Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-17 / 218. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP Érvágás a kivérzett kórházakon szaldó mortále Havonta tízmilliókat veszítenek a somogyi intézmények beszél, mellette (jobbról) Sütő László Nem kell a hálapénz a cél az lenne, hogy a hála­pénz szűnjön meg, és nem az, hogy felerészben a kórházak működtetését, felerészben az egészségügyi személyzet javát szolgálja. Ezt mondta Varga Fe­renc, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Sonline.hu kérdésére szerdán a szervezet rendkívüli és kibővített közgyűlése után. A siófoki főigazgató szerint az ága­zat kilátástalanságát érzékelteti, és vezetőtársa kétségbeesett gon­dolkodását mutatja a hálapénz­re vonatkozó minapi javaslat. az orvosnak szánt hálapénz felét adják a kórháznak - ezt kéri a borsodi megyei kórház fő­igazgatója a betegektől. Csiba Gábor szerint, aki egy társszö­vetség elnökeként részt vett a szerdai kibővített ülésen, az éves szinten és országosan het- venhárommilliárd forintra be­csült paraszolvencia fele kihúz­ná a bajból az egészségügyet. Kérdés, hányán fordulnak majd az osztályos nővérhez, akinél a hálapénz fele nyugta ellenében befizethető lesz. * GYORSSZAVAZAS ■ Ön a kórháznak vagy az orvosnak adna hálapénzt? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: SONLINE.hu ^ A szavazás eredményét pénteki számunkban közöljük. (Folytatás az 1. oldalról) Igaz mese a parkinsonos K. Gy. életéről és megpróbáltatásairól, ország-világ válságos állapotában BÁRCSAK MESÉT mondanék, ahol a főhős elindul szerencsét próbálni, legyőzi a hétfejű vál­ságot és a vasorrú válságkeze­lőt, aztán minden jóra fordul De már csak azért sem mese e történet, mert nem a legkisebb fiú, hanem a 71 éves K Gy. a főhős, s a végén nem fordul minden jóra, bár az állapotban javulás következik be. K. gy. parkinson-kőrban szen­ved. Félévente bejár a kórház­ba, kap egy kezelést, és mintha kicserélték volna. Talán ki is cserélik. Pszichés és mozgás- szervi teljesítménye jelentősen javul ilyenkor. Egy hónapra. A többiben mindegyre romlik az állapota. Amikor elmesélte a történetét, félúton jártunk, há­rom hónap volt az infúziós ér­tágításig, az általános regene­rálásig. Nehezen értettem a szavát. Pedig érdekeseket me­sélt, még az 1965. szeptember 2-i néplapot is magához kéret­te. Megmutatta, miként szá­molt be lapelődünk a nyomdai kliséüzem félmilliárd forint ér­tékű megalapításáról. Ő hozta létre, és ő van a fotón, ereje tel­jében. Kádár somogyi vadásza­tairól is mesélt, és a nagy, há­romhasábos képekről, melye­ket olyannyira szorgalmazott. Kollégáról van szó tehát. A ko­rabelifőszerkesztőről, W. L-ről is szót ejt, aki saját zsebből tá­mogatta nyomdásztanulmánya­it, és a korabeli újságírókról, akiknek a nagy fekete Volgával az első kocsmában megállva mindig ő fizetett. Gy. fiam, te vagya legfiatalabb. Régvolt. A jelen a Parkinson-kóré. a kórházak a működőképesség megtartása érdekében kénytele­nek voltak a sürgősségi beavat­kozásokra, akut műtétekre for­dítani a figyelmet, és korlátozni a halaszthatókat. Ezt jelentette be a fenntartó a nyáron. Az agyérbetegségek főorvosa is hangsúlyozza, minden akut esetet kezelnek, az elodázhatót elodázzák. Kénytelenek, K. GY. MOST EL VAN ODÁZVA, és el van anyátlanodva. Kétszer csuklik el a hangja, amikor a ma csaknem kilenc\'enéves, Miskolcon élő főszerkesztőhöz vágyakozik egy kézszorításra („ ügy elmennék, de nem tu­dok... ”), és amikor az állapotá­ról beszél („Ha nem kapom meg a kúrát, elpusztulok... ”). A főigazgató megoldást ígért. Mert a megoldás az egészség ügyben nem lét, hanem élet kérdése. Ugyan ez idő tájt a kórházvezetők hét mérfóldes lé­pésekkel közelednek a csőd­höz, a válság hét fejjel vicso­rog, a kamarás világbankká ment, ha meg nem halt Gelencsér Attila megyei közgyű­lési elnök a sajtótájékoztatón el­mondta: a négy somogyi kórház­tól másfél milliárd forintot vont el a kormány az áprilisban beve­zetett finanszírozási techniká­val. Székely Tamás miniszter jú­liusban Kaposváron még arról beszélt, hogy a tárca szeptem­berre lát majd tisztán, azóta vi­szont drámaian változott a hely­zet, fogalmazott az elnök.- A 2008-as szociális népszava­záskor úgy tűnt, hogy az ország megálljt parancsolt az egészség- ügyi reformnak, de sajnos nem ez történt - mondta Gelencsér At­tila. - A somogyi kórházak mára végveszélybe kerültek. A számok: a kaposvári oktató­kórház havonta 130-150 milliós veszteséget könyvel el július óta. Siófokon 100-120, Nagyatádon 140, Marcaliban 120 milliós a hi­ány a mai napig. A sajtótájékoz­tatót azért tartották, hogy nyo­mást gyakoroljanak a kormány­ra (Gelencsér Attila és Répa Im­re tegnap délután a Parlament­ben ugyanezt tette a sajtó előtt), és javaslatot is megfogalmaztak: az év elején zárolt harmincmilli- árd azonnali feloldása. Balázs Árpád (Fidesz) siófoki polgármester kiemelte: az ötszá­zalékos áfaemelés, az ötszázalé­kos béremelési kötelezettség és az infláció további érvágás. Sütő László (MSZP) marcali polgár- mester a kisvárosi önkormány­zatok országos érdekszövetsége Beszédes arcok. A somogyi kórházak fenntartói és vezetői egy emberként követelték a támogatást: Ormai István SOMOGYI KÓRHÁZAK OEP-RNANSZÍROZÁSA, 2009 (MILLIÓ FORINT) június július augusztus szeptember II. félévi elvonás __________________________________________________________(becsült) Kaposvár ______-_______-________-________-_____800-1000 Si ófok 205 194 _ 175 177 100-120 Nagyatád 155 140 136___ 130 _ _ 140 Ma rcali 149 119 111 108 120 EORRÁS:SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT nevében is mondta: egy kórház sem járt jobban az új rendszer­ben. Az önkormányzatok általá­ban kerültek működőképessé­gük határára, és csak idő kérdé­se, mikor csődölnek be, amikor az oktatás, a szociálpolitikai el­látás is ellehetetlenül. Ormai Ist­ván (Somogyért Egyesület) nagyatádi polgármester aláhúz­ta: befektető mentette meg kór­házukat korábban, havi húsz­milliót faragva a költségeken, és most ismét negatív a szaldó: ha­vi húszmilliós. Répa Imre, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója összegzésképpen elmondta: a ha­zai egészségügyben foglalkozta­tott 160 ezerből 10 ezer munka­hely kerül veszélybe. Ez a költ­ségvetés számára halmozott veszteség lenne, a járulékoldali bevételkieséssel és a munkanél- külisegély-kiadással egy év alatt 24 milliárd forint. Az egészség­ügy megszorításának járulékos hatásai, köztük a beszállítók le­építése miatt a GDP-kiesés akár 48 milliárd is lehet egy évben. Répa végül a munkahelyek megőrzésére is szegődött válság- kezelő kormányt arra kérte: adja vissza a 30 milliárd forintot, ami­vel a hazai kórházak túlélhetik az idei évet. ■ Balassa Tamás JEGYZET Piacon a gyümölcs BALATONBOGLÁRI SZŐLŐT szállítottak Finnországba. Az egyik nap leszedett gyü­mölcsöt másnap árusították a helsinki piacon, mert re­pülőgép vitte az árut Ez a hír a hetvenes évekből való, és annak idején szenzáció­nak számított. Finnország akkor valószínűtlenül mesz- sze volt. Ma közelebb van. A helsinki piacon - tapasz­taltam - most spanyol sző­lőt árusítanak. mai hír viszont, hogy egy siófoki hipermarketben olasz szőlőt árulnak megle­hetősen borsos áron. MINDEZ AZÉRT ÉRDEKES, mert a Balaton-parton most | is terem szőlő. Igaz, keve­sebb csemege- és több bor­szőlő, merthogy a csemege- szőlő nem igazán találta meg a piacot, és erről nem a szőlő tehet. Magyarországon csak két­szer van gond a gyümöl­csökkel: akkor, ha sok te­rem, és akkor, ha kevés. Az idén panaszkodtak már a barack-, a dinnye-, az alma- és a szőlőtermesztők, hogy nehéz eladni az árut. Min­dig azzal a gyümölccsel van j baj, amelyik éppen terem. Azt aligha lehet elvárni a termelőktől, hogy maguk vigyék a piacra s adják el az árut. A terv, hogy meg­szervezik a felvásárlást és a piacra juttatást, szinte min­den gyümölcs esetében terv maradt. A finn piac csak egy, és nem is a legnagyobb. De tőlünk északra számos uniós or­szágban szívesen vennék a magyar gyümölcsöt, ha oda­vinnénk, ahogy Bécsbe elvit­ték a lengyeltóti termelők a barackjukat. TÚL KELLENE LÉPNI végre azon, hogy beszélünk az ér- j tékesítési szövetkezetekről vagy valami más értékesíté­si formáról. Meg kellene va­lósítani. S akkor talán a ma­gyar mezőgazdaság is bol­dogabb évek elé nézne. 40 ÉVE ÍRTUK rövidesen elveszti világelső ségét a bratszki vízi erőmű, s a krasznojarszki óriás veszi át a stafétabotot. Tizenkét, egyenként 500 kilowattos tur­binája lesz, így a Jenyiszej fo­lyó vizére épülő erőmű kapa­citása megfogja haladni a bratszkiét. A hidrotechnika legmodernebb elvei alapján épülő erőmű nemcsak a lég nagyobb, de a legmodernebb világviszonylatban is. a krasznojarszkit aztán a Szajan-Szusenszkben épült gigaerőmű körözte le mére­teiben és modernitásában is. Bár utóbbiról az augusz­tusi, több mint hatvan áldo­zatot követelő erőműrobba­nás óta a helyieknek bizo­nyosan más a véleménye. Sikeresen pályáztak a települések. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program legutóbbi pályáztatási körében negyvennyolc településről öt- venhét pályázat közel nyolcszázmillió forintot nyert. A sikeresen pályá­zó önkormányzatok a támogatásról szóló határozatot szerdán vehették át a szennai sportcsarnokban Kolber István államtitkártól Tisztáznák a Balatoni Halászati Zrt. jövőjét (Folytatás az 1. oldalról) A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányítása alatt működő Balaton-felvidéki Nem­zeti Park Igazgatósága lett a va­gyon kezelője, erről döntött a Nemzeti Vagyonkezelési Tanács (NVT) tegnapi ülésén. - A Ta­nács reméli, hogy a szaktárca fe­lelős vagyonkezelőként kellő szakmai gondossággal, a felada­tokhoz illeszkedő finanszírozá­si források biztosításával, köz- megelégedésre látja majd el fel­adatát - áll az NVT sajtóközle­ményében. A Balatoni Halászati Zrt.-ből kiválás útján a közelmúltban jött létre a kizárólagos állami tulaj­Haltelepítés. A tógazdaságok nél­külözhetetlenek a Balatonnál donban lévő Balatoni Halgazdál­kodási Nonprofit Zrt., amely te­hermentesen kezdheti meg tevé­kenységét. ■ Kolumbán Tünde Összeírják a Kapós Volán utasforgalmát Teljes körű utasforgalmi fel­mérést folytatnak a Kapós Volán járatain szeptember 20-ig. Kovács Melinda, a cég vezérigazgatói asszisztense közölte: a szeptemberi tanév­kezdés után a társaság sze­retne képet kapni a buszjára­tok forgalmáról. Az autóbusz-vezetők a jegy­kiadó pénztárgépek segítsé­gével számlálnak. Minden utas részére menetjegyet, il­letve a bérlettel vagy egyéb utazási igazolvánnyal rendel­kező utasok részére utas­számláló jegyet állítanak ki. Kisebb késések előfordul­hatnak, a kellemetlenségért elnézést kérnek. ■ H. M. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom