Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-05 / 208. szám

2009. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT 7 FÓKUSZ A kormány és az önkor­mányzatok félbeszakadt egyeztetése után beszél­tünk Varga Zoltán önkor­mányzati miniszterrel. A tárcavezető szerint az önkormányzatoknak is ál­dozatot kell vállalniuk. Gyükeri Mercédesz- Felemásra sikerült a kor­mány és az önkormányzatok tegnapi egyeztetése, miután az önkormányzatok képviselői idő előtt távoztak azzal az in­dokkal, hogy csak látszategyez­tetés történik. Ön hogyan látja?- A kormány első olvasatban kedden tárgyalta a 2010-es költ­ségvetést. Jelzésértékű, hogy a miniszterelnök is megjelent a pénteki egyeztetésen, és az első ilyen egyeztetés az önkormány­zatok szövetségével jött létre. Ezért furcsa, hogy az érdekszö­vetségek Bajnai Gordon felvezető­je után kivonultak - mielőtt meg­hallgatták volna a szakminiszté­riumok konkrét felvetéseit. Nem gondolom, hogy az önkormány­zatok érvei igazak lennének, hi­szen a kormány csak akkor tud hivatalos egyeztetést kezdeni, ha ő maga eldöntötte, milyen priori­tásokat szeretne megfogalmazni. Névjegy született: 1952. szeptember 17-én Miskolcon. A pécsi Pollack Mihály Műsza­ki Főiskolán szerzett vegyipari gépész üzemmérnök, majd szakilzemmémök diplomát Közgazdász-szakmérnöki diplo­máját 2001-ben szerezte a Bu­dapesti Gazdasági Főiskolán. 1979-1997 között az Orosházi Üveggyár mérnöke, majd mű­szaki igazgatója, 2002-ig a he­lyi ipari park ügyvezetője volt. 2000-ben az MSZP Békés me­gyei alelnökévé, 2009-ben me­gyei elnökévé választották. 2006 óta parlamenti képviselő. 2009 áprilisa óta a Bajnai- kormány önkormányzati és területfejlesztési minisztere. Nős, két gyermeke van. Hobbija a kirándulás és a tenisz. Nagyon sok önkormányzatnál lehet még találni olyan összegeket, amelyeken lehet spórolni - vallja Varga Zoltán önkormányzati és területfejlesztési miniszter Lesz, ahol nagyobb a füstje, mint a lángja elvonások Az Út a munkához program jövőre 13 milliárdos többletforrással gazdálkodik- Nem lehet, hogy a döntésük­ben közrejátszott Szollár Domo­kos kormányszóvivő kijelenté­se, miszerint még nem jött el az ideje a kormány és az önkor­mányzatok közötti vitának?- Természetes, hogy a kor­mányzat megfogalmaz fő kerete­ket. Ez el is hangzott: tartani kell a 3,8 százalékos hiánycélt. 2009-10-ben összesen 7 száza­lékkal esik vissza a gazdaság, ennyivel kevesebb pénzből gaz­dálkodik az államháztartás is. Eh­hez képest az önkormányzatok támogatása 4,8 százalékkal csök­ken. A kormány az önkormány­zatoknál 120 milliárd forintos el­vonást tervez, míg a közösségi közlekedés (vagyis a MÁV) eseté­ben 40 milliárdot, vagyis a 400 milliárdosra tervezett csökkentés nagyobb része még mindig a köz­ponti közigazgatást terheli. A kor­mány letette a mellett a voksot, hogy a 120 milliárdot tartani kell, ám ezen belül van mozgástér. Ezért lepődtem meg, hogy nem is hallgatták meg a szaktárcákat.- Az önkormányzatok több hó­napja kezdeményezték az egyeztetést, közben a kormány azt kommunikálta, hogy a 120 milliárdos elvonás kőbe vésett.- Az áldozatvállalásból az ön- kormányzatoknak is ki kell ven­ni a részüket. Annál is inkább, mivel a válságkezelés 2009-ben nem érintette őket.- Mi volt, amit nem hallgattak most végig? Említette példáid, hogy a 120 milliárdon belül van még mozgástér.- Fontos, hogy a támogatás­csökkentés párhuzamos lesz bi­zonyos területeken az előírások könnyítésével, egyes feladatok el­hagyásával. A szociális területen bizonyos normatívák összevoná­sával nagyobb mozgásszabadsá­got adna az önkormányzatok szá­mára. Például ma az önkormány­zatok szociális étkeztetésre, házi segítségnyújtásra és nappali el­látásra is kapnak normatívát. Nem biztos, hogy egy adott tele­pülésen mind a hármat ugyan­úgy akarják igénybe venni. Ösz- szevonnánk a három normatívát, ezen belül az önkormányzat sza­badon dönthet, milyen arányban kívánja felhasználni a pénzt.- Ez mekkora arányt tesz ki a támogatásokon belül?- A csökkentések 10 százaléka a szociális támogatás.- Az Út a munkához program hogyan változik jövőre?- Ez éppenséggel többletforrá­sokban részesül. A tervek szerint plusz 13 milliárddal gazdálkodik, tehát több mint 110 milliárd forint áll majd rendelkezésre.- Az önkormányzatok aggód­nak amiatt is, hogy a helyi iparűzési adót nem ők, hanem az APEH szedi be.- Nem is értem a felvetést, hi­szen a pénzt maradéktalanul megkapják. Emlékezzen csak: egy éve, az illetékek beszedésével kapcsolatban is volt egy „közpon­tosítás”, amikor a megyei hivata­lokat átvette az APEH. És senki nem mondta, hogy a visszaosz­tással probléma lenne.- A 120 milliárdos elvonás fon­tos eleme a hazai fejlesztések támogatásának a leállítása. Re­cesszió idején ez bevett dolog, mégis vérfagyasztóan hangzik.- Nem annyira az, egyrészt, mivel a felfüggesztés még min­dig nem akkora gond, mint ha ezeket a forrásokat a működés­ből vonnánk ki. Ha valaki LCD- tévét akart venni karácsonyra, de el kell halasztania, inkább nézi a régi tévén a műsort. A felfüggesz­téssel általában az önkormányza­ti szövetségek is egyetértettek, fő­leg, hogy az uniós források fel- használása felgyorsult- Mi a biztosíték arra, hogy az uniós forrásokkal megvalósuló fejlesztések folytatódnak? Lesz például megfelelő önrész?- Azt helyben kell eldönteni, van-e ezekre forrás. Ma a leghát­rányosabb térségekben a támo­gatás mértéke 95 százalék. Lehet arról beszélni, hogy ezt is ki kell egészíteni, de azt gondolom, az ingyenpénz nem jó. Ha nincs ön­rész, az a minimális mozgatóru­gó is elvész, amitől a helyiek is ér­dekeltté válnak egy forrás haté­kony felhasználásában. Amúgy ezzel kapcsolatban nem látok problémát, mivel az idei önerő­alapból még van, és a kiírások­ban még mindig lehet növelni a támogatási intenzitást- Ha a működő struktúrák ér­dekében áldozzák be a fejlesz­téseket, a működési költségek­hez nem nyúlnak hozzá?- 2009-hez képest 80-85 mil­liárdos forráscsökkenés várható a működési költségekben.- Ön az önkormányzatok he­lyében hol húzná meg a nad­rágszíjat?- Ezt nekik kell eldönteni. Na­gyon sok önkormányzatnál lehet találni olyan összegeket, amelye­ken lehet spórolni. Van, ahol na­gyobb a füstje, mint a lángja a tá­mogatáscsökkenésnek. Lesznek önkormányzatok, ahol gondot okoz, de megvannak a források az önhibájukon kívül nehéz hely­zetbe került önkormányzatok tá­mogatására.- Ezek a források megmarad­nak?- Meglesznek.- Vagyis forrás lesz, csak keve­sebb?- A szükséges forrás meglesz, mindig is megvolt- Sokak szerint csődközeli helyzetben vannak az önkor­mányzatok.- Vannak ilyenek, de még egy sem ment csődbe. Tény, sokkal könnyebb lenne a helyzet, ha a kormánynak lehetősége lenne egy más struktúrában racionáli­sabban elosztani a forrásokat. A következő években elkerülhetet­len lesz az átalakítás, mert így fenntarthatatlan a rendszer. Félbeszakadt egyeztetés: nem tárgyaltak az önkormányzatok költségvetés Továbbra sem bólintanak rá az érintettek a jövő évre tervezett 120 milliárd forintos elvonásra Súlyos ellentmondás és tagság- felfüggesztés - ez lett az ered­ménye a tegnapi, Kormány-Ön­kormányzatok Egyeztető Fóru­mának (KÖEF). Az önkormány­zati szövetségek - Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége, Tele­pülési Önkormányzatok Orszá­gos Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, Községek, Kiste­lepülések és Kistérségek Orszá­gos Önkormányzati Szövetsége, valamint a Kisvárosi Önkor­mányzatok Országos Érdekszö­vetsége - ugyanis az egyezteté­sen a fórumból történő kilépés mellett döntöttek, mondván: ilyen feltételek mellett nincs ér­telme a tárgyalásoknak. A lépést azzal indokolták, hogy csak más­fél napja kapták meg a jövő évi elvonásokról szóló pár oldalas munkaanyagot, amelyből szerin­tük nem derülnek ki a konkrét számok. Nem így élte meg a történteket Bajnai Gordon, aki az ülést köve­tő sajtótájékoztatón hangsúlyoz­ta: egy két-három hétig tartó egyeztetéssorozat vette kezdetét, amelyben az önkormányzati szervezetek vezetőivel megálla­podik majd arról, hogyan lehet a 120 milliárd forintos önkor­mányzati forráselvonás ellenére rendben tartani a működést. Ahogy a miniszterelnök fogal­mazott: nem a fűnyíróelvvel, ha­nem tételesen megválogatva Önkormányzati vezetők itt még együtt, de már nem a kormánnyal akarja a kormány lecsökkenteni az önkormányzati forrásokat. Ennek alátámasztására hangsú­lyozta: a jövőben nagyobb sza­badságot kapnak, és így keve­sebb feladatot kell ellátniuk az önkormányzatok­nak. Azt is megígér­te, hogy a forrásel­vonás ellenére a múlt évhez képest több pénzt kapnak majd az önkormányzatok a köz- biztonságra, az Út a munkához programra, valamint a bölcső­dei, óvodai fejlesztésekre. „Jelenleg fordítva ülünk a lo­von: a kormány a költségvetés elfogadása után akarja az érin­tettekkel megtárgyalni azt, amit előtte kellett volna” - mondta Molnár Gyula, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövet­ségének elnöke. „Megelégeltük a kormány szél­hámosságát, ilyen feltétek mel­lett nincs értelme annak, hogy tárgyal­junk” - kommentál­ta az eseményeket Kosa Lajos, a Megyei Jogú Városok Orszá­gos Szövetségének elnöke. Az önkormányzati szövetsé­gek egyébként figyelemfelkel­tésnek szánták a fórumból törté­nő kilépést, azt azonban egyelő­re nem lehet tudni, meddig nem ülnek egy asztalhoz a kormány­nyal. ■ HM ■ Nehezményez­ték, hogy pár napja kapták meg a tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom