Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-23 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám

2009. AUGUSZTUS 23., VASARNAP SZTORI 5 Látványos vadászok, a levegő urai solymászat Művészet, hagyományőrzés és sport, ameM>en a magyarok évszázadok óta a legjobbak Fegyverviselési engedély kell a sólymászathoz, hi­szen ez egy vadászati for­ma. Igaz, többen inkább hagyományőrzésnek és sportnak tartják. Fábos Erika „Nem biztos, hogy aki soly- mászkodik, az sólymot tart - mondja Kaffka György solymász. - A solymászat ugyanis egy ösz- szefoglaló elnevezés, ami ragado­zó madarakkal történő vadásza­tot jelent. Az országonként válto­zó, hogy pontosan milyen madár­ral lehet vadászni.” Magyarországon e célból kivé­tel nélkül védett és fokozottan vé­dett ragadozó madarakat röptéi­nek (lásd keretes írásunkat), így értelemszerűen nem is lehet „csak úgy” nekiállni solymászni. Egy védett madár tartásához ugyanis engedély kell, amelyet a környezetvédelmi minisztérium ad ki, de vadászvizsga, solymász- vizsga, sőt, fegyvertartási enge­dély is szükséges hozzá. Egy-egy madarat vadászatra ki­képezni fél évig tart, de ez a ma­darak egyéniségén is múlik. Van úgy, hogy egy-két hónap is elég. A solymász ilyenkor egyszerre csak egy madárral foglalkozik, hang­gal irányítja, és élelemmel, vala­mint szeretettel motiválja. Ami­kor röpteti, vastag kesztyűt visel, ez védi a madár karmaitól. Pihe­néskor a madarak egy ülőrúdon várnak, lábukon egy zsinórral, fe­jükön pedig a madársisakkal, amely lázárja a külvilág zavaró tényezőit. A madár így teljes lelki harmóniában várhatja a vadásza­tot vagy a bemutatót. „A madárral történő vadászás a leghumánusabb vadászati módszer, hiszen a prédának is van esélye menekülni, gyorsabb­nak, ügyesebbnek lenni, és a seb­zés is minimális - magyarázza Krekács Zoltán solymász. - So­kan nem is vadászatnak, inkább Kaffka György sólymai egész madárrajokat riasztanak el Ferihegyen. A ragadozókat a szőlők védelmére is használják a hagyományőrzésen túl. sportnak nevezik. Ebben is van valami, hiszen az embernek egy vadászat vagy bemutató alatt több órát is állnia kell, a kezén kell tartani a többkilós madarat, ami csak első hallásra nem ne­héz. És van ebben hagyományőr­zés is, hiszen ez egy sok száz éves vadászati forma. Szóval a vadá­szatnál ez sokkal több.” A reneszánsz idején például művészetnek nevezték. Nem el­sősorban az volt a fontos, hogy mennyi vadat fogatott meg a solymász, hanem a munka kivi­telezése, stílusa, finomsága. Szá­mított, és ma is számít, kinek „milyen magas a madara”, azaz milyen magasságból tér vissza gazdájához első hívásra. Amikor 200 méterre felrepül, az már na­gyon látványos, de mértek már 4-500 méteres magasságot is, ahonnan visszaszállt a sólyom. A solymászat alkalmazott mű­vészetnek is tekinhető. Krekács Zoltán és Kaffka György ugyanis a ferihegyi reptér légterében köz­lekedő repülőgépek biztonságá­ért felel a madaraival. „A világban nagyon régóta használják a ragadozó madara­kat reptereken, főként a tenger­Gyűjtők és sejkek miatt pusztul a védett hazai madárállomány A HETVENES évek végén fegy­veres katonák is őriztek kere­csensólyom-fészkeket. Erre azért volt szükség, mert ak­koriban nagy számban vitték külföldre a madarak tojása­it. Elsősorban az Egyesült Arab Emírségekbe, ahol évente hétezer sólyom talál gazdára még ma is. A legkü­lönlegesebb példányokért akár több százezer forintot is kifizettek, ez a 70-80-as évek­ben több lakás ára volt. A hetvenes években kerecsensó­lyomból például már csak 30-35 párt tartottak nyilván az országban. Sikerült meg­állítani a folyamatot, így ma már 130 pár fészkel az or­szágban. partok közelében, ahol nagy gon­dot jelentenek a sirályok - mond­ja Kaffka György. - Budapesten öt éve óvjuk a kisebb-nagyobb madaraktól ezzel a módszerrel is a leszállópályák és környékének légterét. Feladatunk a madárri­asztás. Biológiai védekezésként természetes ellenségeikkel tart­juk távol a madarakat. A kisebb madarak nem is szoknak ide, mert félnek a ragadozóktól, a na­gyobbakat vagy a madárrajokat pedig elkergetik a ragadozóink.” Nemcsak a reptereken, de a gyümölcsösökben is hasznát ve­szik a solymászoknak. Néhány madár akár húsz-harminc hek­tár védelmét is el tudja látni. Tokaj-Hegyalján szüret előtt négy-öt hétig őrzik a kilónként több mint háromezer forintot érő aszúszemeket a seregélyektől. Magyarország solymászmadarai HÉJA Eurázsiában és Észak-Ame- rikában is él. Rágcsálókkal, madarakkal táplálkozik. Nyálra, fácán­ra, fogolyra va­dásznak vele. KARVALY Az egyik legkisebb solymász- madár. Fészkelő ál­lományai vannak, példányai a Népligetben is élnek. SZIRTI SAS A legnagyobb solymászma- dár. A Horto­bágyon is elő­fordul. A ró­kát, sőt, az őzet is elejti. VÁNDORSÓLYOM Szinte az egész vi­lágon él. Segítsé­gével fácánra, récére, fogolyra lehet vadászni. VADÁSZ­SÓLYOM Felső csőr­káváján „sólyomfo­gat” visel, ezzel öl. FELDEGG-SÓLYOM Kisebb rágcsáló kát, hüllőket, madarakat fo­gyaszt, de e lkap­ja a denevért is. Ronnie Biggs, a kis hal a nagy vonatrablásban, újra szabad anglia Kiengedése után csodásán javult az állapota, úgy döntött, mégsem haldokolni akar, hanem sörözni Hosszas jogi huzavona után sza­badlábra helyezték, így szabad emberként halhat meg Ronnie Biggs, a nagy angliai vonatrablás utolsó elítéltje. Igaz, neki esze ágában sincs meghalni, kienge­dése látványos javulást hozott egészségi állapotában. Családja szerint Ronnie Biggs- nek óriási erőt adott az életét fe­nyegető tüdőgyulladás elleni harchoz az, hogy Jack Straw brit igazságügyi miniszter kivételes alapon engedélyezte a 80 éves férfi szabadlábra helyezését. Straw-t nem volt könnyű rá­venni az aláírásra. Szerinte Biggs egy bűnöző, aki médiasztárként viselkedik, és egyáltalán nem bánta meg a bűneit. Ráadásul, tette hozzá, az ő hibája, hogy eb­be a helyzetbe került: „Biggs úr maga döntött úgy, hogy csak egy évet tölt le,a büntetéséből, majd elkövet egy újabb bűncselek­ményt, megszökik a börtönből, és 35 évig járja a világot.” Straw állítása nem alaptalan. A bűncselekmény elkövetésének idején 26 éves Biggst nem sokkal a rablás elkövetése után elfogták. És bár csak kis szerepet játszott, a cselekmény nagyságrendje mi­att mégis 30 évre ítélték. Ám ő alig másfél év után megszökött a börtönből. Nem túl bonyolult módszerrel: cinkosai kívülről egy kötéllétrát dobtak át a falon a dél­utáni séta idején, amelyen kimá­szott, majd egy autóval elmene­kült. Ezután Párizsba szökött, ahol hamis papírokat szerzett, és Névjegy 1929. AUGUSZTUS 8-ÁN született Londonban 1963-ban részt vesz a nagy vonatrablásban 1965. július 7-én megszökik a wandsworth-i börtönből 1969-iG Ausztráliában bujkál 1974-ben Brazíliában találják meg, de nem adhatják ki Nagy- Britanniának, mert terhes lett tőle a barátnője 2001-iG vígan él Brazíliában, énekes és médiasztár 2001-ben önként hazatér, és börtönbe vonul 2009. augusztus 6-án szabadul Biggs médiasztárkorában. Otthon akart meghalni, de még inkább élni. plasztikai műtétekkel megváltoz­tatta a külsejét. Volt miből, hisz a zsákmány egy részét is magához vette. Ezután Sidney-be költözött, de egy névtelen levélben értesí­tették, hogy a zsaruk a nyomá­ban vannak. így átköltözött Mel- bourne-be, ahol viszont a délutá­ni híradóból tudta meg, hogy kü­szöbön áll a letartóztatása. Ezért gyorsan áthajózott Brazíliába, ahol már semmilyen veszély nem fenyegette, mert az ország­nem adta ki Nagy-Britanniának. Biggs a legnagyobb nyugalom­ban éldegélt ott, immáron telje­sen nyíltan, saját neve alatt, és afféle helyi médiasztárrá vált. Aztán 2001-ben Biggs mégis­csak hazatért, mert egészségi ál­lapota rohamosan romlott, és ép­pen csak túlélt két agyvérzést. Bár tudta, hogy amint angol föld­re lép, letartóztatják, és meg kell kezdenie a büntetéséből megma­radt 28 év letöltését, mégis vállal­ta az utat. Azt állította, csak arról álmodott, hogy „még egyszer an­gol úriemberként besétálhasson egy pubba, és megihasson egy pint jóféle sört.” ■ A banda meglett, a pénz sosem A NAGY VONATRABLÁST 1963. augusztus 8-án követte el egy tizenöt fős társaság. Egy vasúti lámpa zöld jelzését letakarták, és egy hatvoltos elem segítségé­vel a piros jelzést kapcsolták be. A Glasgow-London posta­vonat megállt A társai által butácskának leírt Biggs feladata mindössze annyi volt, hogy a pótmasinisz­tát fuvarozza, majd miután az csődöt mondott, beálltak ők is pénzt rámolni. A vonatról 2,6 millió fontnyi használt, kis címletű bankjegyet raktak át az autóikba, ennek mai értéke körülbelül 12 milliárd forint A banda mégis hamar lebu­kott. Felfedezték a farmot, ahol tanyáztak. Találtak ott például egy Monopoty játékot, amelyen a rablásból származó pénzzel játszottak. Mivel a helyszín tele volt ujjlenyomatokkal, hamarosan letartóztattak 13 embert. De a pénz nagy részét sosem találták meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom