán nem is csoda. Ebédnek megkésett, uzsonná­nak elvétett, vacsorának korai volt az idő, amikor minden idők legzimbabweibb mamijára rájött a halaszthatatlan ehetnék. Ha enni kell, hát enni kell, mondá mindég édes jó Kálmánom, ami­kor még élt vala a Szívemszotty. Fölcsaptuk hát a GPS-t, és beil­lesztettük a koordinátákat, majd kisvártatva helyet foglaltunk a népüres térben. A levessel nem bajlódtunk, félve kicsit a néhai élményektől, bár az kedvezően hatott, hogy a pincérünk azonmód megérke­zett. Egyeztettük néhány étek el­készítési módját, s már-már re­ceptet cseréltünk volna, amikor inkább kiegyeztünk a főfogások­ban. Ettől kezdve belefért volna az időnkbe néhány game csupa tie-brake-kel a szomszédos te­niszpályák valamelyikén, de az időszak nem kedvezett a játék­nak. Pedig nagy derbik szemta­núja lehet a sportkedvelő közön­ség a salakos pályákon, ahol egykoron e sorok írója is sokat falazott, hogy a legendás röpté­imről ne is áradozzak. A Tenisz klub berendezésére azt lehetne mondani, hogy prak­tikus, a helynek, célnak éppen megfelelő. Nagy vagyont nem öl­tek a belsőépítészetbe, de hát az is gyanús ám, amikor csiricsáré Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Adogatása rendben KÖRNYEZET _ (1-10 pont): 6(®)* Erősen funkcionális ÉTEL (1-20 pont): 15 í11*’ Klasszisokkal jobb *A korábbi pontszám belső terek próbálják elfedni a lényeget. Nos, itt erről végképp nincs szó. Fél órára saccolnám, amíg a három különféle étek (mint mondtam, véletlenül tragi­kusan éheztem) elkészült. Cigánypecsenye, kérem. Ez a kellemes sertésremek megérde­mel egy próbálkozást, amikor nem a Hyattben vacsorálunk a nagy családdal. Kéttenyérnyi tarja mosolygott rám a gyors- krumpli-halmon, és egy akkora kakastaréj, hogy öröm volt néz­ni. A nagykönyvben megírtak- nak megfelelő fokhagymás hatá­sok együtt voltak, a húson talán klopfoltunk volna egy hangyá- nyit, de ez ízlés dolga, s belefért, hogy a tarja itt-ott visszarágott. Ha nem is ász szerva, de helye­zett, szép felütés. A korabeli konyhaművészet kiemelkedő alakjait díjazó kék szalag követ­kezett, vagyis a Cordon bleu. Ezeken a rutinná váló fogásokon lemérhető, mennyire lustul el jódolgában egy étterem, vagy ad- e a részletekre. Nos, itt nem ér­hette szó a ház elejét, tisztes adag, sajttal-sonkával gazdagon. Végül, fojtásnak egy magyaros marhahátszín zárta a mintavé­telt; az eltalált sütés érdemeit alig csorbította a szalonnás-le- csós ragu túlzott olajozottsága. Másfél éve a Tenisz klub étte­rem lőve game-ek sorát produ­kálta, most hozta a szettet a szettevette...

Next

/
Oldalképek
Tartalom