Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-05 / 182. szám
7 2009. AUGUSZTUS 5., SZERDA GAZDASÁG Már be lehet adni az MVH-nak a szőlőkivágási kérelmeket Csak a diploma boldogít? felsőoktatás A kimaradók többsége jövőre újra felvételizne A szőlőültetvény-kivágási támogatás iránti kérelmeket augusztusban nyújthatják be az érintettek a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatalhoz (MVH) - tudósít az MTI. A múlt évben az Európai Bizottság döntése miatt az MVH a benyújtott 3400 hektáros kivágási igénynek csak a 80 százalékát hagyta jóvá. így az engedélyezett kvóta feletti, de egyébként jogszerű igények elbírálását az új borpiaci év kezdetéig fel kellett függeszteni. Az MVH hangsúlyozza: automatikusan újraindítja azoknak a kérelmezőknek az ügyét, akik a „kivágási támogatási kérelem átviteléről szóló végzést” kaptak. Ezeknek a kérelmezőknek nem kell új kérelmet benyújtaniuk - jegyzi meg a közlemény. Az MVH-nál az MTI kérdésére közölték: az ültetvény-kivágási támogatásra az idei összuniós keret 334 millió euró (85-90 milliárd forint). A tagállamok október 15-ig küldik el a területről készített jelentésüket Brüsszelbe, és ennek alapján november 15-ig derül ki, hogy országonként ebből az összegből mennyi jut egy-egy államnak. ■ Út a munkához: ha kell, átszabják a programot „Jövőre is folytatódik az Út a munkához program, a közeljövőben döntenek arról, hogy változ- zon-e annak formája” - jelentette be tegnap a szociális és munkaügyi miniszter. Herczog László közölte: ha szükséges, átdolgozzák a program feltételeit, elsősorban az érintettek tapasztalatai alapján, amelyhez Szűcs Erika miniszteri megbízott polgár- mesterekkel folytatott egyeztetései, lakossági fórumokon szerzett információi szolgáltatnak „muníciót”. A jövő évi költségvetés számol az Üt a munkához folytatásával, de konkrét összegről még nem döntöttek. Szűcs Erika szemléletváltást sürgetett. A szociális ellátást nemcsak „direkt pénzben” lehet teljesíteni, hanem aktivitás keretében végzett tevékenység ellenértékeként is, amire a program irányul. ■ Tömegoktatás az egyetemeken. Össze kellene hangolni a munkarö-piacl igényeket a meghirdetett szakokkal Idén élesebb volt a verseny a tavalyinál a felső- oktatási felvételiken, és 13 ezerrel több diák kezdheti meg tanulmányait az egyetemeken, főiskolákon. Akiket nem vettek fel, azok közül egy felmérés szerint sokan külföldön próbálnának szerencsét. Hampl Márta - VG Tíz középiskolásból kilenc jövőre újra nekifut a felvételinek, ha idén nem vennék fel - derül ki az Educatio - Országos Felsőoktatási Információs Központ felméréséből. A megkérdezett diákok közül pedig minden negyedik állna munkába abban az esetben, ha nem kerülne be az általa megcélzott szakok valamelyikére. Ez utóbbi lehetőséggel viszonylag kevés diáknak kell számolnia, hiszen idén a jelentkezők csaknem háromnegyedét már a július 23-i ponthúzáskor felvették valamilyen egyetemre vagy főiskolára. A megnövekedett jelentkezői létszám - az elmúlt évhez képest ugyanis 13 ezerrel több tanuló kezdheti meg tanulmányait most ősszel - és a jobb érettségi eredmények miatt a legtöbb szakon nagyobb volt a verseny, mint tavaly. Akkor a továbbtanulni szándékozóknak mindössze 17 százalékát nem vették fel egyik felsőoktatási intézménybe se. Idén a felvételizők 26 százaléka nem jutott be eddig sehová, ám ez egyelőre csak részleges eredmény, hiszen ők augusztus 10-ig még benyújthatják pótfelvételi kérelmüket az Oktatási Hivatalhoz. A most érettségizettek több mint egyharmada egyébként a felvételi sikertelensége esetén különböző középfokú vagy felsőfokú szakképzésben venne részt. Számottevő továbbá azoknak az aránya - a megkérdezett diákok 15,5 százaléka - is, akik a felszabaduló egy évben külföldre mennének dolgozni vagy tanulni. Azoknak a középiskolásoknak viszont, akik idén meg sem próbálták a felvételit, mindössze 3 százaléka tervezi, hogy az országhatáron túl próbál majd szerencsét. A felsőoktatási információs központ felmérése egyébként arra is rávilágít, hogy a fiatalok többségének az sem mindegy, hogy melyik, általuk megjelölt intézményben tanulnak tovább. Azok közül, akiket nem az első helyre vettek fel, sokan - 47,2 százalékuk - gondolják úgy, hogy valószínűleg jövőre újra megpróbálják a felvételit az áhított szakra és intézménybe. 3 PERCES INTERJÚ Bihall Tamással, a kereskedelmi kamara alelnökével Bihall Tamás: meglovagolnak divathullámokat- Több mint 13 ezer fővel bővült az elmúlt évhez képest idén a felsőoktatás létszáma. Mi lehet az oka az ugrásszerű növekedésnek?- Továbbra is erősen él a társadalomban az a felsőoktatásba vetett hit, miszerint csak diplomával lehet boldogulni a munkaerő- piacon. Ez az elmélet amellett, hogy már nem igen helytálló, a középszintű szakképzés elől is elszívja a gyerekeket. így a felsőoktatás egészének szempontjait figyelembe véve az egyre nagyobb mértékű létszámbővüíést önmagában nem tartom pozitívnak, szerintem ez előbb vagy utóbb a minőség rovására is fog menni.- Hogyan lehetne a már évek óta népszerű turizmus-vendéglátás szakról inkább az utánpótlásért kiáltó mérnök szakokra irányítani a hallgatók figyelmét?- A mérnökszakmáról köztudott, hogy nehéz út vezet a diplomáig, így a diákok nagy része inkább a könnyebb utat választja, noha sokuknak meg lenne hozzá a képessége. A turizmusvendéglátás helyzetében ugyanakkor árnyaltabb a kép, hiszen a hallgatók többségét már eleve külföldi munkavállalásra képezik, így előbb-utóbb ezt is köny- nyen a hiányszakmák közé lehet, majd sorolni. Úgy vélem, hogy a felsőoktatásban világos stratégia mentén kéne kitűzni a célokat, többek közt azért, hogy az előbb említett eseteket is minimalizálni lehessen.-Remélhet-e bármiféle előnyt a munkaerőpiacon az a fiatal, aki tanulmányai megkezdése előtt külföldre megy dolgozni?- Mivel túlnyomó többségében nem a későbbi szakirányuknak megfelelő munkát végeznek a diákok külföldön, úgy vélem, semmi előnyük nem származik belőlük. Ez inkább egy régi-új „divathullámnak” tudható be a fiatalok körében, miszerint egyre inkább elhúzzák a felsőoktatásban töltött éveket, kihúzva magukat ezzel a kötelességek alól. Újabb „csontváz” a BKV szekrényéből 32 millió forint végkielégítést vehetett fel Ölti Ferenc, a BKV tavaly októberben menesztett vezérigazgatóhelyettese. 2007 tavaszán került a társasághoz, amikor háromról öttagúra növelték a vezérhelyettesek számát. Feladata a 4-es metró DBR Projekt Igazgatóság vezetése volt, idézi a Magyar Hírlap. Egy hónappal azután mentették fel, hogy Kocsis István a BKV élére került. K+F: minisztérium helyett elég a tanács AZ ALIG EGY ÉVEN ÁT működő K+F minisztérium helyébe lép szeptembertől a Kutatási és Tudománypolitikai Tanács. A tanács elnöke lesz a mindenkori miniszterelnök, tagjai pedig az oktatási, a gazdasági tárca miniszterei, az MTA, a Rektori Konferencia és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Tanács elnöke, valamint négy felkért vállalati, illetve tudományos szaktekintély. Júliusban 33 ezren kaptak segélyt KÖZCÉLÚ FOGLALKOZTATÁSBAN 86 234-en vettek részt júliusban - közölte Herczog László miniszter tegnap. Rendelkezésre állási támogatást 159 632 személy kapott, az erre kifizetett összeg 3,583 milliárd forintra rúgott júliusban. Az év hetedik hónapjában rendszeres szociális segélyt 33123-an kaptak, az érintetteknek összesen 419 millió forintot fizettek ki. Herczog László Az európaiak több mint fele használja már az internetet versenyképesség Széles sávban világvezető az öreg kontinens - Nagyot „robbant” majd a digitális generáció Az európaiak immár 5ó százaléka rendszeresen használja az internetet - derült ki a digitális versenyképességről szóló, kedden közzétett európai bizottsági jelentésből. Öt évvel ezelőtt a rendszeres használók aránya a mostaninak csupán harmada volt. A fejlődés további mutatója, hogy az említett 56 százaléknak a 80 százaléka nagy sebességű internetkapcsolattal, széles sávval rendelkezik. Ezzel Európa világvezető lett a széles sávú internet területén. A jelentés másik megállapítása szerint „Európa a világ első igazán mobil kontinense, hiszen a mobiltelefon-előfizetések száma meghaladja a lakosok számát” - az elterjedés-használat mértéke 119 százalékos. A korosztályok szerint lebontott adatokból kiderül, a 16 és 24 év közöttiek a legaktívabb internethasználók: 73 százalékuk rendszeresen vesz igénybe fejlett szolgáltatásokat az online tartalom létrehozására és megosztására. Az egész EU-lakosság átlagára vetítve ez az arány 35 százalék. A 24 év alatti európaiak 66 százaléka naponta használja az internetet, ezzel szemben az uniós átlag 43 százalék. E „digitális gene- % ráció”. 33 százaléka nem hajlan- | dó semmit fizetni az online tarta- § lom - például videók és zenék - J letöltéséért vagy megtekinté- s séért. Mintegy tizedük azonban Mit mutat a képernyő? Nem tudnak meglenni nélküle Amiben elmarad Európának többet kell tennie a globális versenyképessé gért Eredményei mellett az is tény, hogy az uniós polgárok egyharmada még sosem használta az internetet. A fogyasztók csupán 7 százaléka vásárolt már online valamely másik tagállamban. Amerika és Japán még mindig megelőzi Európát az információs és kommunikációs technoié giákba és a nagy sebességű eszközökbe való beruházások, az innovatív piacok fejlesztése terén. már fizetett ilyen szolgáltatásért. A jelentés szerint az internet- használat mértéke ugrásszerűen meg fog emelkedni, amikor e nemzedék megkezdi szakmai pályafutását, és egyre jobban uralja a piaci tendenciákat. „A hagyományos piaci modellek megtorpanásával a vállalkozásoknak a felhasználók új nemzedéke számára vonzó szolgáltatásokat kell majd kínálniuk. A jogalkotóknak pedig törekedniük kell olyan feltételek kialakítására, amelyek megkönnyítik az új online tartalomhoz való hozzáférést, és biztosítják, hogy a tartalom létrehozói díjazásban részesüljenek” - olvasható az EU-bizottsági dokumentumban. ■ ...__jj|
