Somogyi Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-12 / 239. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 12., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Ismeretlen Dsida-vers igényesnek eladó képírás.com Irodalmi szenzáció a Kaposváron szerkesztett folyóirat harmadik számában Él egy kis somogyi faluban egy sorsüldözött asz- szony, akit csapás csapás után ért. Családi dráma, mély szegénység. A segítő kezet utolsó kézzelfogható értékével hálálta meg. Egy ismeretlen Dsida-verssel. Balassa Tamás Ilyen regényt is csak az élet írhat. Ennyi párhuzamos történet, mélyen huszadik századi sorstragédia szinte már a giccset súrolná, ha kitaláció volna. De való és igaz. Kelemen Lajos folyóirat-szerkesztő' hosszú történetbe kezd kicsiny manzárdszobájában. Beszélgetésünket az irodalom öleli: falnyi könyvek a polcokon, könyvek minden zegzugban. Azon kevés ember egyikével beszélgetek (már csak emiatt megérdemelne egy kis mellszobrot), akinek nincs mobiltelefonja. Ez azonban nem tartozik a történethez, hacsak annyiban nem, hogy vonalas készüléke viszont van, és meg-megcsörren: szerkesztők, kiadók a túlvégen. A Somogy és az Új Balaton folyóiratok egykori szerkesztője, több kötet szerzője (legutóbb Olvasó rímmel olvasmányos irodalomkritikai esszékötetét adta ki a Napkút) nehéz vállalkozásba fogott. Bátai Sándor kaposvári grafikusművésszel, Prágai Tamás pázmándi íróval közösen internetes kulturális folyóirat szerkesztését vállalta. Az ötlettel Bátai és Nyári László kaposfüre- di költő állt elé, utóbbi a szervert is adta. Kelemen Lajos annyi feltételt szabott, hogy ha záros határidőn belül nem sikerül anyagiakat tenni a vállalkozás mögé (mert egy dolog a magas művészet, egy másik meg a hitvány megélhetési kényszer), akkor még azelőtt fújjanak visszavonulót, mielőtt vállalhatatlanul esne a színvonal. Valamiféle szent mániából nekiláttak hát, s a kortárs irodalom színe-javát megnyerték már kéremmel, és megfizették köszönömmel. Szerencsére az említett záros határidő nem jött el a második, amúgy negyedévente megjelenő számnál, máskülönben nem következhetett volna el a harmadik megjelenés címlapsztorija: egy ismeretlen Dsida-vers közlése. És az előkerülés körülményeinek közlése. Egyik sem hétköznapi esemény. Mindkettő Varga Róbert kaposvári könyvtárigazgató érdeme, bár az érdem ellen bizonyára tiltakozna, hiszen „szerény dolgozata” inkább a felebaráti szeretetnek és a szerencsének köszönhető, semmint mániákus kutatásnak egy ismeretlen poéma iránt. Bár ez utóbbi sem lenne kizárható, hiszen a könyvtáros közismerten alázatos szolgája az irodalomnak. Történt, hogy Varga Róbertét összehozta a sors egy idős asz- szonnyal, aki Erdélyből települt át, ápoló volt, s már elveszítette első férjét. Az anyaországban, a fővárosban férjhez ment ismét, ám miután ura állása megszűnt, az olcsóbb élet reményében a vidéknek vették az irányt - találomra. Somogyba kerültek, ahol ismét állásvesztés lett az osztályrészük, amelyet a férfi nem viselt tovább: önkezével vetett véget életének. Az asszony összeroppant, utolsó tiszta pülanatáIrodalmi rekvizítumok. Kelemen Lajos író, szerkesztő és Varga Róbert könyvtárigazgató a Dsida-dokumentumokkal, amelyek kalandos úton, személyes tragédiák között kerültek elő Képírás - vállalhatóan Dsida Jenő költő, műfordító (1907-1938) a képírás folyóirat harmadik számában (szerkesztője szerint ennek a számnak a tartalmával bármely folyóirat kiegyezne) többek között Lászlóffy Csaba, Petőcz András, Szentmártoni János, Mogyorósi László, Borbély András, Vass Tibor versét, Végh Attila, Debreceni Boglárka, Neszlár Sándor prózáját olvashatják. AZ INTERNETES PERIODIKA társadalmi kurátorai között Berta Gyula és Gáspár Ferenc nyugalmazott főorvos, Kertész Sándor nyugalmazott festőművész, tanár és Varga Róbert könyvtárigazgató szerepel. A fiatalon elhunyt erdélyi szerzőt Benedek Elek fedezte föl dsida jenő 1907-ben született Szatmárnémetiben. Benedek Elek fedezte föl, és indította el költői pályáján. Tizenhat éves korától a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása, később több folyóiratot is szerkesztett, szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban. első kötete az 1928-as Leselkedő magány. Egyik leghíresebb verse a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), gépírással terjesztették, de sokáig csak a legendákban létezett. Szívbetegségben szenvedett, meghűlés vitte el 1938 bán. A Házsongárdi temetőben nyugszik. Mindenható mosoly pomogáts Béla író, irodalomtörténész írja Dsida Jenőről: „Egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal. ” Ő maga így vall erről: „hiszek A hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban. “ A szépség utánt, Dsida Jenő 1926-ban írt szerelmes versét eddig nem ismerték a költő életműkutatói Xv.„v £ 'y-i. ár xox'^: ’üi' t. **4z- ■- «» v * ÍwÍNéU* ***«-\Ckit ***#».*«& • i í * isx v«itv - 4 í • /** L-m. * «* i*/ v*/ ?«**.** » i&imi t '1 f 8-4 I ^ 4# k -■ '■ ?. f'Ti-frf,..f . á. * iwfcí.ai 4 "' l ? 4. 'ff*-#?*** *. s. '? •»* % eút»*** 1 tí v «•»** jmí. * mii a* k<s r && t # íiim\ * X ííUt% axx te&QmA « sm* *t* Csűrös Emília újságíró, Dsida szerelme és Felméri Magdolna, a mama felméri Magdolna erős érdeklődést tanúsított az irodalom, a művészetek iránt. Ismerte Áprilyt, Dsidát, Karácsony Benőt, Benedek Eleket, Mm Bélát, Csűrös Emíliát Erről a kapcsolatról tanúskodik az a fénykép (lásd fent), amelyen Csűrös Emília és Felméri Magdolna látható. „NAGYMAMÁM ÁLTAL ismerte meg Dsida Csűrös Emília újságírónőt, nagy szerelmét. Emília (Milike) szép, sportos, művelt, okos és modern nő volt... Hatalmas szerelem szövődött közöttük”, mesélte Felméri Magdolna unokája. A vers a SONLINE.hu oldalon elolvasható. bán kölcsönből fizette a temetést. Ám a források elapadtak, az áramot kikapcsolták, a vizet korlátozták. Varga Róbert a Katolikus Karitász révén került kapcsolatba a nővel, aki háláját utolsó értékeivel rótta le. Dokumentumokkal, fényképekkel; az egyiken nagyanyja, Felméri Magdolna látható, és Csűrös Emília újságíró, Dsida Jenő nagy szerelme. Á másik dokumentum pedig egy gépelt szerelmes vers, Dsidától Műikének. „Nem állna távol tőlem az a fejlemény - úja Varga Róbert -, ha e szerény dolgozat felkeltené az irodalomtörténészek érdeklődését. Azt sem bánnám, ha a felbukkant anyag műgyűjtők kezébe kerülne, akik értéket látnak az eredeü dokumentumokban. Az értük kapott pénzzel ugyanis talán enyhíthetnénk beszélgető- társam súlyos anyagi helyzetén. Akkor talán beteljesülne a nagymama, néhai Felméri Magdus álma, aki unokájára bízta értékeit. S lám, létrejönne a csoda, hogy olykor még az irodalomba való befektetési! is megtérül.” A történelem számos sorsfordító pillanatában előkerült már egy-egy vers. Kelemen Lajos teret enged lelkesedésének (teája kihűlt, egy órája érintetlen), magával ragadja a párhuzam, a Himnusz 1823-as, a Nemzeti dal 1848-as jelentőségét említi. Ez a Dsida-vers ilyen értelemben nem válik se magasztos nemzeti, se lánglelkű forradalmi jelképpé. Egyszerűen csak jelkép két ifjú lírai szerelméről, Felméri Magdus álmáról, a drámai sorscsapásról, a prózai elszegényedésről. Egy vers, amely éltethet egy embert, éltethet egy folyóiratot, és éltethet egy reményt. Legyen bár mindez elviselhetetlenül giccses is. Telefon csörren, irodalmi élet pezseg, talán-talán a záros határidőn belüli lesz még az a negyedik szám is, a megye-város közös alap és egy magánszemély már megalapozta a folytatást. Folytatása - bízvást - következik. Es: egy Dsida-vers eladó.
