Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-21 / 221. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 21., HÉTFŐ „Én nem ilyen országot akartam..." lakos János Az emberek kiábrándultsága miatt erősödhetett meg a radikális jobboldal Húsz éven át mást sem csinált elmondása sze­rint, mint tette fel a ke­zét, hogy „nem jó ez így” Lakos János tengődi pol­gármester ma már azt mondja: hiába. Füleki Tímea- Legutóbb Bugaszegen talál­koztunk. Tagja lett az Egyiksem Pártnak?- Nem azért mentem oda. A monoki polgármesterrel szeret­tem volna találkozni. Tetszik, hogy fel meri venni a harcot. Agyrém, ami Magyarországon történik, elég a pályázati rend­szert nézni. Nem arról szól, hogy vidéken mit szeretnének, hanem hogy milyen a kiírás, amire aztán ráhúzzuk a dolga­inkat. Itt vannak az úgyneve­zett integrált közösségi terek. A népesség olyan ütemben fogy vidéken, hogy mire felépül az épület, a lakosság kihal Tengőd­ről. Kilencven óta politizálok, a kisgazdapárt tagja voltam. Nem ilyen világot akartam. Ötszáz hektáron gazdálkodom, de eb­ben az országban már az ekko­ra terület is kevés a talpon ma­radáshoz. Kezdetben kárpótlási jegyből hoztam ki egy százöt­ven hektáros birtokot.- Azóta, ha jól értem: kiábrán­dult a politikából...- Igen. Már nem vagyok a kisgazdapárt tagja. Jobboldali érzelmű vagyok, de csalódtam. Épp a kárpóüás táján kezdő­dött. Röhejesnek tartom az egé­szet. Állítólag azért nem repri­vatizáció történt, mert nem le­hetett minden földet és épületet visszaadni, amit elvettek. Utób­bira azt mondták, hogy alkot­mánysértő. Kérdem én: nem le- het inkább ~az alkotmányt ah­hoz igazítani, ami életszerű megv esszem lenne? Most vol­tam NémetországbanTXTiaraz- da száz éve ott van, az adott centiméterből ki nem ^ér. Nem szánt.Jjele senki a másikéba. rend és fegyelem van. Ezt per- szenem lehet pénzzel megolda­ni, tudati változáskelíéne.- Tavaly levelet írt a minisz­ternek a termőfölddel kapcso­latos visszaélésekről. Javult a helyzet? Csillapodott. Azok az akci­ók véget értek, hogy egy kiló búzát vagy egy színes tévét cse­réltek el egy aranykoronára, és így szereztek tulajdont az osz­tatlan közösben, hogy elővásár­lási joguk legyen. Ezt már nem lehet, de megint vannak trük­kök. Megvesz valaki ugyanazon a településen egy zártkerti részt - azt ugyanis meg tudja venni, mert nem kell kifüggesz­tés. Utána meg végrehajtanak egy cserét az osztatlanban. Hiá­ba írja elő a törvény, hogy a helyben lakónak elővásárlási joga van, ilyen nincs valójában.- Savanyú a szőlő? Lakos János 1957-BEN született Tabon. Repülőgép-navigációs elekt­roműszerésznek tanult, dol­gozott műszerészként, teher- taxisként, 1993 óta mező- gazdasági vállalkozó. 1996- tól a tengődi képvisel&testü- let, 1998 és 2002 között a megyei közgyűlés tagja, 2002-től polgármester Ten­gődön. Nős, Siófokon él Fia 22 éves, lánya 18 esztendős. Lakos János: már kilencvenben is mondtuk, hogy nem lesz jó így. Lám, igazunk lett...- Igen. De hát döntsük el, hogy mit akarunk. Ha azt akar­juk, hogy ne legyen vidék, ak­kor engedjük szabadjára a dol­gokat. Mivel lehetett volna az egészet mederben tartani? A pályázatokkal, a támogatási rendszeren keresztül. Pesszi­mistán látom a dolgokat, pedig gazdálkodóként nem vagyok rossz pozícióban, de csak idő kérdése, hogy meddig leszek versenyképes. Ha csak egy-egy területen lenne ennyire elkese­rítő a helyzet, az talán a vélet­len műve is lehetne. De ma nincs, ami kivétel lenne, nézhe­tünk a mezőgazdaságtól az egészségügyön át a közbizton­ságig bármit. Ezért mondom, hogy az ország tudatos tönkre­tétele, lezüllesztése zajlik.- Anélkül, hogy a magánügye­it firtatnám: vajon hova sza­vaz ma nyugodt szívvel, aki így gondolkodik?- Kiválasztom a legkisebb rosszat. Egyébként a Jobbikhoz is most azok csapódtak, akik kiábrándultak, köztük a kis­gazdák jókora része. Ez a hely­zet alakította ki a radikális jobboldalt. Azért becsülöm a monoki polgármestert, mert bele mert csapni a sűrűjébe. Azért merem én is kimondani a dolgokat, mert függetlenebb vagyok bárkinél.- Lesz Tengődből „második Monok”? Naponta feljelentik tudom, hogy a monoki polgár- mestert is rendszeresen feljelen­tik. Úgy érzem, hogy én is ilyen­nek az áldozata vagyok - mondta Lakos János. - A mai napig szinte nincs olyan reggel, hogy ne ágy kezdenék Siófokon: rendőrség, bíróság vagy ügyvéd. Bármi legyen is, amit csinálok, nincs olyan építkezés Tengődön, amelynek kapcsán ne lennék feljelentve. De már úgy látom: semmi értelme a nyilvánosság előtt hadakozni ezzel- Lehetne. Nem vagyunk rossz helyzetben. Hála istennek, rendelkezünk kis földekkel. Te­hát ha arról lenne szó, hogy te­rületeket biztosítsunk azoknak, akik szeretnének földből élni... Arról beszélünk: meg kell szer­vezni, hogy munkáért kapják az emberek a pénzt. Nagy baj, ha úgy kapják a segélyt, hogy nem kell érte dolgozni. Mond­tuk kilencvenben is: nem jó ez így. Igazunk lett. A kiábrán­dultságból fakadóan viszont azt mondom: kicsi vagyok én ahhoz, hogy bármit lépjek. Hiá­ba hangoztatja az ember a véle­ményét. Hiába tesszük fel har­mincán a kezünket, hogy ez nem jó, el is felejtik. Ez ment húsz éven keresztül. Tettük fel a kezünket, aztán semmi nem történt. Úgy lett, ahogy fent pár ember eldöntötte. Én nem ilyen országot akartam! Változatlanul lecsónagyhatalom Somogybán Bőszénfa fesztivál Soha ennyien még nem versenyeztek az elsőségért, harminc csapat nevezett a nagy múltú erőpróbára A simonfai csapatot a polgármester, Bodrog Gábor vezette. Felvételünkön jól sikerült lecsóremekükből kínálgatja az arra járókat Ha őszi Különleges Asztali Örö­mök Somogybán gasztronómiai fesztivál, akkor lecsó, ha lecsó, akkor Bőszénfa. A településen már évek óta összekötik a falu­napot a somogyi tüzes lecsófesz­tivállal. Szombaton a falu eleje szinte kihalt volt, a közepe tá­ján pedig már úgy kellett parko­lóra vadászni. Több mint két­ezer ember hullámzott a falu fő­terén. A bevonulást a bazárosok sora nyitotta, innen lehetett az apró gyerekeket a legnehezeb­ben elrángatni. Az „Anyu, vegyél nekem...” kezdetű mondat azonban elég kevés szülő szívét lágyította meg. Hiába, a gazdasági válság hatása a filléres dolgok vásár­lásánál is érződik. A kézműve­sek sátrainál is jobbára csak nézelődtek az emberek, nem így a versenyző csapatok kuko­ricaszárból készült bódéiban. Itt ugyanis ingyen kóstolhatott bárki. Soha ekkora érdeklődés még nem övezte a lecsófeszti­vált. Egy híján harminc csapat nevezett, és több mint har­mincféle ételt készítettek. Volt lecsó káposztával, palacsintá­ba vagy éppen csülökbe töltve, tojással, kolbásszal, sőt strucc- hússal párosítva.- Folyamatosan volt itt kint kétezer ember - mondta Nyitrai István polgármester. - Kacor Fe­ri fellépése és a tűzijáték még többeket fog vonzani. A falunapot az Új Magyaror­szág Vidékfejlesztési Program hatszázötvenezer forinttal, a me­gyei önkormányzat százötven­ezerrel támogatta. A vállalkozók különböző ajándékokkal járul­tak hozzá a sikerhez.- Úgy érzem, hogy a rendez­vényünk hangulata, színvonala nem hagy kívánnivalót maga után - összegzett Nyitrai István. - A lecsófesztiválnak már hírne­ve van megyeszerte, és ennek a hírnévnek meg kell felelnünk. Aki hozzánk látogat, az lásson ^ •gy szép falut, ahol jól érzik ma­gukat az emberek. Tengerdi Győző, a zsűri elnö­ke szerint mind tálalásban, mind ízvilágában sokat fejlődött a fesztivál. De a lényeg a lecsó.- Egyszerűnek tűnik, de nem mindegy, hogy milyen arány­ban használják a hagymát, a paprikát, a paradicsomot - mondta Tengerdi Győző. - A jó lecsó nem híg, nem zsíros, nem paradicsom nélküli, szép a szí­ne, és nincs benne konzerv. Na­gyon szép ételeket kóstolunk. Amire jól csúszik valamilyen somogyi vörösbor. A Kaposvári Lecsóművek ká­posztás lecsót készített, amelyet puliszkaágyon tálaltak, sült csü­lökkel. - Olyan sokan emleget­ték a káposztás lecsót, hogy úgy gondoltuk, most kipróbáljuk - mondta Árbogász Ferencné -, ed­dig sokan megkóstolták, és ízlett mindenkinek. Minden sátorban ingyen lehe­tett kóstolni, de aki akart, az ada­kozhatott. Kis asztalkán sze­rénykedtek a kivájt tökök, ame­lyekbe bárki beletehette a helyi óvodának szánt forintjait. Egyet­len tök sem maradt üresen. A lecsókirály is elégedett volt csorbíts attila az egyet­len, aki háromszor nyerte meg a bőszénfai lecsófeszti­vált, így elhódítQtta az örö­kös lecsókirály címet. Ez sajnos azzal is jár, hogy versenyzőként többet nem indulhat.- ANNAK ELLENÉRE, hogy most nem főzök, remekül érzem magam - mondta. - Nagyon jó a hangulat, rendkívül színvonalasan szervezték a rendezvényt. Kimagaslik az átlagos falu­napok sorából. Nagyon sokféle lecsót kóstoltam, változatos, különleges ízek­kel találkoztam. A LECSÓ SZERINTEM hun- garikum, én belevalóként a kolbászra, sonkára és sza­lonnára esküszöm. Gyakorla­tilag nincs olyan dolog, ami­hez ne lehetne társítani. Ha jó a lecsóalap, akkor elronta­ni már nem nagyon lehet. A magyaratádi Laci bácsi csapata palacsintatésztába töl­tött lecsót készített, a Kapós Volán-osok pedig strucchússal vegyítettek- Idegenkednek az emberek a strucchústól, mi most megpró­báltuk - mondta Mlinkovics Zoltánná, a csapat főszakácsa. - A bográcsból bárki megkóstol­hatja az eredményt. ▲ MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom