Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-19 / 220. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 19., SZOMBAT tu r u n i Mennyei áldás, zenés földi tizenegyes családregény Azt hitték, nem lehet utódjuk, majd egy zenekarnyi gyermekük lett Tátva marad az ember szája, amikor azt hallja: a család kilenc saját gyermeket nevel. Hát még amikor kiderül, hogy ők tizenegyen zenekart alkotnak. Klucsi- kékat Balatonőszödön ismertük meg. Kolumbán Tünde Három fiú és három lány áll a balatonőszödi templom közepén. Énekelnek, gyakorolnak a hamarosan kezdődő koncertjükre. El sem lehetne téveszteni, hogy egy családból valók, annyira hasonlítanak egymásra. Ahogy rájuk bámulunk, ők hatan kedvesen visszamosolyognak, de nem zökkenek ki, énekelnek tovább. Aztán megérkezik az édesapa, Klucsik Péter, aki beavat a család csöppet sem hétköznapi történetébe és persze a zenekar létrejöttébe. Szokták mondani: van, aki focicsapatnyi gyerekre gyúr, önök meg egy zenekart hoztak össze - jegyzem meg a családfőnek, aki vidáman vág vissza: - Összesen tizenegyen vagyunk, a focicsapat is meglenne. Ekkor derült ki: három gyermek hiányzik az őszödi fellépésről. Péter már sorolja is a neveket, hogy kik nem jöttek el a Ba- laton-partra, de a pillanat hevében belekeveredik, hogy a hiányzó családtagok hányadikak a A zenében leli örömét a népes család. Klucsikék a vasárnapi tanévnyitó Istentiszteleten mutatkoztak be a balatonőszödi közönségnek sorban. Feleségével, Ilonával aztán hamar sorolják: másod-, harmad- és hatodszülöttjeik maradtak ezúttal távol. - Házasságunk kezdetén orvosi papírok szóltak arról, hogy, nem lehet gyermekünk - kezdi a család történetét Klucsik Péter, a többdiplomás mérnökember. - Isten aztán mégis megajándékozott bennünket gyerekekkel. Ekkor mondtuk azt, hogy sem okunk, sem jogunk nincs rá, hogy visszautasítsuk az ajándékot - folytatta az édesapa. lőttek is a gyerekek egymás után, egy-másfél évenként. Először öt lánnyal, majd négy fiúval gazdagodott a Klucsik család. A nemek sorrendje a család hite szerint nem véletlenszerű. - Isten jókedvében teremtette őket - fűzi hozzá Klucsik Péter, és elárulja: felderítő volt a katonaságnál. A férfi súlyos sugárfertőzést kapott, így nem is csoda, hogy azért imádkozott: ha lesznek valaha gyermekei, azok lányok legyenek, hogy ne kelljen azt a szörnyű szenvedést elviselniük, amit neki. A fohász a jelek szerint meghallgattatott. - Amikor az ötödik lányunk megszületett, akkor azért már azt mondtam, hogy Uram, talán mégsem kellene olyan komolyan venni ezt a lánykérdést - mosolyog Péter, és hozzáteszi: persze nem kis vállalkozás kilenc gyermeket nevelni. A családból azonban olyan kiegyensúlyozottság árad, hogy ezt nehéz elhinni. Hogy miként váltak ők tizenegyen zenekarrá? Az édesanya, Klucsik Péterné Loment Ilona zenetanár, a családfő pedig hivatása mellett zeneszerző is, így a gyerekek mindannyian egészen apró korukban, kényszer nélkül döntöttek úgy, hogy zenélni szeretnének. Egyszerűen megszerették a muzsikát.- Zenei tehetségek egytől egyig. Országos hangszeres versenyeken általában negyediknél rosszabb helyezést nem érnek el - mondja büszkén az édesapa, Közönség a járókelőkből . A CSALÁD egyházi és komolyzenét játszik. Repertoárjuk a tíz év alatt bőségessé vált Klucsikék egy fehérvári családi házban élnek, de amikor fellépésre készülnek, bizony minden zugból zene szól. Olyankor megélénkül a ház, minden helyiség foglalt MINT KIDERÜLT: a SZOTOSZé dókat nem zavarja a népes család „ hangzavara “, a járókelők pedig alkalomadtán spontán közönséggé szerveződnek. Előfordult, hogy egy nyári fellépés előtt nyitott ablakoknál gyakoroltak, és egyszer csak arra lettek figyelmesek, hogy az utcáról hangos tapssal köszöntötték a játékukat miközben Anna, az elsőszülött becsukja a templom ajtaját, hogy ők ott bent, hatan nyugodtan próbálhassanak. - Tíz éve végezzük ezt a szolgálatot - mondja Péter, aki a családi zenekar fellépéseit valóban szolgálatnak tartja, hiszen ezért nem kérnek pénzt. 1999-ben egy Pest megyei kis falu templomában léptek fel először, és azóta a hallgatóságtól folyamatosan kapják a meghívásokat anélkül, hogy hirdetnék magukat Törvény a jó szomszédsághoz tarsashazak A közös képviselőt az ügyészek figyelik (Folytatás az 1. oldalról) Ha két szomszéd eldönti, hogy mindenképpen megkeserítik egymás életét, és minden módon borsot törnek egymás orra alá, azon semmilyen törvény sem segíthet. Az azonban biztos, hogy a hétfőn elfogadott új társasházi törvény, amellyel a kaposvári lakossági fórumon is megismerkedhettek az érintettek, hozzájárulhat ahhoz, hogy jól működjenek a társasházak, együtt gondolkodjanak a közösségek. És persze hogy ne legyenek kiszolgáltatva néhány akar- nok lakótársnak vagy éppen egy hatalmával visszaélő közös képviselőnek. Mert hogy ilyen is van - mondta el Béki Ágnes, a Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke. Az utóbbi időben sok panasz érkezett ilyen esetekről a fórumot összehívó Panellakok Érdekképviseleti Közösségéhez is. Persze, mint elhangzott, a közös képviselők döntő többsége becsülettel és lelkiismeretesen végzi a munkáját, s ők maguk is követelték a törvénymódosítást, saját védelmük érdekében. De akinek hatalom van a kezében, olyan információkkal, rálátással rendelkezik, amellyel a lakók nem, nemcsak élhet, hanem visz- sza is élhet ezzel. És ez bizony számtalan kellemetlen helyzetet szült már. Volt példa már arra, hogy a közös képviselő évekig nem hívta össze a kötelező közgyűlést, nem készített pénzügyi beszámolót, a lakóknak fogalmuk sem volt arról, hogy állnak a társaság pénzügyei. De olyan Már csak a lakókon múlik, milyen lesz az élet a paneltornyokban közös képviselő is volt, aki a közgyűlésen osztotta ki a nyolcoldalas, táblázatokkal telezsúfolt, áttekinthetetlen beszámolót, amiről perceken belül szavazniuk kellett a tulajdonosoknak. Vagy éppen „összegyűjtötte” a lakók egy részének megbízását, és azzal állított be a közgyűlésre: nekem már van 40 százalékom, akkor szavazzunk...! Ezt januártól már nem tehetik meg. A közös képviselők munkáját ezután árgus szemekkel figyeli majd az ügyészség is, amely törvényességi felügyeleti jogot kapott. S ez arra is jó lesz, hogy egyes tulajdonosok is érvényesíthetik jogaikat, bejelentéseket tehetnek. Eddig ugyanis nem volt ilyen fórum. Ha egy tulajdonos, még ha igaza volt is, de nem álltak mellette a lakótársak, egyedül állt szemben az egész társasházzal, magányosan kellett megvívnia a harcot. Az esélyt még csak nem is volt érdemes latolgatni... De számos más kérdésben is jogot és kötelezettséget ad a tulajdonosoknak az új törvény. Nem lehet fél óra múlva „megismételt közgyűlést” tartani, csak ha ezzel mindenki egyetért. A lakó - akár tulajdonos, akár bérlő - köteles beengedni a lakásba a közös képviselőt vagy meghatalmazottját bármilyen műszaki ok vagy rendkívüli esemény miatt. így például nem lesz gond többé, hogy a mérőórákat hogyan lehet leolvasni. És a házirend is mindenkire kötelező lesz, bármilyen jogcímen tartózkodjon is a házban. Egyszóval: nagykorúsították a lakókat, dönthetnek szabadon a saját ügyeikről. Csak tudni kell élni a jogaikkal. A fórumon ezt máris kipróbálták, ugyanis már hangzottak is el javaslatok: a közös képviselőt is a tulajdonosok közül kelljen választani, ne lehessen ez „üzlet”. És hogy legyen pletykapad a Béke utca 97-99. előtt. De ez utóbbit nem lesz egyszerű törvénybe iktatni... ■ Jakab Edit HIRDETÉS
