Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

8 GAZDASAG 2009. SZEPTEMBER 6., VASARNAP Neszmélyi borász nyerte el az idén az Év Pincészete elismerést Szöllősi Mihály neszmélyi bor­termelő pincészete kapta az idén az Év Pincészete vándordíját. Az Év Bortermelője mellett a leg­rangosabb szakmai elismerés­nek számító díjról szóló szavazá­son a fehérborairól híres pince a balatonboglári Ikont és a Pan­nonhalmi Apátsági Pincészetet utasította maga mögé. A pincészet hatvanéves tulaj­donosa 1998-ban feleségével ala­pította családi vállalkozását, egy évvel később vásárolta meg a gróf Zichy Miklósáltal 1830-ban Neszmélyben épített pincét. Ma 22 hektár saját területen termel szőlőt boraihoz. Ezek közül a leg­ismertebb a chardonnay és a sauvignon blanc keveréséből 2004 óta előállított magnus cuvée. ■ A neszmélyi borász legismertebb terméke a magnus cuvée. A válságot és ezzel együtt a fogyasztás visszaesését viszony­lag jól átvészelte az évi 3000-3500 hektoliteres kapaci­tásával középméretűnek számí­tó pincészet - mondta el lapunk­nak Szöllősi Mihály. Ehhez azonban szerinte hozzájárult az is, hogy borait viszonylag ala­csony áron kínálja. „Kis önmér­séklet kellene ezen a téren a ter­melők részéről” - tanácsolta versenytársainak. ■ Biztos a szlovák piac, de meddig? kapcsolatok Vannak áruházláncok, ahol nem tüntetik fel a származási helyet A politikai helyzet még nem mérgezte meg a szlo­vák-magyar gazdasági kapcsolatokat. Ám egy el­húzódó viszály ennek sem tesz jót - vélik vállalkozók. VG-összeállítás „Nagyon káros hatása lesz a ma­gyar-szlovák üzleti kapcsolatok­ra, ha elhúzódik vagy tovább mé­lyül a két ország közötti diplomá­ciai viszály - jelentette ki lapunk­nak Dombi András, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara Ma­gyar-Szlovák Tagozatának elnö­ke. - Félő ugyanis, hogy a szlovák vásárlók előbb-utóbb diszkrimi­nálják a magyar árut” - tette hoz­zá. Dombi András, aki egyben a Lívia Csokoládé Kft. ügyvezető igazgatója is, hozzátette: már ma is vannak olyan szlovák terüle­tek, ahol a magyar eredet hát­rányt jelent az eladáskor, és a ke­reskedelmi láncok jobban szere­tik, ha származási helyként az EU-t tüntetik fel a termékeken. Igaz, egyelőre eléggé fegyelme­zettek a partnerek, és képesek függetleníteni magukat a közéle­ti viharoktól. Noha a kereskedel­mi folyamatok ennek köszönhe­tően továbbra is zavartalanok, a tagozat aggódva tekint bizonyos figyelmeztető jelekre. Ilyennek tartják, hogy a múlt héten Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagy­Az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria hídon nagy a forgalom, ahogy a két ország között is követe nem jelent meg Kapuvá­ron a Rábaközi Gazdanapok kere­tében megrendezett Szlovák Nemzeti Napok elnevezésű szak­mai rendezvényen. „Túl rövid az idő ahhoz, hogy meg lehessen ítélni, a politikai kapcsolatok lehűlése milyen mér­tékben hat - ha hat egyáltalán - a kétoldalú gazdasági kapcsola­tokra” - mondta lapunknak Var­ga Tibor, a pozsonyi magyar nagykövetség vezető külgazdasá­gi szakdiplomatája. Adatok híján a személyes benyomásait tudta elmondani, amelyek szerint egy­fajta óvatosság, kivárás azért ta­pasztalható mind a külkereske­delemben, mind a tőkebefekteté­sekben érdekelt vállalkozások, üzletemberek részéről. „Bonyolít­ja a helyzetet, hogy összekevered­nek a válságnak, illetve a politikai kapcsolatok lehűlésének a hatá­sai” - tette hozzá a szakdiploma­ta. Mindenesetre az tény, hogy még a krízis sem érintette olyan nagyon a kétoldalú kapcsolato­kat: magyar szempontból a kör­nyező országok közül a szlovák relációban volt a legkisebb mér­séklődés, az exportban a nem egészen 18 százalékos visszaesés jóval kedvezőbb, mint a Csehor­szágba irányuló kivitel 52 száza­lékos csökkenése. Fontos kapcsolatok Szlovákia évi 6 milliárd eurós áruforgalom mellett Magyarország hatodik leg­fontosabb kereskedelmi part­nere, importban pedig a nyol­cadik a partnerek toplistá­ján. A tőkekapcsolatok is meghatározók, a legtöbb ma­gyar működő tőke a szomszé­dos országban telepedett meg, a teljes állomány mint­egy negyede. 2007 végén a magyar tőkeállomány 2,8 milliárd euró volt. A kis- és középvállalati tőkekihelyezés­nél egyre jobban előtérbe ke­rül a feldolgozóipar, az építő­iparés a turisztika, s új terü­letként jelentkezik az IT, a környezetvédelem és -gazdál­kodás, a biztonságtechnika. Már megjelent a szlovák tőke is Magyarországon. Tibor Dávid, a Masterplast Group Zrt. vezérigazgatója sze­rint az üzleti életre egyelőre nincs hatással a diplomáciai viszályko­dás. A cég szlovák partenerei po­litikai porhintésnek tartják, ami történik. „A szlovák vállalkozó­kat rendkívül dühíti, ami a poli­tikai életben történik, hiszen az üzletmenet szempontjából több­ségüknek kulcsfontosságúak a kereskedelmi kapcsolatok.” Teherautóval a borvidékeken át borok útja Mártha Imre kipróbálta, milyenek a munkakörülmények Megszerezte a jogosítványt teher­autóra is, így a XIV. Borok Útja Rallyn egy hatalmas Renault pla­tóssal indult a villamos művek vezére, Mártha Imre, aki ezzel • alaposan meghökkentette a részt­vevőket. A fiatal vezérigazgatót sem légkondi, sem más kényelmi berendezés nem szolgálta a több száz kilométeres verseny során - hiszen ez egy vérbeli munka­gép, az MVM csoport szállítási feladatokat lát el vele. Mártha ki akarta próbálni kollégái munka- körülményeit „Szabolcsban születtem, így különösen szeretem az ország ke­Mártha Imre MVM-vezér és a borralit szervező Regőczi Attila a Renault-val leti felén tett túrákat, és persze a jó magyar boroknak, a tokajinak és az egrinek is nagy barátja va­gyok” - mondta Mártha, aki tud­ta, hogy naponta kétszer is meg­szondáztatják a versenyzőket, így csak esténként ragadhattak po­harat. A gyorshajtással sem volt gond, mert a teherautó végsebes­sége már eleve fék a száguldozás­ban. Annál inkább sem rohanha­tott, mert egy táwezeték-oszlop- elemet vitt a platón. A kihívásokat kedvelő vezér in­dult már lovasversenyen, úszott versenyt Cseh László Európa-baj- nokkal. ■ Újabb támogatásokat írnak ki az erdők megóvására úmvp Környezetvédelmi és szerkezetátalakítási intézkedésekre egyaránt lehet pályázni október 1. és 31. között Hamarosan megnyílnak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program új támogatási lehetősé­gei: az erdő-környezetvédelmi in­tézkedések és az erdőszerkezet­átalakítást elősegítő nem terme­lő beruházások. A területalapú tá­mogatásokra az erdő- környezet védelem té­makörében a nem ál­lami tulajdonú erdőte­rületen gazdálkodók, a nem termelő beruhá­zások esetén pedig minden erdőgazdálkodó jogosult. A támogatási kérelmeket ok­tóber 1. és 31. között, elektroni­kusan, az ügyfélkapun keresztül nyújthatják be az uniós társfi­nanszírozott forrásban remény­UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 kedők. Akinek segítségre van szüksége a dokumentáció össze­állításakor, az a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi­leg illetékes erdészeti igazgató­ságát vagy az erdészeti szakirá­nyítókat keresheti fel, de az ÚMVP II. tengelyé­nek intézkedéseiről tájékoztató füzetet is megjelentet a Föld­művelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisz­térium (FVM), az ÚMVP Irányító Hatósága. Szeptember első felében jelenik meg az erdő-környezetvé­delmi intézkedések többéves tá­mogatásáról szóló rendelet: összesen kilenc célprogramot hir­detnek meg. Lehetőség nyílik például a spontán és agresszíven terjedő fa- és cserjefajok vissza­szorítására, melyre hektáronként évi 196 euró támogatás nyerhető. Szálaié erdőgazdálkodás alkal­mazására is igényelhetnek uniós támogatást az erdő- gazdálkodók. Némi­képp rokonítható ez­zel az őshonos erdő- állományok tarvágá- sos felújításának visszaszorítása cél­program, hiszen ez esetben is a cél az erdő egységének megőrzé­se. Az erdőállományok kézimun­ka-igényes ápolását azokon a te­rületeken segítik az ÚMVP for­rásai, ahol természetvédelmi ok­ból nem célszerű gépeket hasz­nálni. A speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehe­tőségének biztosítása három cél­programra tagolódik: a mikroélő- helyek kialakítására és fenntartá­sára (a nagyüzemi erdőgazdálko­dás miatt hiányzó élőhelytípus, a holtfa biztosítása érdekében), a vég­használat során fa­csoportok vissza­hagyására, illetve , az erdőtelepítés sikerességét biz­tosító cserjeszabályozásra. A nem termelő beruházások körében az erdő szerkezetének átalakítására, a nem megfelelő, illetve az agresszíven terjedő fa­jok felszámolására nyújtanak tá­mogatást. Ha a támogatási kére­lemre pozitív választ kap az erdő- gazdálkodó, és a műveletet meg­kezdte vagy elvégezte, akkor az erdő-környezetvédelmi intézke­dések esetében évente, az erdő szerkezetének átalakítása eseté­ben egyszeri alkalommal nyújt­hat he kifizetési kérelmet. Az első benyújtásra 2010. má­jus 15-ig, az egységes kérelem­mel együtt nyílik lehetőség. Európai Mezőgazdasági Vidékfej­lesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Készült az Európai Unió, a Ma­gyar Köztársaság kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támoga­tásával. I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom