Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 32. szám
2009. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP SZTORI 5 Fejedelmi rend a fejedelmi kenyérért kovász Őrzik a hagyományt, és újjáélesztik, megismertetik a világgal az ősi magyar sütőrecepteket A Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének tagjai nem csak az augusztusi kenyérünnep idején harcolnak azért, hogy jó minőségű legyen a mindennapi. Fábos Erika „A kenyér alapélelmiszerünk. Azért harcolunk, hogy a minősége tükrözze az ember évezredes tudását.” Ezt Baltás Zsuzsa, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének rendfőnöke mondja. „2001-ben hoztuk létre a rendünket, és elsősorban a hagyományaink őrzése, az értékek mentése volt a célunk.” Baltás Zsuzsa élelmiszer-ipari mérnökként több mint negyven évet töltött a sütőiparban. Szerette a szakmáját, ezért a múltja is érdekelte: először ipartörténeti kutatásokba kezdett. Eközben pedig olyan technológiákra is rábukkant, amelyek felkeltették az érdeklődését, mert a modern időkben is jól hasznosítha- tónak tűntek. Egyre többen csatlakoztak a kutatásaihoz, majd néhányan eldöntötték: ha csak saját maguk szórakoztatására vagy akár szellemi épülésére használják fel a megszerzett ismereteket, tulajdonképpen kevesebbet tesznek, mint tehetnének. Megalapították tehát a rendjüket, amely azóta szinte minden nagyobb gasztronómiai és sütőipari rendezvényen bemutatókat, kóstolókat tart, nemcsak itthon, de külföldön is - nagy sikerrel. „Eddig harmincnyolc feledésbe merült, de ősi magyar vagy tájjelegű sütőipari receptet szedtünk elő és élesztettünk újjá - mondta Baltás Zsuzsa. - Ezek közül több is akad, amely ennek köszönhetően visszakerült a boltokba, de olyan is, amely külföldön hódít. Az eredeti tepertős pogácsa például Németországban egyre népszerűbb, annak köszönhetően, hogy elvittük, és bemutattuk egy német szakmai fesztiválon. Akkora volt a sikere, hogy a szervezők kérték, süssük folyamatosan, mert mindenki azt kereste. Ezeknek a recepteknek eredetvédettséget szeretnénk szerezni, azért is, mert ezzel is felhívhatjuk rájuk a figyelmet." A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje abba is sok munkát fektet, hogy megértesse: a kenyér nem olcsó, minden morzsája érték, nem szabad kidobálni. Igaz, ehhez a minőséget kell keresni és vásárolni. A fejlődésnek nagyon sok minden áldozatul esik. A kézzel varrott cipő sem olyan volt valamikor, mint a mostani ragasztott talpú- ak. A régi, hagyományos, lassan kovászolt kenyerek sem olyanok, mint azok, amelyek tömegtermelésben készülnek. De ezen nincs is mit csodálkozni. „Kiszámoltuk: egy olyan gépesített üzemben, ahol a gép száz kiló kenyeret tud elkészíteni, 2,5 óra alatt két ember munkájával jön ki ez a mennyiségű készre sütött kenyér a kemencéből. Ugyanennyit lassú kovászolással, hagyományos technológiával 12 óra alatt 5-6 pék képes előállítani. Ez időben is és pénzben is óriási különbség. Nyilván az utóbbit sokkal drágábban kellene adni, de nagy tömegben inkább az olcsó kenyérre van igény, nem a jóra.” Baltás Zsuzsától sokszor kérdezik, milyen a jó kenyér. Ilyenkor mindig azok az idők jutnak eszébe, amikor a kutatóintézetben dolgozott, és a kenyerek minőségi követelményrendszerét kellett megalkotnia. Akkor mondta az ottani főnöke: a jó kenyér az, amelyik felszívja a pörköltszaftot. Ennyi. Ilyen egyszerűen is meg lehetne fogalmazni, Tudományos tény: jó kenyér az, amelyik felszívja a pörkölt- szaftot de lehet hosszabban is. Nos, a jó kenyér nem morzsá- lódik, vastag a héja, rugalmas, lyukacsos a belseje, de azért tömör, jó illatú, és ha ilyen, akár két hétig is meg lehet enni, mert eláll anélkül, hogy megpe- nészedne. Készül az esküvői kalács Kánban. A régi magyar receptek reneszánsza jön. A világ összes pékségében találkozhatunk olyan találmánynyal, amelyet magyarok alkottak. Ilyen például afarinográf. Ezzel a lisztvizsgáló műszerrel a tészta nyújthatóságát lehet megállapítani. Hankóczyjenő találta ki 1905-ben. Hankóczyt, aki eredetileg vegyészmérnök volt, nagyon érdekelte a liszt, 1928- tól megszervezte a később Euró- pa-hírű Gabona- és Lisztkísérleti Állomást. Ennek is köszönhető, hogy a hazai gabonák is nemzetközi hírnévre tettek szert. a kiflisodrót is Magyarországon találták ki, Löwenstein Antal sütödéjében, a budapesti Attila utcában. Innen látták el szinte az összes fővárosi kávéházat péksüteménnyel. 1907-től kifejlesztették az egymással szembefordított kiflisodrót. A gépet az első világkiállításon megvette egy bécsi pék, tőle egy bécsi gépkereskedő, aki szabadalmaztatta. Ettől függetlenül Löwensteint emlegetik a kiflisodró kitalálójaként. Acroissant hazánkból került a franciákhoz a világ egyik legismertebb péksüteménye a croissant, eredete mégis kicsit kusza. A lég többen azt hiszik, hogy ez egy francia sütemény, pedig nem így van. Maguk a franciák úgy tarják, hogy osztrák eredetű. Az osztrákok ugyanakkor úgy emlegetik, mint magyar receptet. Nekik van igazuk: Mária Teréziának sütött egy magyar parasztasszony szilvalekváros hájas tésztát, amely annyira ízlett a királynőnek, hogy elrendelte, hozassák a konyhájára az asszonyt, és tanítsa meg a receptet a szakácsának. Ő úgy gondolta, királyi konyhára nem való a disznóháj mint alapanyag, ezért vajjal pótolta, és rongyos kiflinek nevezték el. Mária Lujza révén került a franciákhoz, akik azóta kétségkívül világhírűvé tették. Az első kenyérünnep A kenyérnek a középkor végéig nem volt ünnepe. Akkor kezdtek el az aratással együtt megemlékezni róla. Sokáig július 15-én, az apostolok oszlásának ünnepén volt ennek az alkalma. Darányi Ignác földművelési miniszter volt az, aki törvénybe iktatta az új kenyér ünnepét, és a kenyeret nemzeti színű szalaggal kötötte át. Ez 1899-ben történt, és a nagy aratósztrájkot akarta megfékezni vele. 1945-ig ez így is maradt. A háború után kezdték el augusztus 20-án, István napján, az államalapítással együtt megünnepelni az új kenyeret. A világon minden pékségben van magyar találmány Romagyilkosság: a profilalkotó szerint egy család a tettes nyomozás Fülöp Gyula úgy gondolja, az anya a felderítő, a katonaviselt családfő pedig a fiaival, bosszúvágyból öl Fülöp Gyula szociológus volt az, aki 1996-ban megalkotta a bűnügyi profilalkotás hazai alapjait. Szerinte a roma-sorozatgyilkosság elkövetőit más körökben kell keresni, mint ahol a rendőrség próbálkozik. Évtizedes tapasztalata azt mondatja, az elkövetők többen vannak, de nem baráti társaságról vagy vadászokról, hanem egy családról van szó, ahol a családfő a domináns. A szakember nem csak vaktában találgat: zsaruvére hajtja. Elment Kislétára is, beszélt a szomszédokkal, a családtagokkal, a helybeliekkel, és arra készül, a bűncselekmény-sorozat eddigi összes helyszínét bejárja. Arra, hogy egy családról lehet szó, abból következtet, hogy hiába a rekordösszegű vérdíj és a tanúvédelem ígérete, eddig senki nem hozott használható információt. Tehát az elkövetők között nagyon szoros, vérségi kapcsolat lehet. „Úgy vélem, a hazai kriminalisztikában és elsősorban profilalkotói szempontból az 1996-os bolti sorozatgyilkosság volt hasonlóan izgalmas eset, de ez talán még annál is speciálisabb - mondta Fülöp Gyula. - Azt a sorozatot a profilalkotói munkának köszönhetően sikerült megoldani. Ebben is sokat segíthetne, ha a rendőrség nyilvánosságra hozná, mit gondol az elkövetők kilétéről. Majdnem biztos vagyok benne, hogy ezt az ügyet a rendőrség csak óriási szerencsével tudja megoldani. Nem csupán száz rendőr, hanem az egész ország foglalkozik vele. A lakosság nélkül nem fog menni.” Kislétán egy roma asszonyra és a lányára törtek rá, és sörétes puskával meglőtték őket. Az anya meghalt, a lányt jelenleg is kórházban ápolják. A rendőrség szerint a gyilkosság összefügg az elmúlt egy évben történt többi cigányellenes támadással, ame: lyek során összesen hatan veszítették életüket. „Az eddigi ismereteim szerint valószínűleg a bosszúvágy és az elkeseredettség hajtja az elkövetőket. Legalábbis a csoport szellemi vezérét. Ez feltehetően az apa lehet, aki 40-50 év közötti férfi, feltehetően jó anyagi körülméFülöp Gyula: „Ezt a sorozatot csak az egész ország tudja megoldani” nyék között él, de nem kirívóan gazdag, sőt, az is elképzelhető, hogy rosszabbul megy mostanában a vállalkozása, s e miatt dühös. Az sem kizárt, hogy nem az első házasságában él, hanem egy új kapcsolatban, amely legfeljebb néhány éve működik. Párja függ tőle, és a fia vagy fiai is félnek” - mondja Fülöp Gyula. Valószínűleg katonaviselt ember, aki valamilyen speciális kiképzést kaphatott, és nagyon megfontolt. Erre abból következtetek, hogy Névjegy 1946. október íi-ÉN született Budapesten 1979: ELTE Bölcsészettudományi Kar, szociológia szak 1987: doktori cím szociológiából 1979-1993: Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, szociológiai tanszék 1993-1999: az ORFK bűn- elemzési osztálya nős, két gyermeke van SZABADIDŐ: olvasás ahogy az idő halad előre, egyre kevesebb kockázatot vállal. Kislétán is egy olyan helyszínt választott, amelyiket könnyű volt megközelíteni, nem volt a közelben férfi, tehát sokkal kisebb volt a lebukás vagy a hibázás lehetősége, mint a korábbi esetekben. Azt is el tudom képzelni, hogy az illető párja, tehát a nő, valamiféle környezettanulmányt végez a bűncselekmények előtt. Szociális munkásnak, kérdezőbiztosnak vagy hasonlónak adja ki magát, és felméri a terepet. Az elkövetők irányítója feltehetően valami olyan vállalkozást működtet, amelyben életszerű az, hogy akár nap mint nap reggel vagy éjszaka is útra kel, fuvaros, kereskedő vagy hasonló lehet.” Fülöp Gyula azt mondja: meg fogják találni az elkövetőket, szerinte ugyanis nem profikról van szó, így előbb-utóbb hibáznak. Ha máris nem tették: a viszonylag sok eset és helyszín ugyanis magában hordozza, hogy a környezetükből valakinek valami egyszer csak szöget üssön a fejébe, és akkor bezárul a kör. ■ Fábos Erika
