Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám

2009. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP 7 INTERJÚ székely tamás Az egészségügyi miniszter egészséges, nem fél az új influenzától, és nem is oltatja be magát. Szerinte az egészségügy kivételezett helyzetben van, bár most nem lehet fizetést emelni. „SOK PÉNZ KELI A VÁLTOZÁSHOZ” Őssejtügy, Omninvest- és vakcinaügy, a kórházak­ból elküldött betegek esetei, Hospinvest - az egészségügyi tárca veze­tője a frontvonalban politizál. Árvay N. T. - Fábos E.- Egészséges most egészség- ügyi miniszternek lenni?- Egészségügyi miniszternek mindig egészséges lenni, de az egészségügy tipikusan az a terü­let, amelyhez mindenki jobban ért: megmondják, hogy mit kelle­ne másként csinálni, ugyanakkor mégis mindenki panaszkodik. Fel vagyok készülve ezekre a helyzetekre, megvannak a koráb­bi hobbijaim, amelyek segítenek a kikapcsolódásban, a stressz ol­dásában: olvasok, sportolok, és persze a barátokkal nem a mun­káról beszélgetünk.- Pedig van miről beszélni az egészségügy kapcsán. Leg­utóbb az Országos Onkológiai Intézetből elküldött beteg ügye borzolta a kedélyeket. Megvizs­gálták, hogy mi történt?- Az onkológia esetében vélemé­nyem szerint nem volt ügy, sze­mélyes konfliktusok alakították ki a helyzetet. A beteget nem küldték Budapestre a nyíregyhá­zi Jósa András kórházból - ame­lyik egyébként kijelölt onkológi­ai centrum -, hanem ő döntött úgy, hogy az országos intézetben kér ellátást, holott ez nem volt in­dokolt Az ő esetében a területileg illetékes kórház feladata a gyó­gyítás.- Előfordulhat, hogy a területi kórház „túldiagnosztizál” egy beteget azért, hogy továbbküld- hesse?- Csak azt mondhatom, hogy mindig a konkrét eseteket kell megvizsgálni: azt, hogy az intéz­ményben felállított diagnózis a szakmai szabályok szerint tör­tént-e, illetve megvannak-e a tár­gyi és személyi feltételek a szak­szerű ellátáshoz.- A feltételek rendszerint meg­vannak. A betegeket a pénzhi­ányra hivatkozva küldik el a kórházak.- Egy kórház a területi ellátási kötelezettségébe tartozó beteget pénzhiányra hivatkozva nem uta­síthat el. Ha az intézmény felelő­sen gazdálkodik, a fenntartója va­lóban fenntartóként működik, és a kórház az általa végezhető és el­végzett tevékenységeket lejelenti, elég kell, hogy legyen a pénze.- Akkor a kórházszövetség miért szeretné a lebegőpontos finanszírozási rendszer átala­kítását?- A teljesítményvolumen-korlát idején is arról panaszkodtak a kórházak, hogy nincs elég pénz. A finanszírozás kérdését az egyes intézményekre vetítve le­het vizsgálni. Június elején a kór­házakhoz még meg sem érkezett az új rendszer szerinti első uta­lás, de már jelezték, hogy kevés lesz a pénz. A júliusi utaláskor kiderült, hogy a 126 aktív beteg­ellátó intézményből 80 legalább annyi pénzt kapott, mint tavaly, Ma az egészségügyi törvényben rögzítettek alapján Magyaror­szágon semmiféle szervért, szövetért nem lehet pénzt kérni Ha ez történt, akkor az bűncselek­mény lehet, csakúgy, mint az őssejtek emberbe ültetése. „Az egészségügyben dolgozó 150 ezer ember bértömege körülbelül 420 milliárd forint évente. Tízszázalékos béremeléshez 42 milliárd forint kellene." az év azonos időszakában. Rá­adásul 2009 első hat hónapjában 15 milliárd forinttal több pénzt kaptak a kórházak, mint egy éve ugyanebben az időszakban.- Akkor mi az oka a panasz- áradatnak?- Az, hogy az intézmények egy része az év első felében nem az időarányos részét használta fel a teljes évi költségvetésének, ha­nem többet. Az egészségügy általában a nehézségek ellenére is kivételezett helyzetben van.- Mégis mostohagyermeknek tartják.- Ezzel az állítással nem értek egyet. A válság hatásaiból, ahogy az előbb is utaltam rá, az egész­ségügy kisebb arányban veszi ki a részét Azt se felejtsük el, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv keretében elindult egy látvá­nyos intézményfejlesztés. A ka­posvári és a debreceni kórházzal már aláírtuk, további hat kórház­zal az ősz folyamán írjuk alá azt az összesen 85 milliárd forintos támogatási szerződést, amelynek nyomán az intézményekben XXI. századi körülmények között foly­hat majd az ellátás. Kiírás előtt van egy új, közel 75 milliárd fo­rintos pályázat, amelyből további húsz intézményben lehet hason­ló fejlesztéseket megvalósítani, il­letve vannak pályázataink, ame­lyekre az egyes intézmények nyújthatnak be igényt. A struktú­ra átalakul, modernizálódik, a fej­lesztések által pedig folyamato­san csökkenni fognak a területi egyenlőtlenségek is. Tény ugyan­akkor, hogy az átalakítás során össze kell majd hangolnunk a szükségleteket és az igényeket.- Ez a terület miért nem képes erős érdekképviseletre?- Nem értek egyet: az egészség­ügy érdekérvényesítő képessége nagyon is erős. Ugyanakkor a szemléletmód tekintetében sokat kell még változnunk: sokan gon­dolják, hogy az egészségügy csak az újraelosztásból részesül, s nem veszi ki a részét a javak meg­termeléséből. Most kezd elterjed­ni az a nézőpont, hogy ez nem így van, hiszen ha az egészség­ügynek köszönhetően a lakosság várható élettartama átlagosan egy évvel nő, akkor az 1 százalé­kos GDP-növekedést jelent.- Mit tudnak tenni az or­vosok elvándorlása ellen?- Az idén valamivel több mint 400 orvos adott be ké­relmet a külföldi munka- vállaláshoz szüksé­ges igazolásokért, de ez nem jelenti azt, hogy ennyien el is mentek. A külföld­re távozók visszaté­rése kétségtelenül sokat javítana a je­lenlegi helyzeten, de felmerül a kér­dés, hogy az orvo­si kamara életpá- lyamodelljében em­lített egymilliós fizetés elég vonzerő lenne-e, hogy az orvosok az egyéb körülményeket mérlegel­ve - gondolok a munka­időre, a korszerű eszkö­zökre vagy a kutatás lehe­tőségére - hazajöjjenek. Azért bízom abban is, hogy a rezidensképzés új szabályozása javítani fog a helyzeten.- Amíg nincs pénz, nincs mit mérlegelni. Van esély az anya­gi megbecsülésére?- A magyar egészségügyben dolgozó 150 ezer ember bértö­mege körülbelül 420 milliárd fo­rint évente. Tízszázalékos bér­emeléshez 42 milliárd forint kellene. De ha a fizetéseket a duplájára emelnénk, még min­dig nem érnénk el az említett egymillió forintot, miközben 800 milliárdos forrásra lenne szükség. Akkor léphetünk ki eb­ből a helyzetből, ha a gazdaság jövedelemtermelő képessége le­hetőséget biztosít erre. Ez hosz- szú évekbe telik. Érdemi válto­zás eléréséhez nagyon sok pénz kell. Névjegy 1955-BEN született Budapesten. Sebész szakorvos, érsebész szakorvos. Segédorvos, alor­vos, főorvos, majd kórházigazgató. 1996-TÓL két évig az Országos Egész­ségbiztosítási f Pénztár (OEP) fő­osztályvezetője, 2005-től pedig főigaz­gató-helyettese. 2007-TŐL miniszteri I megbízott, októbertől az OEP főigazgatója. 2008. MÁJUSTÓL egÓSZ- ségügyi miniszter. nős, két egyetemista lánya van, szabadide­jében sokat olvas, ked­veli az utazást.- A 42 milliárd nem olyan sok.- Mihez képest?- Például a vitatott milliárdos infrastrukturális beruházások­hoz képest, amelyek miatt sok bírálatot kap a kormány.- Persze, csakhogy a dolog úgy áll, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyenlege 58 milliárdos hi­ányt mutat. Úgy nem emelhe­tünk bért, hogy közben az ország eladósodik. Előbb ezt az 58 milli- árdot kellene helyre tenni.- Eszerint szándék sincs arra, hogy az egészségügybe pénzt csoportosítsanak át?- Nem mondtam, hogy nincs szándék, de amíg a hiánycél nem teljesül, nincs mozgástér.- Az őssejtkezelések ügyében vizsgálódik a minisztérium?- Nem, ez a nyomozó hatóság fel­adata, de a munkájukhoz min­den információt megadunk. Ami biztos: ma az egészségügyi tör­vényben rögzítettek alapján Ma­gyarországon semmiféle szer­vért, szövetért nem lehet pénzt kérni. Ha ez történt, akkor az bűncselekmény lehet, csakúgy, mint az őssejtek emberbe ülteté­se vagy az engedély nélküli tevé­kenység.- A Hospinvest egymilliárd fo­rintot követel az egészségbizto­sítótól. Ön szerint ez jogos igény?- Amikor a Hospinvest kórházai bekerültek a rendszerbe, meg­kapták a korábban, még az ön- kormányzati fenntartás alatt ellá­tott betegek után járó pénzt, mert az egészségkassza három hóna­pos csúszással utal. A Hospinvest tehát olyan időszakra kapott pénzt, amelyben valós teljesítmé­nye nem volt. Ezt jogszerűen tart­ja vissza az egészségbiztosító.- Mégis jobb gazda az önkor­mányzat, mint egy magáncég?- Önmagában az, hogy egy gaz­dasági társaság átveszi egy kór­ház működtetését, nem jelent ve­szélyt. A tanulság az, hogy kell egy jogszabály - és ezt ősszel be is terjesztjük az Országgyűlés elé -, amely világosan megmu­tatja, milyen feltételrendszerben adhatja át az önkormányzat az egészségügyi intézményt, illetve milyen anyagi feltételrendszerrel kell rendelkeznie a szolgáltató­nak, hogy a betegellátás bizton­ságban legyen.- A Hl NI elleni vakcinát álla­mi megrendelésre gyártó Omninvest ciprusi tulajdonosi háttere miatt sok bírálat éri önöket. Nem gondolja, hogy ezt az ügyet rendezni kellene?- Ha egy cég az adó- és járulék- fizetési kötelezettségeinek Ma­gyarországon minden szempont­ból eleget tesz, a jogszabályok­nak megfelel, akkor a ciprusi hát­tér nem jelenthet problémát.- A ciprusi háttérben ellen­őrizhetetlen pénzmozgások le­hetnek. * A külföldi tulajdonosú cégek­nél lehet egyfajta adóelkerülési technika, ehhez nem kell cipru­sinak lenni. Ezért kezdtem úgy, hogy ha a cég minden adófizeté­si kötelezettségnek megfelel, ak­kor nem lehet ellene kifogás.- Ez tehát egy feltételezés?- Igen, ez egy feltételezés, ennek vizsgálata pedig az adóhatóság feladata. De azt gondolom, hogy az ellenőrzéseket az adóhatóság már elvégezte.- Fél a Hl NI vírustól?- Nem.- Beoltatja magát?- Nem.- Felkészült a tárca a járvány­ra?- Igen. A magyar oltóanyag klini­kai tesztelése már elindult, a ter­vek szerint október első heteiben forgalomba is kerül. Hatszázezer példányban elkészült a felvilágo­sító szóróanyag, amellyel a lakos­ságot tájékoztatjuk, hogy járvány esetén mit kell tenniük. A szóró­anyagokat tanévkezdéskor az is­kolák, háziorvosok és egészség- ügyi intézmények is megkapják. A következő egy hónapban min­denkihez el fog jutni a szükséges információ. Ha a közelünkben lesz a járvány, médiakampány­ban is tájékoztatjuk a lakosságot.- Végigviszi a ciklust?- Ha meg tudom valósítani a szakmai elképzeléseimet, és a miniszterelnök is úgy gondolja, hogy jó, amit csinálok, akkor nincs okom arra, hogy a ciklus vége előtt befejezzem. Ha a miniszterelnök úgy ítéli meg, hogy nem jó, amit teszek, vagy én gondolom azt, hogy semmi esélye annak, hogy a szakmai elképzeléseimet megvalósít­sam, akkor fordulhat elő, hogy idő előtt felállók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom