Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-07 / 209. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Sólyom Lászlónak is elküldték az aláírásokat az út ellen Az akasztófa kötelét célozták íjászverseny Boronka büszke bajnokai: országos találkozó a Földanya havában (Folytatás az 1. oldalról)- Tudomásom szerint a balaton- endrédiek az aláírást a köztársasági elnöknek is megküldték - mondta Reizinger Károly. - Abban nemtetszésüket fejezték ki a község mellett húzódó nyomvonallal kapcsolatban, ugyanis érinti néhány budapesti lakos ingatlanát. Hivatkoztak a leendő út egészségkárosító hatására, mível úgy ítélték meg, az túl közel húzódna az épületeikhez. Pedig már megkezdődött a területek kisajátítása is. Úgy tudom, hogy az első körben érintett lullai lakosok már a pénzt is megkapták, illetve a földhivatal is értesítette őket az állam javára történő földbejegyzésről. Ezért értetlenül állok az előtt, hogy éppen most gyűjtik az aláírásokat, így tiltakozva a már elfogadott nyomvonal ellen. ■ A nyomvonal néhány budapesti lakos endrédi ingatlanát érinti. Schmidt Jenő tabi polgármestertől megtudtuk: a projekt támogatási szerződését az érintettek tavaly november 17-én már aláírták. A terveket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től átvette, és a felülvizsgálat után az építési engedély érvényességét meghosszabbította. Hozzátette azt is, hogy a NIF Zrt. már megkezdte a területek megszerzését, jelenleg a kisajátítási szakasz zajlik. Amennyiben az építéshez szükséges területek kilencven százaléka rendelkezésre áll, úgy indítható lenne a kivitelezés köz- beszerzési eljárása. A projekttel szoros összefüggésben van a lullai bekötőút felújítása is. Az önkormányzat a kistérség fejlődését alapvetően meghatározó Lulla-Balatonendréd útépítési projekt leállítását nem tudja elfogadni, és kéri az előkészítés folytatását - határoztak az augusztus 27-i testületi ülésen Tabon. Hangsúlyozták, hogy Tabon van a megye egyik legnagyobb létszámot foglalkoztató üzeme, és hosszú távon való megtartása szempontjából az autópálya néhány kilométeren belüli elérhetősége döntő fontosságú. Az úttal összefüggően a tabi csomópontnál létesítendő körforgalom kialakítására is jelentős összeget fordítottak már. ■ Krutek József Íjfeszítésben jártas férfiembernek, asszonyszemélynek, ifjúnak, haja- donnak, gyermeknek ott volt a helye a Somogy- ország-Boronka történelmi ijászversenyen. Vigmond Erika Az íjászok bíztak karjuk és íjuk erejében, éles szemük látásában. Bajnoki címért feszítették meg az íjakat Boronkán hagyományőrző íjászkodás ínAz ország legkülönb íjászai a Boronka Büszke Bajnoka címért bízták magukat éles szemükre, karjuk és íjuk erejére. A szervező Boronkai Hagyományőrző és íjász Egyesület elnöke, Csáki Alpár elmondta: hagyományteremtő szándékkal először hívták találkozóra az íjászokat. A Balatonlelle-Kis- hegyről érkezők elárulták: még nem versenyeztek soha, ez az első megmérettetésük.- Az íjászat nagyon szép sport, rengeteget lehet a természetben lenni - fejtette ki Gregorics Lászlóné, a kishegyi lovarda, a Lovasvölgy Kft. egyik tulajdonosa. Ők egyébként lo- vasíjász-bemutatót is tartottak. Horváth Árpád, a tabi íjász Egyesület titkára pedig arról beszélt: hagyományaink nem merülhetnek feledésbe, a mai fiataloknak is meg kell mutatni, milyen volt régen. A versenyt megnyitó Sütő László marcali polgármester szerint a kább életformát jelent, mintsem hobbit. A vadregényes tájon tizenkét különleges és történelemre utaló célt építettek. Volt, ahol az akasztófa kötelét kellett eltalálni, máshol a Zrínyi Miklóst megtámadó vaddisznót, vagy éppen a vizes árkon túli török katona volt a célpont. Az ötletesség elnyerte még a legrutinosabb, versenyre járó íjászok elismerését is. A találkozón a Magyarok Vására is felvonultatta a kézművesség remekeit, ezúttal természetesen az íjászathoz kötődve leginkább, még vas nyílhegyek kovácsolásából is bemutatót tartottak. Eredeti mongol jurták, sámánelőadás és tűzzsonglőrök tették teljessé az íjászok nemes megmérettetését. Repült a nehéz kő a hét végén Patcán; a lovagrendek randevúján felavatták Európa második legnagyobb hajítógépét FELAVATTÁK EURÓPA MÁSODIK legnagyobb működő hajítógépét Patcán. A Katica-tanyán ugyanis két napra a középkori lovagok vették át a hatalmat, és a várostromban hajítógépre is szükség volt. Harmadik alkalommal rendezték meg a Lovagrendek Országos Találkozóját, így aztán a karámok és ólak t& szomszédságában középkori sátrak emelkedtek, s köztük páncélos, láncinges, komor lovagok gyülekeztek az ütközetre. handó János, a Katica-tanya tulajdonosa szerint a gazdasághoz hasonlóan a vár megépítése is a hagyományőrzés jegyében történt, 2005-2006-ban készült el a középkort idéző „létesítmény“. Az idén kilenc lovagrend 150 tagja vett részt a találkozón. Volt lovagi torna, Avató. Európa második legnagyobb hajítógépe a patcai tanyán házasítás, vívóverseny. Aztán a király adószedői jöttek, hogy beszedjék a „sarcot“. A hős várvédők ellenálltak, elkeseredett harc bontakozott ki. Csattogtak a kardok, a kőhajító hangos reccsenéssel lendítette a súlyos követ a várfalra. szerencsére időben megérkezett a felmentő sereg is. Korabeli táncokkal, dalokkal ünnepeltek, s nem akármilyen ha- rapnivalóval: „Mészáros keze által kivéreztetett, udvari szakáccsal megfőzetett szilaj szürkemarha-áldos, hagymafüves monyáddal“. És hozzá kemencében sült friss kenyér. MINDEZ A SZEMLÉLŐDÖK számára remek szórakozás, a lovagrendeknek azonban ennél jóval több: teljesen komoly játék. Sokan egész évben erre készülnek. A vendégek számára látványosságként szolgáló várostrom is valójában pontosan megtervezett, minden részletében kidolgozott, dramatizált játék. s ha már harc: egy középkori várostromnál nélkülözhetetlen volt a hajítógép. Most már Patcán is van ilyen, mégpedig Európa második legnagyobb működő szerkezete. Az ötletet Angliában, Warwick kastélyában „leste el“ Handó János, és hat hét alatt a Katica-tanyán is felépült. Ez a középkorban használatos szerkezet pontos mása, lényege, hogy egyszerű gépek - csiga, hengerkerék, emelő - használatával minimális emberi erővel többtonnányi súlyt lehet megmozgatni. Ezúttal dinnye, este pedig tüzes golyó volt a töltet. 40 EVE IRTUK a pécsi háziipari Szövetkezet negyven délszláv asszonyt foglalkoztat Somogybái. Többségük Lakácsán és Szentborbáson él és dolgozik. Az asszonyok keze alól kikerülő szőttesek a modem lakáskultúra nélkülözhetetlen darabjai. A hagyomány tehát él, mert szükség van rá, keresett tárgyak a népművészeti tárgyak. S hogy lesz-e utánpótlásuk a délszláv szövőasz- szonyoknak, örömmel felelhetjük, igen. A kislányokat Lakácsán mintha a szövőszékre teremtették volna... remélhetőleg elmúlt ez az eleve elrendelés. A délkelet-somogyi falvak számára ez az irány zsákutcának bizonyult. A lengyelek második otthona lett Balatonboglár évforduló Vendégül látták a boglárcsikokat, vezetőjük díszpolgári címet kapott Emlékezni jöttünk, nem ünnepelni - fogalmazott Kovács Miklós balatonboglári polgármester péntek este a helyi lengyel-magyar barátság házában, a művelődési házban. Az épületben, mely a második világháború idején a lengyel menekültek egyetlen gimnáziuma és líceuma volt Európában. Az estén 1939. szeptember 1. hetven évvel ezelőtti emlékét idézték, amikor is, napokkal a Molotov-Ribbentrop-paktum, azaz gyakorlatilag Lengyelország szovjet-német felosztása után a ~ Schleswig-Holstein csatahajó lőni * kezdte a gdanski Westerplattét. | A véres események után | megindult menekültáradatban § Balatonboglár a lengyel-ma- Az egykori lengyel diákok sok ismerős arcot találtak a történelmi fotókon Aszárszóiak is emlékeztek 1940-től működött Bogláron a lengyel gimnázium és líceum 250-290 fős diáklétszámmal - idézte fel Méhész László balatonszárszói polgármester, aki Bogláron emlékezett az évfordulón Teleki Pál miniszterelnök és mindenekelőtt Varga Béla egykori plébános szerepére. A pénteki eseményen történész idézte fel a viharos időszakot, s helyi, valamint balatonszárszói kulturális csoportok adtak műsort. gyár barátság egyik fellegvára lett. A „boglárcsikok”, azaz a várost második otthonuknak tekintő lengyelek közül ketten még most is eljöttek Boglárra, hogy részt vegyenek a hetvenedik évfordulón. A magukat „boglárinak” nevező egykori diákok mindig is fontosnak tartották a múlt őrzését: Krakkóban egyesületet működtetnek. Vezetőjük, Danuta Ja- kubiec az utolsó pillanatban közbejött egészségi okok miatt nem volt ott a bogiári évfordulón, ahol Balatonboglár képviselő-testüle- te díszpolgári címet adományozott neki. A boglárcsikok egyesülete oklevelet és emlékplakettet kapott ■ Füleki Tímea
