Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-21 / 195. szám

6 2009. AUGUSZTUS 21., PENTEK JÓ TANÁCS Összevissza rakják ki a polcokon az árakat információhiány Olvasónk panaszkodik, hogy abban az élelmiszerboltban, ahol naponta vásárol, nem tud kiigazodni a termékek árain, mert azok össze­vissza vannak a polcok alatt kirakva. szabálytalanság, ha a ke­reskedő nem tünteti fel egy­értelműen az általa kínált termékek árát. Erre Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztó- védelmi Hatóság Közép-ma­gyarországi Regionális Fel­ügyelőségének osztályvezető­je figyelmeztetett. A fogyasz­tói áraknak minden egyes terméken, eseüeg a mellette, alatta lévő táblán szerepelni­ük kell. De valóban egyértel­műen. A kereskedő így tájé­koztatja a vásárlót, mire szá­míthat fizetéskor. MÉG A VENDÉGLÁTÓ-IPARI egységek, éttermek, italmé­rések bejáratánál is ott kell lennie az áttekinthető árlap­nak. így az ember dönthet, bemegy-e oda ebédelni, ká­vézni vagy meginni egy sört. Mert ha már leült az asztalhoz, és a pincér jön az étlappal, itallappal felvenni a rendelést, már jóval nehe­zebb visszakozni. AKI NEM TÜNTETI fel szabá­lyosan az árakat a portékán, azt a fogyasztóvédelmi ható­ság fogyasztóvédelmi bírság­gal sújthatja. Azoknál a hol­miknál, amelyeket például a kirakatrendező pusztán dí­szítő elemként tett a kirakat­ba, jelezni kell, hogy csak dekorációként szolgálnak. Máskülönben a kereskedő megint csak megtéveszti a nézelődőt, aki talán pont egy olyan szoknyát szeretne megvenni, ami csupán a lát­vány kedvéért van a kirakati bábun. Például hogy kiegé­szítse a felsőrészt. A dekorá­ció használata, ha funkcióját feltüntetik, szabályos, sem­mi kivetnivaló nincs benne. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Oszkó a sukorói kaszinóról: nincs szerződés A pénzügyminiszter nyomaté­kosította: amíg tart a vizsgálat a sukorói kaszinó ügyében, nincs koncessziós szerződés a beru­házóval. Ezt Oszkó Péter levél­ben válaszolta Budai Gyula Magosz-igazgatónak. A velen­cei-tavi sukorói állami földek cseréjével, továbbá az ott terve­zett kaszinóberuházással kap­csolatban folyó vizsgálatot a számvevőszéki ellenőrzés meg­állapításainak figyelembe véte­lével zárják majd le. Figyelembe veszik az ügyész­ség által feltárt esetleges jogi és pénzügyi anomáliákat is, és ki­emelten figyelnek a sukorói földterületek elidegenítésével kapcsolatos jogügyletekre is. ■ GAZDASÁG Kevés a piacon az e-hulladék újrahasznosítás Van, aki pénzt is kér a leselejtezett elektronikai eszközökért Komoly többletráfordítást követel meg a jelenlegi gazdasági helyzet az elekt­ronikai hulladékok gyűjté­sét és hasznosítását koor­dináló szervezetektől. A szakértő szerint ha a piacok továbbra sem élén­külnek, akkor az a termé­kek fogyasztói árába beépí­tett hulladékkezelési díjak emelkedéséhez vezethet. Déri Gábor A közhasznú társaság (kht.) for­mában működő hulladékgyűjtők költségei az idén 15-20 százalék­kal is növekedhetnek az e-hulla- dékok beszerzési forrásainak el­apadása és az újrahasznosításra előkészített nyersanyagok felvá­sárlási árainak csökkenése miatt. A szervezetek gazdálkodásának alapját az jelenti, hogy új beren­dezések vásárlása esetén a keres­kedőknek vissza kell venniük a lecserélendő gépeket a vásárlók­tól. Az idei 15-20 százalékos for­galomcsökkenésen túl, amely az elektronikai kereskedelmet sújt­ja, az is nehezíti a helyzetüket, hogy a visszaesés mértéke a hul­ladékhasznosítási szempontból legértékesebb fogyasztási cikkek­nél volt kiugró. Ilyenek az infor­matikai és szórakoztatóelektroni­kai eszközök, valamint a háztar­tási nagygépek. ■ A hulladékokból nyert haszon is csökkent a válságos hónapokban. A begyűjtött mennyiség mel­lett a hulladékokból nyerhető ha­szon is jelentősen csökkent az idén. A szervezetek ezért jóval nagyobb költségekkel tudják csak teljesíteni az uniós előirány­zatot, amely fejenként négy kilo­gramm e-hulladékot jelent. A leg­nagyobb hulladékhasznosító szervezet, az Electro-Coord Kht. 15 százalékos költségnövekedés­sel számol csak amiatt, hogy a hulladékokból visszanyerhető másodlagos nyersanyagok ára nagyot zuhant és nehezen érté­kesíthetők. A színesfémek felvá­sárlási ára például egyharmadá- ra esett vissza a válság előtti szinthez képest. Az alapanyagok­ból ezért többhavi készlet halmo­zódott fel hulladékkezelő partne­reinél. Ezek veszteségeit az Electro-Coord kénytelen saját tartalékaiból átvállalni annak ér­dekében, hogy gondosan felépí­tett begyűjtő és hasznosító rend­szerük megrendülését elkerülje. Mivel a feldolgozóipar, továb­bá a jármű- és építőipar felvevő­Begyűjtött berendezések* Nagygépek ___________________65 Sz órakoztatóelektronika 16 IT és távközlés_________________9 Kis gépek 7 Világítótestek__________________2 Ba rkácsgépek_________1 •2 008, SZÁZALÉKBAN FORBÁS: VG-BECSLÉS képessége még mindig ala­csony szinten áll, a másodlagos nyersanyagárak belátható időn belül nem fognak beállni a vál­ság előtti szintre. Márpedig ez az e-hulladék-feldolgozás gaz­daságossági szempontjából döntő fontosságú. „ Ha a piacok nem élénkülnek, az a termékek fogyasztói árába beépített hulla­dékkezelési díjak emelkedését eredményezi” - mondta la­punknak Tóth Zoltán, az Electro-Coord ügyvezető igazga­tója. Az ügyvezető szerint az elektronikai gyártók szívesen vennék, ha a magyar állam a fo­gyasztás ösztönzésére forráso­kat különítene el a számos európai országban már meghir­detett „roncsprémium”-progra- mok mintájára. Beszerzési forrásaik bővítésé­hez új módszereket is keresnek a kht.-k. A helyzetet jellemzi, hogy az elektronikai kereskedé­sekben országszerte szervezett csereakciók, amelyben a régi készülékek kedvezményesen cserélhetők újra, nem hozták meg a várt eredményeket. így több koordináló szervezet isko­lákkal, civilszervezetekkel tár­sulva hirdeti meg visszagyűjté­si kampányát. Helyzetüket ne­hezíti, hogy sok helyen nem áll még rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. Ezzel párhuzamos jelenség a piacon, hogy az informatikai be­A kötelezettség előnyei a visszavételi kötelezett­ség 2005. évi bevezetése­kor a kereskedők még vo­nakodtak, tartottak az ez­zel járó pluszköltségektől. Mára viszont a legtöbben inkább piacszerzési po­tenciált látnak benne. Cserekészülék fejében sok kereskedés ingyenes ház­hoz szállítást vállal, sőt, a termékazonossághoz sem mindig ragaszkod­nak, és ez további ösztön­ző erővel hat. „A VÁSÁRLÓK ILYENKOR po­zitívan értékelik, hogy az elromlott vagy elhasz­nálódott készülékük is ér­téket képvisel” - mondta lapunknak Marosvásár­helyi Attila, az Electro World működési igaz­gatója. rendezéseiket leselejtező cégek szemében felértékelődtek az e-hulladékok. Erre utal, hogy egyre több az olyan vállalat, amely már pénzt is kér nagy mennyiségű, leselejtezett elekt­ronikai eszközeiért és az ipari hulladékokért a leadáskor. Bár a jelenség nem teljesen új, a jelek szerint a cégek komolyabb bevé­teli forrásként az idén számol­■ Sokszor megversenyez­tetik a bontókat, ki kí­nál jobb árat az áruért. nak először ezzel a lehetőséggel. Ezek a folyamatok a vállalatok megcsappanó bevételeivel és a színes- és nemesfémek tőzsdei jegyzésárával vannak összefüg­gésben. „Amikor a jegyzésárak emelkednek, annak az elektro­nikai hulladékok piacán is érez­hető a hatása. A cégek ilyenkor sok esetben még tendereztetik is a bontókat, hogy minél több pénzért értékesíthessék elhasz­nált berendezéseiket” - mondta Balika István, a Metalex 2001 Kft. elektronikai üzletágának ve­zetője. A szakember nem gon­dolja, hogy a cégek hosszú távon hasznot húzhatnának a leselejte­zett IT-berendezéseikből. Ehhez azonban a fogyasztásnak újra növekedési pályára kell állnia. A 2010-es hiánycél tartása szent költségvetés Kevesebb lenne jövőre az önkormányzatok kötelező feladata Több százezer nyugdíjas pénzét korrigálják Nem tárgyalt konkrét számok­ról az MSZP frakciója és Bajnai Gordon miniszterelnök azon a szerdai költségvetési egyezteté­sen, amelyen a jövő évi büdzsé­ről szóló tárgyalások eddigi ered­ményeit tekintették át. Egy szám viszont „kőbe van vésve”, még­pedig a 3,8 százalékos hiánycél. Mesterházy Attila frakcióve­zető elmondta, az egyeztetések a jövő héten az önkormányzato­kat és a közösségi közlekedést érintő megtakarításokkal, illet­ve az ágazati törvények áttekin­tésével folytatódnak. Hozzátet­te, mindezeket úgy kell lefoly­tatni, hogy a 3,8 százalékos hiánycélhoz nem szabad hozzá­nyúlni, ugyanakkor a helyható­Mesterházy: kritikus pontja az önkormányza­nem lenne tokát érintő elvonás. Mesterházy címkézés erről azt mondta, ritkítanák az önkormányzatok kötelező felada­tait, valamint bizonyos normatí­vákat összevonnának, és az így létrejövő „kollektív normatíva” felhasználását a helyhatóságok­ra bíznák. Az önkormányzatok mozgástere így azáltal növeked­ne, hogy e támogatásnál nem köt­nék ki, mire lehet felhasználni, tehát nem címkéznék. Arról még nincs döntés, milyen normatívá­kat érintene mindez, mivel ez a jövő heti egyeztetés témája. A Fidesz ismételten úgy kom­mentálta a költségvetési fordu­lót, hogy jövőre további megszo­rítások lesznek. ■ Ambrus V. ságok és a közlekedés tekinteté­ben a korábbi 120 és 70 milliár­dos szám módosulhat. ■ A helyhatóságokat és a közlekedést érintő 120 és 70 milliárdos szám módosulhat. További cél, hogy az intéz­ményrendszer állampolgáro­kat érintő területén, a szol­gáltatásokban nem szabad érzékelhetővé válniuk a megtakarításoknak. Emel­lett prioritást kap a 2010-es büdzsében a foglalkoztatás bővítése, a közbiztonság, az oktatás és az egészségügy. A költségvetés tervezésének Januártól folytatja a kormány a nyugdíjkorrekciót, ami összesen egymillió embert érint majd - je­lentette ki a Klubrádióban a szo­ciális államtitkár, Korózs Lajos. Azok, akik 1992 és 1995 között mentek nyugdíjba, nagyon rosz- szul jártak, ezért ők a rendes ja­nuári emelés mellett további négyszázalékos nyugdíjkorrek­ciót kapnak. Ez csaknem ötszáz­ezer embert érint. A programnak van még két eleme: az év eleji emelés mellett szintén négy százalék pluszt kapnak majd azok, akik 1997- 1998-ban mentek nyugdíjba. Il­letve két százalékot kapnak pluszban azok, akik 1988-1990 között lettek nyugdíjasok. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom