Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-18 / 219. szám

10 SOMOGYI GAZDASÁG SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK Állítólag kicsalta a tízmilliókat a károsultjaitól a visontai férfi Perben állnak a kenyéradójukkal rabszolgasors Az igazukért sem mernek kiállni a somogyi dolgozók Kevesebb a per a munkaügyi bíróságon, félnek a munkavállalók (Folytatás az 1. oldalról)- A férfi tulajdonában van egy csokonyavisontai XVII. századi műemlék épület. Azzal keresett meg engem - s mint később ki­derült, másokat is hogy ennek helyreállítására és hasznosításá­ra uniós pályázaton nyert pénzt, azonban nincs tőkéje, hogy hoz­zákezdjen - mondta Mikó Mar­git, az egyik károsult. - Az első kölcsönt, tízezer eurót csupán 24 órára kérte kölcsön még 2008- ban. Persze nem adta meg, a visszafizetésnél valami mindig közbejött. Aztán jöttek az újabb mesék a külföldi hitelekről, kifi­zetetlen illetékekről. A végén ki­tettek a háromszáz négyzetméte­res családi házamból miatta, és el kellett adnunk az autónkat is. A lányom albérletbe kénysze­rült. Csak az én családomat több mint ötvenmillió forinttal károsí­totta meg. Akikről tudunk, szin­tén hatalmas összegeket buktak. A környezetemben 15 családtól szedett el pénzt, egy ismerősünk három autóját veszítette el. ■ Elképesztő összegekről beszélnek a csokonyavi­sontai férfi károsultjai. Azt mondja, azért hittek neki. mert megbízhatónak látszott. Olyan embernek, akiről el lehe­tett hinni, hogy egy sokmilliós nagyberuházásra készül.- Nagyon sok károsult lehet, csak Pest megyében húsznál többről tudok - mondta az asz- szony. - Tegnap többükkel talál­koztam, amikor tanúként hall­gattak ki a Gyorskocsi utcában. Feltételezzük, hogy a Dél-Du- nántúlon is sokan bedőltek a meséjének, s szeretnénk, ha mi­nél többen jelentkeznének. A somogyszobi Tóth Károly is egyike a károsultaknak. Azt mondja: neki az erdei bánták, hogy ismeretségbe került ezzel a férfival. - Ma jelzálog terheli mindenemet, amiben elévülhe­tetlen szerepet játszik ez az em­ber - mondta. A Pest megyei asszony au­gusztusban Barcson tett feljelen­tést. Cserti István barcsi rendőr- kapitány elmondta: elképesztő összegekről beszélnek a káro­sultak, s mivel a többségük Pest megyei, emiatt adták át a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának az ügyet. ■ N. L. (Folytatás az 1. oldalról) Ha perelni nem is mernek, egy­re többen kérnek tanácsot a munkaügyi bíróságon. Korábban egy-két ügyfél fordult munka­ügyi problémával a bírósághoz egy-egy panasznapon, most oly­kor ennek a tízszerese.- Régen a Munka Törvény- könyve mindent egy kalap alá vett, később külön szabályozást kapott a közszféra, a közalkal­mazottak, a köztisztviselők, a katonák, a rendőrök és a bírósá­gok - tudtuk meg Vadócz Attilá­tól, a megyei bíróság sajtószóvi­vőjétől. - Aztán itt meg is tor­pant a folyamat, a törvény nem differenciált tovább. Míg a köz­szférában a törvény mindent részletesen szabályoz, az állami vállalatokra és a versenyszférá­ra csak a kereteket, a minimu­mokat határozza meg. így ezek­nél fordulhat elő, hogy a szabá­lyokat meglehetősen „rugal­masan" értelmezik, és megpró­bálják kijátszani. Nyilván ma sokuk valóban nehéz helyzetbe kerül, és kénytelen megválni a dolgozóitól. De vannak „trükkö- zők“ is, akik a nehézségekre hi­vatkozva tapossák lábbal a jog­szabályokat és az etikát. „Közös megegyezéssel" pró­bálnak spórolni a végkielégíté­sen, vagy saját bankszámlájukat hizlalni. Nem egy cég rávette az alkalmazottakat: az átszervezés miatt közös megegyezéssel vál­janak meg egymástól, aztán kös­senek új szerződést, amellyel ugyanott, ugyanúgy dolgozhat­nak tovább. Aztán azonnal el­küldték a dolgozót. Azt gondol­ták: így nem kell végkielégítést fizetni. Tévedtek... A keretmunkaidő, részmun­kaidő is jó ürügyet adhat a trük­közésre. A szerződésben négy­órás munkavégzés szerepel - a valóság persze az, hogy nyolc­órányi munkát kell elvégezni. Előfordult: „közös megállapo­dás" alapján ezt úgy oldották meg, hogy a négyórai bért hiva­talosan megkapta a dolgozó, majd további négy órát dolgo­zott, és ezért „zsebbe" fizetett a munkaadó. Hogy ennek milyen súlyos következményei vannak, az egy betegség vagy elbocsátás során derül ki - nemritkán a bí­róságon. Arra is volt példa, hogy a dolgozó hónapokon át nem ka­pott fizetést, és mégis minden­nap becsületesen bejárt dolgoz­ni. Aztán elküldték, és a bírósá­gon mindenre fény derült. Az érem másik oldala, amikor azért módosítják a szerződést „közös megegyezéssel", hogy va­laki nagyon jól járjon. Új trükk: a határozatlan idejű szerződést ha­tározott idejűre módosítják, ala­posan megemelt fizetéssel, majd az ily módon kiemelt magas be­osztású kollégának hirtelen fel­mondanak. Úgy számolják: a vég- kielégítés a határozott idejű szer­ződés hátralévő hónapjaira jár, persze a megemelt összeggel szá­molva. Nem biztos... Szintén új varázsszó a „titok- tartási díj". Somogy megyében ez nem jellemző, évente csupán egy-két ügyben találkoznak ez­zel a bíróságon. Nálunk olyan fordult elő, hogy a minimálbér­közeli összegért foglalkoztatott alkalmazott bérének a felét - bruttó negyvenezret - kapta meg azért, hogy „ne használja fel" a cégnél szerzett informáci­ókat. Ezért a pénzért még azt is aláíratták vele, hogy munkavi­szonyának megszűnte után egy esztendeig semmiféle kapcso­latban nem állhat hasonló pro­filú céggel. ■ Jakab Edit A cégeknek nem futja végkielégítésre (Folyatás az F. oldalról) palkovics Béla, a Qupers Kft. ügyvezetője azt mondta: kemény harc folyik a bevéte­lért. Szerinte manapság so­kan nem trükköznek, amikor azt állítják- nincs pénzük ar­ra, hogy az alkalmazottak­nak négy-öt havi végkielégí­tést fizessenek. Tudni kell: nemcsak a lakosságnak, ha­nem a kisvállalkozásoknak sincs tartalékuk. értesülésünk szerint tízmil­liós nagyságrendben folyósí­tottak végkielégítéseket az el­múlt időszakban a Kapós At­lasznál A gazdasági válság következményeként közel 130- an vesztették el az állásukat. Gombos Attila cégvezető csü­törtökön kérdésünkre utalt rá: a nehézségeken úrrá let­tek. A gyár - igaz, négynapos munkarendben - folyamato­san üzemei- a kapitalizmusban a tőke törvényei szerint működnek a vállalatok, az állami cégeket viszont az adófizetők forintjai­ból tartják fenn - jegyezte meg Weisz Zoltán, a regioná­lis munkaügyi központ nyu­galmazott főigazgatói tanács­adója. - Épp ezért szerintem sokkal jobban kell arra figyel­ni, hogy mire és mennyit ad­nak. Teljesen megdöbbentett, hogy mekkora végkielégítése­ket ftettek ki btonyos állami vállalatoknál Nem tudom, hogy aki ekkora összeget ka­pott, az vajon milyen értéket állított elő. Szerintem nem ho­zott létre olyasmit, amiért ilyen juttatás járna. hivatalos összesítés nem készült a somogyi végkielégí­tésekről - közölték lapunk­kal. A gazdasági válság szo­morú következményéről, a munkanélküliségről viszont naprakész statisztika áll ren­delkezésre. Somogybán egy év alatt közel négyezerrel ugrott meg a regisztrált állástalanok száma. Szakemberek mégis abban bizakodnak: az előre­jelzések szerint egyelőre nem kell újabb tömeges elbocsá­tástól tartani megyénkben.- 1348 személy - tavaly szep­tembertől idén augusztusig ennyi embert érintett a cso­portos létszámleépítés. Össze­sen 61 munkáltató jelentett be ilyen döntést - tudtuk meg csütörtökön Egerszegi Péter­től, a Dél-dunántúli Regioná­lis Munkaügyi Központ mun­katársától Leginkább a fel­dolgozóiparban hozták meg a kényszerű döntést A hivatal legfrissebb felméréséből kide­rült: tavaly augusztusban 18 096 regisztrált állásnélkü­li élt a megyében, számuk idén nyáron 22 092 volt. A Kaposvári kistérség - 6723 fővel - vezeti a toplistát. A második helyen a marcali körzet (3142 fő) található.- AKKOR CSILLAN FEL a re mény, ha az export ismét nö­vekedésnek indul - reagált a válság közelgő végét jelző megállapításokra Varga Jó­zsef, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Eb­ben az esetben láthatjuk azt, hogy jó irányba mozdul el a gazdaság. kérdésünkre kifejtette: a krí­zis jelentős veszteséget oko­zott a helyi gazdaság minden területén. Az iparban és az építőiparban látványos visz- szaesést tapasztaltak a vállal­kozók. Ezt a nagyobb cégek sem úszták meg. Az elnök ab­ban reménykedik, hogy miha­marabb rendeződnek a súlyos gondok. Ezek közül is az egyik legfájdalmasabb a munkanélküliség.- ahogy később ért el minket a válság, úg}' szerintem to­vább is tart a mélypont - húz­ta alá Csutor Ferenc, a megyei vállalkozói központ vezetője. Hozzátette: az év első felében a helyi vállalkozókat rendkí­vül hátrányosan érintette a nehézkes hitelezési gyakorlat. HARSÁNYI MIKLÓS ■ ön be memé-e perelni a munkáltatóját? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük. Osztálykirándulást támogat a Reál Hungária Általános iskolai osztályok ki­rándulását finanszírozza pályá­zat útján a Reál Hungária élel­miszer-kereskedelmi lánc. A szeptember 15-én indult versenyben bármelyik általá­nos iskolai osztály részt vehet. A feladat: minél több, a Reál ál­tal forgalmazott saját márkás termék csomagolásáról származó cégszöveg összegyűjtése. Me­gyénként az első há­rom helyezett, össze­sen 60 osztály része­sül támogatásban, a pályázat fődíja pedig egy kétnapos, izgalmas kirándulás az ausztriai Styrassic Parkba. A cég évek óta szervez kari­tatív célú akciókat. Az idei pá­lyázat célja, hogy az egyre ne­hezebb anyagi helyzetben lévő általános iskolák tanulói szá­mára segítséget nyújtson tar­talmas, élvezetes osz­tálykirándulások szer­vezéséhez. Az osztá­lyok december 31-ig pályázhatnak, a " díjazottak 2010 februárjáig hoz­zájutnak a támo­gatáshoz. A 15 millió forint értékű pályázat §1 részletes szabályzata és leírása a www.real.hu oldalon " érhetőek POSTÁNKBÓL Erkölcsmentes világ, avagy hol landol a segély? Alap szeptember 10-i számában olvastam, hogy „Szakemberek hiába állítják, Somogybán úgy tűnik, alig-alig akad olyan csa­lád, ahol a családi pótlék játék­gépekben vagy a kocsmákban landol. Hivatalosan legalábbis alig érkezik ilyen jelzés a telepü­lési jegyzőkhöz. Szeptembertől azonban mégis a jegyző dönt ar­ról, ki kapja a családi pótlék fe­lét természetben.” Az egyik megszólított jegyző ehhez hoz­zátette, hogy ez esetben nem másról van szó, mint kormány­zati pótcselekvésről, amúgy pe­dig „amióta a módosítás életbe lépett, nem érkezett hozzánk jel­zés ilyen ügyben”. Kényelmes megközelítés. Nem kell hozzáértőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk: a gyer­mekek és a családok érdekében született ez a jogszabály. Mert társadalmi igény volt rá. Végre valamire életszerűen reagáltak, akiknek ez a dolguk. Mégis vannak, akik kétségbe vonják jogosságát, szükségességét. Hi­bás, bürokratikus szemlélet, ha a helyi döntéshozók azt várják, hogy majd beköszön az ajtón az élet, bekopog a gond. Aki nyi­tott szemmel jár falujában, vá­rosában, és nem csak néz, az meglátja a valóságot. Gondoljuk csak el: ki kopog be ezzel a problémával a polgár- mesteri hivatalba? A szenvedő alanytól, a gyerektől ugye senki nem várhatja ezt. Az érintett szülő saját magát azért még­sem jelenti fel. A környezetében élő családtagok pedig rettegnek az esetleges retorziótól. A szom­szédok sem akarnak beavatkoz­ni, mert nem kívánnak konflik­tusba keveredni, főleg ha a saját portájukon is van söpörnivaló. A kocsmák hitelnyilvántartását vezetők anyagi ellenérdekeltsé­gét is meg lehet érteni. Ha nem követnénk el személyiségi jog­sértést, arra biztatnám jegyző barátaimat, tekintsenek be ezekbe a listákba. Mindjárt könnyebb lenne a dolguk. Több évtizede járom a somo­gyi falvakat, városokat, és mint volt önkormányzati miniszter, országosan is tapasztalatokat szerezve, határozottan állítom, hogy komoly társadalmi problé­mával nézünk szembe. Bárki bármit mond, ez Somogybán sincs másként. Tudom, hogy a települési veze­tők kérték a jogszabályi alapok megteremtését. Ne dugjuk hát fejünket a homokba! Nézzenek szembe a feladattal azok, akik­nek az a dolguk, hogy élhető éle­tet teremtsenek a legkisebb tele­pülésektől a megyeszékhelyig! Van mit észrevenni, van mit or­vosolni. De ezt csak itt helyben lehet és kell megtenni. GYENESEI ISTVÁN FÜGGETLEN ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, VOLT ÖNKORMÁNYZATI MINISZTER 4 < é I

Next

/
Oldalképek
Tartalom