Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-13 / 240. szám

MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 13., KEDD Esőre vártak a gazdák Otthon perceket tanul a kamasz különórák A hat-tíz évesek 12 százalékának van nagyon kevés szabadideje Nagy kő esett le a so­mogyi kukoricaterme­lők szívéről; az extrém időjárás ellenére egé­szen kedvező a hozam.- Bejött az előrejelzés: szinte szünet nélkül esik. Ezt várták a gazdák?- Nagy megnyugvással vette a kiadós esőt, aki ve­téssel és magágy-előkészí­téssel foglalkozik - felelte kérdésünkre hétfőn Varga Gábor, a megyei agrár-szak­igazgatási hivatal főigazga­tója. - Azért fontos számuk­ra az eső, mivel a talajból két és fél havi csapadék- mennyiség hiányzik.- Jókor érkezett az égi ál­dás?- Igen. A búza optimális vetési ideje október második felére tehető. S a repceter­mesztők is kifejezetten örül­nek, mivel a csapadékhiány komoly problémát idézett elő az elmúlt hetekben. A fontos ipari növényt több mint 21 ezer hektáron vetették el.- A felázott talajon nehe­zen boldogulnak a gépek.- Egyelőre nem. A talaj víztartalma még nem éri el a 90 százalékot. Pillanatnyi­lag legfeljebb az 50 százalé­kos határértéket közelíti.- Hogy áll a kukorica beta­karítása?- A 121 ezer hektárból a hét elejéig összesen 66 ezer hektáron végeztek a mun­kával. Eddig hektáronként 7,2 tonna az átlagtermés, ta­valy 7,5 tonna volt. ■ Harsányi Miklós A somogyi általános isko­lások fele a hírekkel ellen­tétben alulterhelt, napon­ta csak perceket töltenek délutáni tanulással. Az a 15-20 százaléknyi gyerek, aki viszont valóban túlter­helt, észre sem veszi ezt, nem panaszkodik, hogy sok a dolga. Márkus Kata A diákok csupán 30-35 százalé­ka mondható átlagosan leter- heltnek az iskolán kívüli elfog­laltságokat tekintve. Egyebek között ez derül ki abból a felmé­résből, amelyet Tóth Istvánná, a Kaposvári Egyetem adjunktusa készített csaknem hatszáz tanu­ló bevonásával. Arra keresett választ, mennyit és milyen tech­nikával tanulnak, mivel töltik szabadidejüket a somogyi diá­kok, s valójában mennyire túl­terheltek a gyerekek. A hat-tíz évesek 12 százaléka rendelkezik nagyon kevés sza­badidővel - tudtuk meg Tóth Istvánnétól -, nyelvet tanul, teni­szezik, úszik, zeneiskolába jár, persze szinte kivétel nélkül kü­lönórákon. Az ezekre járó gyere­kek gyakran még egyszer annyi időt töltenek tanulással, mint amennyit az iskolában. Tehát na­pi 8-10 órát, ám csupán harma­duk érzi úgy, hogy túlterhelt. Azok az alsó tagozatos diákok, akik nem járnak különórára, ja­varészt napközisek, s ott fél­másfél órát töltenek leckeírás­sal. Szerintük ez elegendő is. A felső tagozatba lépéssel azonban drasztikusan csökken a napkö­zisek száma, s ezzel a tanulásra fordított idő is. A kicsiknek tíz, a nagyobbaknak csupán három A tanár bácsi mindent megmagyaráz. Érdemes odafigyelni az órákon, mert otthon több szabadidő jut a diáknak százalékát várja otthon szülő, nagyszülő. Rajtuk értelemszerű­en nagyobb a leckeírási kény­szer, főként ha a lecke elkészül­tétől függ a szabadidő mennyisé­ge. A valódi kulcsos gyerekek aránya azonban az életkorral nö­vekszik. Ők azok, akik az idejü­ket maguk osztják be, így hát a tanulási idejük is rendkívül nagy szóródást mutat. Vannak, akiket a szülők telefo­non ellenőriznek, különböző fel­adatokkal bízzák meg őket - mondta Tóth Istvánná. - Ám jó­részt a neveléstől függ, mennyi­re tudnak élni a gyerekek a lehe­tőséggel. Sajnos túl sok a céltala­nul kóborló, plázás gyerek, aki csak annyi időt tölt otthon, hogy ledobja a táskáját, aztán útnak indul. Egy részük ügyel arra, hogy a szülők előtt érjen haza, más részük még erre sem. A má­sik réteg a tévé- és számítógép­függők köre, ők a monitor előtt tanulnak és esznek. A felmérésből kiderült, hogy az igazi kulcsos gyerekek 30 százaléka fél órát tölt a lecke megírásával, a többi kevesebbet A nagyobb kamaszok saját be­vallásuk szerint 15 percet vagy kevesebbet szánnak otthoni ké­szülésre. A kistelepüléseken élők közt is sok a csellengő, és sajnálatos módon a leghátrányo­sabb helyzetű családok gyere­keinek van a legtöbb szabadon használható idejük. Természete­sen minden gyereknek szüksé­ge volna céltalanul eltölthető időre, mozogniuk, játszaniuk kellene, ezzel szemben jelentős százalékuk ezt nem teszi. A gye­rekek több mint fele nem szeret olvasni, harmaduk nem is tud, tehát tanulni sem képes. Csak mértékletesen sok családban szinte ciki, ha nem járatják különórára a gyerekeket Frank Zsuzsa gyermekklinikai szakpszi­chológus szerint. A GYERMEKPSZICHOLÓGUS nem egy családdal találko­zott, ahol már az általános iskola alsó tagozatában el­kezdték felkészíteni a gyere­keket az egyetemi felvételire. Pedig a mértékletesség rend­kívül fontos volna, ellenkező esetben ugyanis szorongó, ki­merült, alvászavarokkal küz­dő gyereket nevel a szülő. Bár a diákok különbözően terhelhetők, egy általános is­kolásnál már heti három kü­lönóra is súlyos túlterheltség­hez vezethet Arra sem árt odafigyelniük a szülőknek, hogy a különóra közvetlenül a napközi után, négy-öt óra körül legyen, és ne este, ami­kor a gyerek már fáradtabb. Ha a gyerek nem élvezi a fog lalkozást, ha az alvásideje csökken miatta, akkor nem éri meg kifizetni a különórát Tóth Istvánná szerint mind­ezeket figyelembe véve délibá­bos ötlet a bukásmentes iskola­típus. Valóban szükség volna a tananyag csökkentésére, és a pontos, szilárd ismeretekre épülő képességfejlesztésre. A legfőbb szabályt pedig minde- nekfólött szem előtt kellene tar­tani: írni-olvasni nem tudó gye­rek nem kerülhet ki az iskola- rendszerből. Ám a jelenlegi, szinte automatikus továbbhala­dással, az érdemjegy helyetti szöveges értékeléssel ez a ten­dencia erősödik. Tab csatlakozik a Bursa Hungarica pályázathoz A Bursa Hungarica önkor­mányzati ösztöndíjpályázat 2010. évi fordulójához is csat­lakozik a tabi önkormányzat, amely eddig mind a kilenc pá­lyázaton részt vett. Az önkor­mányzat a feltételrendszernek megfelelően kiírta az „A” és a „B” típusú pályázatot a felső- oktatásban tanulók, illetve a tanulmányaikat megkezdeni kívánó diákok részére. A ki­lencedik fordulóra harminc­két hallgató nyújtott be pályá­zatot, közülük a képviselő-tes­tület huszonhetet támogatott. A 2010-es pályázatra a jövő évi költségvetésből négyszázezer forint támogatást biztosít a város. ■ Krutek J. Tiltakoznak a somogyi pedagógusok, takarékoskodásra kényszerült iskolák: jelentős megszorítások a költségvetés oktatási fejezetében (Folytatás az 1. oldalról) az állam túlélő üzemmódba kapcsolt - fogalmazott köszön­tőjében Szigethy Marianna, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek (PSZ) somogyi elnöke a me­gyeházi fórumon. korábban megszűnt a 13. havi bér, egyre nő a csoportlétszám, drágul a gyermekétkeztetés, tíz­ezerforinttal csökken a szak­könywásárlási támogatás - címszavakban néhány a peda­gógustársadalmat érintő prob­lémák közül. Szigethy Marian­na rámutatott: a szakma felhá­borodással vette tudomásul a jövő évi költségvetési tervezetet. Hét pontba sűrített tiltakozó nyilatkozatukat hétfőn már alá­írhatták a pedagógusok.- nem botlásról vagy kisiklás­ról van szó, hanem egyfajta ten­denciáról - utalt az oktatásban tapasztalt áldatlan állapotokra Gelencsér Attila, a megyei köz­gyűlés elnöke, aki személyes él­ményeit felidézve osztotta meg véleményét Kifejtette: 2Ö02 óta az országban több mint ezer in­tézmény bezárt, több tízezer em­bert elbocsátottak. A körzetesí­tést jogi eszközökkel és anyagi ösztönzőkkel segítették, ám jö­vőre szinte minden területen egyre kevesebb jut fenntartásra, fejlesztésre. Romboló, kárté­kony, szembemegy az emberek­kel -jegyezte meg a költségve­tés kapcsán.- betámadták a szülők zsebét is - hangoztatta Gelencsér an­nak kapcsán, hogy a fenntartó önkormányzatok gondjai mel­lett egyre súlyosabb terhet rak­nak a családokra is. Az elnök valódi ellenállásra buzdította ’ a somogyi pedagógusokat. Oláh Lajosné, Kaposvár alpol­gármestere kiemelte: csak a megyeszékhely esetében közel hatszáz milliós elvonás várha­tó. Ez négy iskola teljes költ­ségvetését jelenti. A nyomasztó gondokat sorolva aláhúzta: abban bízik, hogy kellő össze­fogással mégis csak ki tudnak lábalni hamarosan a bajból. HARSÁNYI MIKLÓS Siófoki jubileum: százéves az egyházközség Száz éve alakult meg a siófoki re­formátus gyülekezet Kájel József lelkész vezetésével. A fiókegyhá­zat 1921-ben 290 lélek alkotta, mondta Bartha Béla lelkipásztor. 1948-ra szerveződött anyaegy­házközséggé az eklézsia, amely ma mintegy négyszázötven egy­házfenntartót számlál. A helyiek templomépítési ter­ve többször is meghiúsult, 1992 őszén tették le az épület alapkö­vét az önkormányzat ajándé­kozta telken. A gyülekezet ala­pításának századik és a temp­lom felszentelésének 15. évfor­dulóját ünnepük idén. Az emlé­kező, hálaadó istentiszteletet püspöki szolgálattal október 24- én tartják meg. ■ G. A. Jót és olcsón a télre. Nagy sikere volt az első balatonlellei baba- és gyermek- ruhaborzének, a helyi általános iskola aulája zsúfolásig telt a kinőtt holmikat kínáló szülőkkel. Szűcs Borbála, az esemény szervezője elmondta, hogy a helyieken túl Marcaliból, Fonyódról és Szárszóról is érkeztek anyukák árusí­tani. Novemberben Földváron és Bogláron rendeznek hasonló programot Üj igazgató a barcsi es a siófoki kollégium élén A bikali Reneszánsz Élménybir­tok adott otthont a Somogyi Tér­ségi Integrált Szakképző Köz­pont (TISZK) 15. igazgatótanácsi ülésének. Kollár László vezető elmond­ta: ily módon lehet összekötni a birtokon tett látogatást a törté­nelem kompetenciáalapú okta­tásával. Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke arról tájé­koztatott, hogy kinevezték a TISZK két tagintézményének, a siófoki Krúdy Gyula Középis­kolának, illetve a barcsi szék­helyű Központi KoUégiumnak az igazgatóját is. Előbbinek Gruberné Kis-Pál Andrea, utóbbinak Harasztia János a ve­zetője. ■ Jeki G.-\ Aranyeső hullt a balatonlellei jazzbalettosokra Három aranyminősítéssel és egy különdíjjal tért haza a Dél-du­nántúli Amatőr Táncfesztiválról a balatonlellei Etűd Jazz Balett. A hét végi, Szentlőrincen rendezett eseményre négy koreográfiával készült a középhaladó és a hala­dó csoport, mindegyikük kima­gasló elismerést kapott. Antal Róbert táncpedagó­gus, a leilei Etűd művészeti ve­zetője elmondta: az alsós tán­cosok a Balaton, a hattyúk tava című koreográfiával, míg a ha­ladók a Test és lélek című duó­val, valamint Az emlék című tánccal érdemelték ki a legjobb minősítést. A csend hangjai cí­mű koreográfia a zsűri különdí- ját kapta. ■ Füleki Tímea

Next

/
Oldalképek
Tartalom