Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-25 / 198. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 25., KEDD MÚLTIDÉZŐ történelem 1989 szeptemberében az NDK-állampolgárok szabadon távozhattak Magyarország osztrák határán át nyugatra. A berlini fal lebontása, a két Németország egyesítése következett Drukkoltak Gorbinak A siófok! hírek 1989. szep­tember 8-i számában jelent meg Politikai tüköreserepek címmel Gyarmati László írá­sa. A beszélgetéseket a So­mogyi Hírlap egykori mun­katársa néhány nappal a határnyitás előtt folytatta le.- A KORÁBBI ÉVEKBEN igen jó volt a kapcsolatunk a kelet­németekkel - mondta Cseri Péter, a szálláshelyeket ki­adó Express Dél-balatoni Igazgatóság kereskedelmi igazgatója. - Ez évben vi­szont érezhetően megválto­zott a viszony. Nehéz őket szóra bírni, befelé fordul­nak, bizalmatlanabbak, sőt agresszívebbek, s gyakran rongálják meg a berendezé­seket. Ráadásul minimális zsebpénzük nem teszi lehető vé számukra, hogy a bőséges áruválasztékból vásárolja­nak. Képtelenek megérteni, hogy nálunk elmúlt a szo- ciálüdültetés korszaka, itt mindenért fizetni kell. KÉT KELETNÉMET FIATALEM­BER név nélkül nyilatkozott.- Magyarország tagja a Var­sói Szerződésnek, s mint ilyen, meglehetősen bizonyta­lankiszámítani, mire is ké­szül. Ugyanakkor az NDK-s turisták legnagyobb úti célja. Nyugtalanító számunkra az utóbbi években történt gyors ütemű drágulás, amely nem választható el a politikában bekövetkezett jelentős válto­zásoktól sem. Tudjuk, hogy az MSZMP mellett több párt is megalakult, s úgy érez­zük, Magyarország a szocia­lizmus kifejezést szeretné ki­radírozni a szótárból. RENDKÍVÜL POZITÍVNAK LÁTTA viszont a magyarországi fejle­ményeket két nyugatnémet, Stuttgartból érkezett fiatalem­ber, Alexander Schuppra és Thomas Heinemann. - Óriá­si lépés, hogy immár itt is ki­alakulóban van a szabad vé­leménynyilvánítás. Igaz, most Magyarországon nem érde­mes szidni a vezetést, hisz épp ők szorgalmazzák a nyi­tást, a nyíltságot Úgy hallot­tuk, hogy az ország szeretne közeledni a Közös Piachoz, s ezt is hatalmas eredménynek könyveljük el Turisták és ügynökök A SIOTOURNÁL tartózkodó ke­letnémet kempingvendégek egymás után többször is meghosszabbították eredeti­leg tervezett tartózkodási idejüket; ők már sejtettek valamit - emlékszik vissza két évtized távlatából Magyarosi György kereske­delmi igazgató. Egyes forrá­sok szerint az év augusztus végéig több mint hétszázezer NDK-polgár utazott be Ma­gyarországra, sokan közü­lük azzal a szándékkal, hogy már nem térnek visz- sza a német állam szocialis­ta „térfelére". A Stasi ügynö­kök egész hadát „dobta át” nyaranta a Balaton partjá­ra, hogy szemmel tartsa a keletnémet turistákat. ■ Sírtak és nevettek örömükben a keletnémetek, amikor elindulhattak Magyarországról, Észak-Somogyból választott új hazájukba, az NSZK-ba. Éjféltől nyitott volt előttük az államhatár A kormány döntésének megfele­lően 1989. szeptember 10-én éj­félkor életbe lépett az az intézke­dés, amely lehetővé tette, hogy a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-ál­lampolgárok távozzanak bár­mely befogadó országba. A zánkai menekülttábor megtelte után újabb és újabb csoportokat irányítottak át Sió­fokra. Azokban a napokban már a nyugatnémet segélyszol­gálat is megjelent a tó déli part­ján; a SZOT siófok-balatonszé- plaki Ezüstpart II. szállodájá­nak parkolójában egy krémszí­nű Volkswagen minibusz állt. Vasárnap este a Horn Gyula külügyminiszterrel készült tévé­riport sugárzása után Siófokra érkezett a nyugatnémet konzul, aki megerősítette: Magyaror­szág nyugaü határa 0.00 órától nyitva áll előttük. Az ünneplés hevében mintegy százan azon­nal elindultak új hazájuk felé. E történés alapvetően hozzá­járult a berlini fal lebontásához s Németország egyesítéséhez. Ferenczi: szóba sem jöhetett a hazatoloncolás Böjti: a meteorológiai rádión hallottam a hírt tésre, de rendkívüli ese­ményt nem tudok fölidézni- mondta. - Közbiztonsági szempontból is hasonló volt a statisztika, mint a koráb­bi esztendőkben. Rendőri erősítés érkezett a Balaton­hoz, de ez így volt az előző években és idén is.- AZ NYILVÁNVALÓ VOLT, hogy sokáig nem tartható a bi­zonytalan helyzet; nagyon sok család már régóta várt a politikusok döntésére, hogy megnyitják-e az állam­határt, s ők semmiképp nem akartak visszatérni a szocialista NDK-ba. Mi pe­dig egyáltalán nem tudtuk elképzelni, hogy megvalósít­ható lett volna a hazatolon- colásuk. lat ügyeletben lévő tagjai 165 megahertzen működő URH-rádióval tartották egy­mással a kapcsolatot - tette hozzá. - Siófok volt a 12 935 számú, a 12 Magyaror­szágot jelentette. A 12 805- ös, Sopron szólt virágnyel­ven, hogy keletnémetek mentek ki Ausztriába. Föl­hívtam a kollégámat a vá­rosi vonalon, s ő megerősí­tette a hírt. Egyébként úgy emlékszem, azt is elárulta: már szeptember 10. előtt is hagyták el keletnémetek il­legálisan Magyarországot; a határőrök elnézőbbnek bi­zonyultak, mint korábban. A kollégám Brennberg- bányán lakott, szemtanúja volt ennek. FERENCZI LÁSZLÓ ezredest rö­viddel a határnyitást követő­en, 1989. november 1-jén nevezték ki Somogy megye rendőrfőkapitányának. A már nyugállományú altá­bornagy akkoriban a me­gyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályvezetőjeként dolgozott, s úgy emlékszik: rendőri szempontból nem történt semmi különleges.- a Balatonnál számos he­lyen várakoztak a keletné­met állampolgárok a dön­böjti Béla, a természettudo­mányok doktora 1989-ben a Siófoki Meteorológiai Ob­szervatórium igazgatója­ként dolgozott.- TEUESEN NYILVÁNVALÓ, hogy a németek találkozó- helye volt a Balaton - erősí­tette meg. - Magas rangú nyugatnémet rendőrtiszt és hercegnő is itt adta át a pénzt, a ruhaneműt szegé­nyebb sorsú keletnémet ro­konainak.- A METEOROLÓGIAI SZOLGÁ­Huszonnyolc éven át magasodott a berlini fal, de a jobb élet miatt nagyon sokan vágytak Németföld nyugati, boldogabb felébe 1945 Májusában Franciaor­szág, Nagy-Britannia, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok szövetsége győzelmet aratott a náci Németország felett. A Ber­lint elfoglaló szovjet hadsereg a város nyugati területének meg­szállásifeladatait átadta a nyu­gati szövetségeseinek. AZ NDK KIKIÁLTÁSA után Németor­szág keleti felében mind rosz- szabbá váltak az életkörülmé­nyek, míg az NSZK-ban növe­kedni kezdett az életszínvonal. A romló kilátások elől a kelet­németek évről évre jelentős számban távoztak a nyitott ber­lini határokon keresztül nyugat­ra. 1949 és 1960 között az NDK 17 millió lakosa közül összesen 2,6 millió települt át az NSZK­ba. 1961 nyarán az NDK népes­ségvesztése már havi harminc­ezer fő fölé ugrott. Augusztus 12-éről 13-ra virradó éjjel várat­lanul szögesdróttal és árokkal elválasztották egymástól a két Berlint. A határzárás a lakossá­got mindkét oldalon sokkolta. Családok tagjai kerültek a kor­don ellenkező oldalára, százak nem tudtak eljutni a munka­helyükre vagy rokonaikhoz. MAGYARORSZÁG 1989 szeptembe­rében megnyitotta nyugati hatá­rait az NDK polgárai előtt, ezzel rés nyűt a menekülők számára. 1989. november 4-én Gorbacsov látogatást tett az NDK-ban. Visel­kedése egyértelművé tette a ke­letnémet vezetés számára: nem zárkózhat el a változtatások A berlini fal egy részét meghagyták telepingáit látványosságnak elől. Erich Honecker lemondott. November 9-én az utazási tör­vény ügyében ülést tartott az NSZEP felső vezetése. Az ott ho­zott döntést este egy élőben köz­vetített sajtótájékoztatón Günter Schabowski ismertette. A tájé­koztató után egy olasz újságíró még futó kamerák előtt megkér­dezte, hogy mikortól érvényes az utazást megkönnyítő döntés. Schabowski ekkorra már eltette a szemüvegét, így pár másodper­cig tanácstalanul forgatta papír­jait, majd a következő választ adta: „Nos... Szerintem azonnal hatályba lép... Igen, azonnal.”A tévék előtt ülő NDK-polgárok ez­rei indultak meg a berlini határ- átkelőhelyek felé. Pár nap eltel­tével a mindkét oldalról érkező németek vésőkkel, csákányokkal és puszta kézzel kezdtek hozzá a fal lerombolásához. 1989. november 9€ után a kelet­német hatóságok nem tudták el­dönteni, hogy mi történjen a po­litikai értelemben már leomlott berlini fal fizikai maradványai­val. Az NDK határőrsége válto­zatlanul felügyelte a falat, és az NSZEP vezetése úgy gondolta, hogy lehetséges a határzár vala­milyen formában való tovább- üzemeltetése. Az első hetekben a határőrség munkatársai több helyen is hozzáláttak a megron­gált elemek javításához. július 13-án a Bernauer Stras- sénál hivatalosan is megkezdő dött a fal bontása. Még az év novemberében végeztek.. THOMAS 1986-BAN IS JÁRT a Balatonnál. Úgy emlékezett, hogy akkor még büntették a hatóságok a felső rész nél­kül napozó nőket Három év­vel később már ezen a terü­leten is szabad szelek fúj­tak... Szóvá tette viszont, hogy a határátkelőknél még mindig túlbürokratizált a helyzet. - Szimpátiával fi­gyeljük a lengyelországi vál­tozásokat és „Gorbi” szovjet­unióbeli nyitását is - tette hozzá. - Azt viszont nagyon sajnáljuk, hogy az NDK le­ragadt, egy helyben áll, mi­közben mellette elrobog a többi ország... Az oldalt írta és szerkesztette: Czene Attila NÉMET ARANYKÖD AZ EZÜSTPARTON 13

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom