Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-14 / 241. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HlRLAP - 2009. OKTÓBER 14., SZERDA Halgazdálkodás: lesz támogatás Balaton Álljon helyre az ökológiai egyensúly, és váljon horgászparadicsommá a tó Partra vetett halászhajó. Két miniszter és a három meghatározó balatoni szervezet vezetői egyeztettek tegnap a Balaton fenntartásának kérdéseiben Változások sora történt tavaly óta a halászoknál A Balatoni Halászati Zrt., az ország egyik legnagyobb agrárvállalata tavaly óta számos változáson esett át. A Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) 2008 februárjában vált a cég 33 százalékos részvénycsomagjának vagyon- kezeló'jévé. A múlt év júniusa újabb jelentős állomás volt, ekkor Suchman Tamás BFT-elnök kezdeményezésére a cég igazgatóságába bekerült a Limnológiai Kutatóintézet, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Magyar Országos Horgász Szövetség képviselője, a felügyelőbizottság pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a balatoni önkormányzati szövetség küldöttjével egészült ki. ■ A Balaton Fejlesztési Tanács másfél éve harminchárom százalékos részvénycsomaggal vált tulajdonossá a halászati társaságban. Ezután, 2008 decemberében döntött a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a Balatoni Halászati Zrt. átalakításáról, amikor arról határoztak: a jövőben a társaság kizárólag a Balaton ökológiai egyensúlyának fenntartásáért felel majd. Döntöttek arról is, hogy a közcélú feladatokat - úgymint az állományszabályzó halászatot, a halőrzést, a horgászjegyek értékesítését - a cégből kiváló új társaság keretein belül folytatják. Ezt a Balatoni Halászati Zrt. idén április elején tartott közgyűlése is megerősítette. Egy hónappal később, egy újabb közgyűlésen született döntés arról, hogy a közcélú feladatokat a száz százalékban állami tulajdonú Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. viszi tovább. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) legutóbb szeptemberben hozott határozatot arról, hogy az új nonprofit zrt.-t a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt működő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának vagyonkezelésbe adja. A Balatoni Halászati Zrt. kapcsán az NVT a múlt hónapban azt közölte: a társaság a jövőben csak piaci jellegű tevékenységeket folytat, ami a tógazdasági haltermelésre, halfeldolgozásra, -kereskedelemre terjed ki. ■ Kolumbán T. (Folytatás az 1. oldalról) A találkozón nemcsak a Balatoni Halászati Zrt. átalakulásával, a társaságból kivált, nemrég létrejött Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. normatív támogatásával kapcsolatos kérdések merültek fel, hanem a tóparti önkormányzatokat érzékenyen érintő kérdések is: többek között a településeken beszedett idegenforgalmi adó után járó állami támogatás megfelezése. Utóbbi kapcsán Oszkó Péter csak annyit mondott: napokon, heteken belül választ kell találni a kérdésre. Az elmúlt évek eseményeit felelevenítő Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke az ülés elején arról beszélt: már két éve megfogalmazódott, hogy ha nem javul a Balatoni Halászati Zrt. helyzete, U- letve a horgászok és halászok között feszülő ellentét, akkor komolyabb átalakítási lépésekre lesz szükség. Mint mondta: már akkor felmerült, hogy a Balaton kerüljön a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, és hozzanak létre egy nonprofit társaságot, amely a Balaton ökológiai egyensúlyáért felel. Suchman Tamás emlékeztetett arra, hogy az átalakítások előkészítésénél mindig is az volt a legfontosabb szempont, hogy álljon helyre a tó ökológiai egyensúlya, és a Balaton újra horgászparadicsommá is válhasson. - A folyamat befejeződött, a vállalat kettévált - jegyezte meg a BFT elnöke, aki a két miniszter megszólalása előtt arra tett javaslatot, hogy addig ne értékesítsék a Balatoni Halászati Zrt. ivadékneve-. lő tavait, amíg halbiológusok, illetve a tóval foglalkozó szakemberek ki nem mondják, hogy idegen helyről hozott ivadékhalak is biztonsággal telepíthetők a az ülések részt vett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezér- igazgatója is. Kamarás Miklós szerint az átalakulás vesztese a Balatoni Halászati Zrt, amely jelentős veszteséget halmozott fel a 300 milliós saját tőkeveszteséggel, illetve azzal az egymilli- árd forintot meghaladó kölcsönnel, amelyet az államtól mint tulajdonostól vett fel az elmúlt években. Ezt a veszteséget egyetlenforrásból, az ivadéknevelő tógazdaságok értékesítéséből Balatonba. - Jelenleg szakemberek azt mondják, hogy erre így nem lehet áment mondani - mondta Suchman, akinek egy másik javaslata a kiválással létrejött nonprofit zrt. állami támogatására vonatkozott. Eszerint a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. miniszterek cseréjétől és kormányváltásoktól függetlenítve is kapja meg azt a normatív állami támogatást, ami a Balaton mint természetes víz fenntartásához, a balatoni élővilág egyensúlyának megtartásához szükséges. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter az elhangzottakra reatudnák ellensúlyozni. Kamarás elmondta: talán szerencsés az a helyzet, hogy az időközben már eladásra kínált tógazdaságok iránt alig van érdeklődés. Mindössze három befektető jelentkezett, ők is kizárólag a buzsáki halastavakra adtak ajánlatot az mnv vezetője azt mondta: jogi akadálya azonban nincs annak, hogy visszalépjenek az értékesítéstől mindaddig, amíg kialakul a szakmai álláspont az ivadék-utánpótlás terén. gálva arról számolt be, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. igazgatótanácsa szeptember 30-án jött létre, azt az igényt is figyelembe véve, hogy az önkormányzatok, a tudomány és a horgászok társadalmi képviselete megmaradhasson, így az igazgatóságban továbbra is helye van a Limnológiai Kutató Intézet, a Balatoni Szövetség és a Magyar Országos Horgász Szövetség képviselőjének, míg a felügyelőbizottságban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mint vagyonkezelő küldötte vesz részt. A zöldtárca vezetője elfogadta, hogy az utánpótláskérdésben megnyugtató tudományos választ kell kapni a kétségekre, és támogatta, hogy amíg nincs meg a válasz, a balatonlellei és a buzsáki ivadéknevelő tavak ne legyenek értékesítve, ugyanakkor megjegyezte: hosszú távon a nonprofit társaság kezelésében látnák legszívesebben a tógazdaságokat. Szabó szerint a halgazdálkodási társaság működéséhez szükséges állami támogatás egy részét lehet éves szinten garantálni. Az előre nem tervezhető, a turizmust vagy az ökológiai egyensúlyt fenyegető feladatok megoldásához szükséges forrást azonban a költségvetési tartalék terhére kell biztosítania a mindenkori kormánynak.- Elvi jelentőségű, hogy a halászat szétválasztása lezárult - fogalmazott Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki egyetértett azzal, hogy a halgazdálkodási nonprofit zrt. feladatait az államnak kell finanszíroznia, ugyanakkor Suchman Tamás felvetésében - a kormányokon átívelő állandó állami támogatás biztosításában - szkeptikus a tárcavezető. - Nem nagyon ismerek a magyar jogrendszerben olyan megoldást, ami teljesen befolyásolhatatlan lenne a kormányok működésétől. Nem hiszem, hogy e tekintetben kormányálláspontot tudok közölni, ezt az igényt meg kell vizsgálni - mondta Oszkó. Arra a kérdésre, hogy 2010- ben mekkora lehet az az állami támogatás, amit a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. megkaphat, a miniszterek egyelőre nem tudtak választ adni, hiszen a társaság üzleti terve is csak ezután készül el. ■ Kolumbán Tünde A halászat milliárdos veszteséget halmozott Az idegenforgalmi adó állami megfejtéséről nincs egyezség balatoni ügyek Az irmapusztaiak leghamarabb egy-két éven belül kaphatnak ajánlatot a lakásaikra Balázs Árpád (balról) és Oszkó Péter egyeztet a BFT keddi ülésén Túlzottan méltánytalannak érzik a balatoni önkormányzatok, hogy az üdülőhelyek fenntartására elkülönített támogatás a 2010-es költségvetésben a felére csökkenne - mondta Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere a Balaton Fejlesztési Tanács keddi ülésén. A pénzügyminiszternek címezve úgy fogalmazott: ez az extra megszorítás komoly idegenforgalmi versenyképesség-csökkenést eredményez. Suchman Tamás a kúr- taxa után járó támogatás megvonása kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a tóparti településeknek nincs iparuk, így más típusú bevételekkel nem számolhatnak. Akad olyan település, amelynek a jövő évi költségvetése akár 26 százalékkal szűkülhet Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta: érti és fontosnak tartja a problémát, nem is szándékoznak lesöpörni az asztalról. Az egyforintnyi idegenforgalmi adóbefizetés kétforintos állami megfejelésé- nek módosításáról viszont még egyeztetnek, ezért egyelőre nem kívánt állást foglalni. - Azt nem tudom ígérni, hogy itt ugyanolyan bőkezű tud lenni a költség- vetés, mint idén, máshol sem tud ugyanolyan bőkezű lenni. Hadd ne előlegezzek meg semmit az egyeztetések közepén, aminek napokon, heteken belül le kell zárulnia - mondta kérdésünkre Oszkó Péter. Felmerült: a sármelléki Fly Balaton reptér működtetésében az államnak szerepet kellene vállalnia. Suchman Tamás erre azt mondta: a légikikötő eddig közel 800 millió forint állami segítséget kapott. - Az állam nem akar több pénzt hozzáadni, és nem akar állami repteret - mondta, álláspontját Oszkó Péter is osztotta. Az irmapusztai szolgálati lakásokról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője azt mondta: eddig csak tizet értékesítettek, hiszen a program időközben leállt. Kamarás Miklós hozzátette: keresik a megoldást, de pozitív elhatározás esetén is egy-két év, mire az irmapusztaiak ajánlatot kaphatnak a szolgálati lakások megvásárlására. Kérdésünkre a pénzügyminiszter az üdülési csekk 25 százalékos adóterhéről azt mondta: változtatásra már nincs lehetőség, bármennyire is szeretnék ezt a turizmusban érintettek.- Az üdülési csekket érintő adóterheket a Parlament a tavaszi ülésszakban elfogadta, már nincs mozgástér. A költségvetési bevételeket ez alapján terveztük, és ehhez igazodik a 2010es költségvetés kiadási oldala is. Ez 25 százalékos adóterhet jelent az üdülési csekk tekintetében, ami, úgy gondoljuk, még mindig lényegesen kedvezményesebb, mint más juttatás. Sőt még munkáltatói oldalról is úgy néz ki, hogy ha a munkaadó pénzben ad juttatást a dolgozójának, az csak neki 27 százalék járulékba kerül jövőre, tehát még ennél is kedvezőbb üdülési csekket adni - fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője, aki elmondta: nem számítanak arra, hogy az üdülési csekk népszerűségét akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalról a megszavazott adóteher negatívan befolyásolná. ■ K. T. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS, HS nemzeti Fejlesztési valamint rnrmM - „ ^ ^ ^ A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Cl es Gazdasági Minisztérium ^ tamooatasavaikészült _____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________FEjLESZTfSl TANÁCS________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
