Somogyi Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-229. szám)

2009-09-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 36. szám

2009. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP 7 INTERJÚ búcsú A holnap leköszönő házelnök úgy érzi, hogy a kettős állampolgárság kérdésében vagy az egészségügyi törvény ügyében őt igazolta az idő a Gyurcsány Ferenccel folytatott vitákban. „LELKIISMERETI DÖNTÉST HOZTAM”- Mi is ezt tesszük. Miért dön­tött így?- Ennek sok összetevője van. Voltak személyes és közösségi indítékaim is. A személyesek kö­zé tartoznak, hogy számomra volt ebben az évben egy hosszú kampány, a pécsi polgármester­választás, majd jött az európai parlamenti választás. Mindegyik eredményét jól ismerjük. Ami meg a közösségi részét illeti, az európai parlamenti választást követően baloldali közösségként nem tudtunk választ adni fontos kérdésekre, ami a politikánk hi­telesítését jelenti. Úgy gondol­tam, hogy a következő nyolc hó­napban inkább a közösséget kel­lene szolgálnom. Ez részben pél­da is kívánt lenni, másrészt ez egy belső, személyes, lelkiisme­reti döntés volt részemről. „Morális megtisztulás nélkül, és amíg ezeknek a korrupciós ügyeknek elejét nem vesszük, nem tudunk hitelességet elérni" Az európai parlamenti választáshoz képest tisztes eredménnyel végigcsináltam egy polgármesteri választást, és az Országgyűlés elnöke­ként végigdolgoztam 88 hónapot, jelentős eredmé­nyekkel. Miért lennék én megbántott?- Megbántották?- Nem. Az európai parlamen­ti választáshoz képest tisztes eredménnyel végigcsináltam egy polgármesteri választást, és az országgyűlés elnökeként vé­gigdolgoztam 88 hónapot, jelen­tős eredményekkel. Miért len­nék én megbántott? De nem tu­dom, miért furcsa az, hogy vala­kinek van lelkiismerete, és ez alapján hoz döntést.- Nem furcsa, csak sokan okoskodtak úgy már a pécsi választás előtt, hogy ez egy vesztes csata lesz. Nyilvánva­lóan vesztes csatákra pedig nem szokták a legjobb katoná­ikat feláldozni a seregek. Ön mégiscsak hét éve az Ország- gyűlés elnöke.- Hát, ha így van, erről a tábor­nokokat kell megkérdezni. Politi­kusként inkább belementem egy ilyen csatába, mert az még nehe­zebben lett volna számomra elvi­selhető, hogy úgymond amiatt ve­szítettünk el egy várost, hogy én nem vállaltam a megmérettetést.- A köztársaságielnök-válasz- tás idején mintha lett volna egy nagyon hasonló szituáció, amelybe belekerült.- Több politikustársam támo­gatásával lettem jelölt, és a párt nagy többsége is támogatott. En­nek az esetnek a tanulságait is le kell még vonnunk, hiszen egy mélyebb elemzés alapján ma már más olvasatot nyer a törté­net ahhoz képest, mint aminek első ránézésre látszott.- Két olyan esetet is említet­tünk, amelyben Gyurcsány Ferencnek is volt szerepe ab­ban, ahogy az események ala­kultak. Öt politikai szempont­ból túlélte, mai szemmel ho­gyan értékeli az ő politikai szereplését?- Gyurcsány Ferenc egy tehet­séges ember. Értékalapú és szemléleti megközelítésekben és sokszor egyedi döntésekben is kerültünk mi külön platform­ra. Ezért is tartották sokan úgy, hogy mi szemben állunk egy­mással. Utólag több jelentős kér­désről kiderült már, hogy iga­zam volt, és másként is dönthet­tünk volna. Ilyen volt a kettős ál­lampolgárság kérdése vagy az egészségügyi törvény, amit vé­gül vissza kellett vonnunk a népszavazás miatt.- Tehát Gyurcsány Ferenc egy tehetséges politikus, de ártott a szocialista pártnak.- Azt, hogy én ezt hogyan íté­lem meg, nem tartom olyan fon­tosnak. Sokkal fontosabb a tár­sadalmi megítélés ebben a kér­désben. Azon nyilván el kell gon­dolkodnunk, hogy 42 százalék­ról ma 12 százalékra csúsztunk.- Útjára indított egy baloldali mozgalmat. Optimista vagy na­iv, hogy azt gondolja, a politika mai megbecsültsége mellett le­het ennek társadalmi bázisa?- Ha én ebben elveszíteném az optimizmusomat, akkor az egész politikai szerepvállalásom be kellene fejeznem. A 21. szá­zad elég sajátságos globális problémákról szól, az eddig be­vált válaszaink ma már nem ér­vényesek. Nekünk egy olyan baloldali gondolkodásmódra kell áttérni, ahol a gazdasági, a társa­dalmi, a szociális és az ökológi­ai kérdéseket egy rendszerben tudjuk kezelni. Kérdés, hogyan tudunk a végekről egy olyan kö­zösséget generálni, amiben ezen értékek mentén, civilekkel együtt politizálni tudunk. Ez egy hosszú távú elképzelés.- Baloldali értékekről beszél, miközben a Medgyessy-kor- mány baloldali osztogató poli­tikája vezetett ahhoz, hogy az államcsőd szélére került az ország.- A baloldali értékek nem azonosak az osztogatással. A baloldali értékek éppen arról szólnak, hogy tudunk-e közös­séget vállalni másokkal, ha megszorításokra van szükség. Hogy mindig ugyanazokat az embereket kell-e áldozatválla­lásra késztetni. Ma ez nagyon jól látszik a devizahitelesek esetében. Az a baloldali meg­közelítés például, hogy elfoga­dom-e, hogy a bankszektor ne­gyedév alatt százmilliárdos re­kordnyereséget termel, és ezt segítem elő, vagy azokra gon­dolok, akikre kilakoltatás vár.- Az egyik példa, amiben Ön sokszor a pártjával szemben is megnyilvánult, az a kor­rupció kérdése volt. Az el­múlt hetekben nem volt olyan nap, amikor ne derült volna ki valami óriási bot­rány, és az összegek is egyre magasabbak. Hogy juthat­tunk el idáig?- Morális megtisztulás nél­kül, és amíg ezeknek az ügyek­nek elejét nem vesszük, nem tu­dunk hitelességet elérni.- Készített már összesítést ar­ról, hogy az elmúlt hét évben Névjegy 1956. május 13-án Barcson született. 1981-ben végez a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karán. 1983-ban belép a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1985-TŐL 1992-iG a Dél-du- nántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa. 1992-ben végez humánökoló­gia szakon. melyek voltak a sikerek, és melyek a kudarcok?- 2002-ben, amikor a beköszö­nő beszédemet mondtam, két dol­got hangsúlyoztam: az egyik a nyi­tott parlament létrehozása, a má­sik a munkaparlament. Ez mind­kettő megvalósult. Létrehoztunk olyan intézményeket, mint a civil iroda, amelyik szoros kapcsolat- tartásra rendezkedett be a ci­vilszervezetekkel. Ugyanígy em­líthetném a 2011-es uniós elnök­ségre történő felkészülést segítő munkacsoportot, a Kárpát-meden­cei Magyar Képviselők Fórumát, amelyik kilencven taggal műkö­dik, és minden alkalommal kon­szenzussal hozta meg döntését. Je­lentős előrelépésnek tekintem a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Ta­nácsának létrehozását, ebben el­készítettük azt az első munka­anyagot, ami az ország fenntartha­tósági állapotáról szól, októberben publikáljuk majd, vagy létrehoz­tuk a nemzeti kisebbségi fórumot. Ezek egyetértésben működnek, és 1994: tagja a parlamentnek. 1994-98: a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkára. 1998-2002: az Országgyűlés alelnöke, 2002-től elnöke. 2004-ben minden párttisztsé­géről lemond. férjével, Molnár Miklós épí­tőmérnökkel két gyermeket nevelnek. Eszter és Péter egy autóbalesetben elhunyt baráti házaspár gyermekei.- Jövőre újra indul az ország- gyűlési képviselői helyért?- Erről a napokban döntök. Fel kell tennem magamnak néhány kérdést, például, morálisan vál- lalható-e, ami mögöttünk van, mennyire fogunk a programunk­ban változást megfogalmazni, másfelől azt is mérlegelem, hogy most, ebben a helyzetben cser- benhagyhatom-e azokat, akik Baranyában a társaim voltak.- El tudja képzelni az életét politika nélkül?- Ezen sokat gondolkodtam már. Alapvetően közösségi em­ber vagyok, de azt gondolom, hogy az embernek meg kell tar­tani azt a szuverenitását, ami magában hordja a váltás lehető­ségét is. Annak viszont nagyon örülök, hogy az „édes gyermeke­imet”, vagyis az általam életre segített szervezetek ügyeit vihe- tem tovább. A Fenntartható Fej­lődés Tanácsában egyhangúlag döntöttek úgy, hogy vigyem to­vább az ügyeket tiszteletbeli el­nökként, a Kisebbségek Egyezte­tő Fóruma is meg fogja találni ennek módját. A Kárpát-meden­cei Magyar Képviselők Fóru­mának állandó bizottságát pedig a frakciónk részéről én vezetem.- Két gyermeket nevel. Ők po­litikusok lesznek?- Nem készülnek erre a pályára. Péter 26 éves, végzős egyetemista, környezetvédelmi joggal foglalkozik, Eszter 25, for­matervező lesz, és tavaly férjhez ment eredményesen, erre büszke va­gyok, és úgy gondolom, hogy a kö­vetkező parlamenti ciklusban is lesz tennivalójuk. Az is szívet me­lengető számomra, hogy az uniós csatlakozás idején lehettem a par­lament elnöke. Persze voltak ne­héz napok is, gondolok például a 2006 őszi eseményekre.- A parlament tekintélye, presztízse az elmúlt években még mélyebbre süllyedt. Érez ebben felelősséget?- Úgy fogalmaznék inkább, hogy a parlament nincs éppen méltósága teljében. Nekem még az utolsó elnöki napomon is vé­denem kell a Ház tekintélyét, de megjegyzem, az nyilvánvaló, hogy ez a folyamat a politikai egymásnak feszülés következ­ménye. Bízom benne, hogy eljön annak a politikai kultúrának az ideje, mikor belátjuk, hogy le­hetnek vitáink, de gyűlölni soha nem szabad egymást.- Váltásban mennyire jó?- Szeretem, ha nem kénysze­rek alapján születnek meg a döntéseim, hanem magam ho­zom meg azokat. így volt ez most is. Nem könnyű ezekben a napokban, mert csomagolok, lakást keresek, költöznöm kell, de eldöntöttem, hogy fordítok egyet a saját életemen, és meg­próbálok ott tenni most, ahol többet tudok segítenffTfc elnök­ség Katona Bélát jelölte, vele na­gyon jó kapcsolatban vagyok. Ő volt az, aki 2002-ben felhívott Pécsről a frakció mellé dolgoz­ni. Ilyen módon, azt hiszem, ez kettőnk történetében is egy ke­rek egész. Fábos Erika-Újvári Miklós Holnap új elnököt választ a parlament. Szili Katalin a rendszerváltás óta a leg­hosszabb ideig, 88 hóna­pig volt házelnök. Sok ed­digi feladatát megtartja.- Ha jól számoljuk, akkor az új parlament megalakulásáig nyolc hónap van hátra. Dönté­sével nyolc hónapnyi jól fizető állásról és komoly presztízsről mondott le.- Sokszor éppen azt kérik szá­mon a politikusokon, hogy túlzot­tan ragaszkodnak a hatalmuk­hoz, ha viszont valaki megteszi, hogy leköszön, mert úgy érzi, va­lami más irányt kell vennie az éle­tének, mindenki csodálkozva néz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom