Somogyi Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-08 / 185. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2009. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT 3 HÍRSÁV Hétfőtől igényelhető a támogatós Marcaliban HÉTFŐTŐL MÁR IGÉNYELHETŐ a marcali jegyzőnél is a krízistámogatás. 20-50 ezer forintot kérhetnek azok a helyiek, akiknek szeptember óta legalább húsz százalékkal csökkent a fizetésük, vagy húsz százalékkal nőtt a havi törlesztőrészletük. A támogatás összegét a Dél-dunántúli Regionális Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság állapítja meg. A kérelmeket november 30-áig lehet benyújtani. (me) Épül, szépül az iskola Csökölyben tatarozzák az általános iskolát Csökölyben. A nyílászárók után most a világítótesteket cserélik le. Megújulnak a tantermek és az ebédlő is. A beruházás összköltsége eléri a 17 millió forintot, amelyhez az önkormányzat ötszázaléknyi saját erőt biztosított, a többit pályázaton nyerték. Az iskolában 180 diák tanul. Az utánpótlás is biztosítva van, hiszen több mint hetven az óvodások száma, (szá) Segítik a diákokat a tanévkezdésben HUSZONEGY gyermeket támogatnak a tanévkezdéskor Komlósdon. Az egy óvodásnak ötezer, a húsz általános, középiskolásnak és felsőfokú intézménybe járónak tízezer forintot szavazott meg a képviselő- testület. (ga) Járda készült Kaposkeresztúron MINTEGY HÉTSZÁZ méternyi új járdát építettek Kaposkeresztúron a Dózsa György és a Veres Péter utcában. A költségek megközelítették az öt és fél millió forintot, amelynek fele pályázati támogatás volt. A ravatalozó újjáépítése pénteken kezdődött, a belső tér tatarozásához 2,3 millió forint pályázati támogatást kapott az önkormányzat. Az épület külső tatarozását saját forrásból biztosítják, (szá) Új bérlakásokat építettek kaposvári átadás Nyolcvankét család pályázott a harminc garzonra (Folytatás az 1. oldalról) A Fő utcai épületben 30-40 négyzetméteres lakásokat alakítottak ki, a földszinten hatot, az első és a második emeleten nyolcat- nyolcat, ahogy a tetőtérben is. Az emeleti lakásokhoz erkélyek is tartoznak. A telek hátsó részén harminc parkoló lesz. Szita Károly polgármester a sajtótájékoztatón elmondta azt is, hogy a lakásra pályázók közül sokan albérletben élnek, mások a szülőkkel, nagyszülőkkel laknak egy fedél alatt, esélyük sincs önálló életet kezdeni és drága hiteleket felvenni. A Fő utcában épülő társasház bérleti jogára nyolcvanketten nyújtották be a pályázatukat, közülük tizenöten albérletből költöznének az új lakásokba, tizennyolcán szülők, négyen szívességi alapon pályáztak. Negyven- hatan rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, közülük többen a Kaposi Mór Oktató Kórház, a Magyar Cukor Zrt., a Kaposvári Egyetem és a Videoton dolgozói. Nekik havonta 8931 forintot kell fizetni lakbérként, és elő- takarékosságot kell vállalniuk: átlagosan 27 641 forintot egy hónapban. A társasházat a kaposvári Etalon Kft. építi, és várhatóan augusztus végére készül el a beruházással.* Meiszterics Eszter Sorban állnak MEGTUDTUK: Kaposváron ezeregyszáz önkormányzati bérlakás van, és jelenleg kétszázhatvannégyen szeretnének ilyen otthonhoz jutni. Véghajrában az építők. A kivitelező cég szeptemberre ígéri az új otthonok átadását a kaposvári Fő utcán Segítség a gyengénlátó turistáknak Kaposváron Ölelő karok: tábor időseknek és unokáknak Térítésmentesen vehető igénybe Kaposváron a Tourinform irodában az a látássérülteknek készült turisztikai csomag, amely országosan egyedülálló kezdeményezés. A Vakok és Gyengénlátók Somogy Megyei Egyesületével együttműködve készítette el a Tourinform a csomagot, amely dombornyomásos belvárostérképet, Braille-írásos információs anyagot és egy audio-guide-ot tartalmaz, amely elektronikus idegenvezetőként segíti a gyengénlátókat abban, hogy megismerhessék a somogyi megyeszékhely nevezetességeit. Az iroda egymillió forintos pályázati pénzt nyert e célra. ■ M. E. Ölelő karok elnevezéssel nyugdíjastábort szerveztek Barcson. A tábor különlegessége az volt, hogy együtt nyaralhattak itt nagyszülők és unokák. Az országosan is egyedülálló tábor ötletgazdája Kelemen Jánosné, a Dráva környéki nyugdíjas-egyesület vezetője volt. A résztvevők strandoltak, sétahajóztak, a Duna-Dráva Nemzeti Park szentesi központjában pedig a Dráva-vidék élővilágával ismerkedtek. Ellátogattak a tarnócai Széchényi-kastélyhoz, és megnézték a barcsi otthonházi lakásokat is. ■ N. L. ■ Egyedülálló kezdeményezés Barcson. JEGYZET Prostituáltak és politikusok meghökkentő eredményt hozott egy felmérés, amelyet a különböző foglalkozásúak szavahihetőségéről készítettek. Háromezer megkérdezett szerint egy prostituáltban jobban meg lehet bízni, mint egy kormányhivatalnokban. A válaszolók a legszavahihetőbbnek a gazdákat tartják, őket az egyházi személyiségek követik, majd az utcalányok, a katonák és a diákok. A sor végén a kormányhivatalnokok állnak, megelőzve az ingatlanfejlesztőket, a titkárnőket és a szórakoztatóiparban dolgozókat. mielőtt megdöbbennének, sietve megjegyzem, hogy a fenti közvélemény-kutatást Kínában tartották, és az eredmény az ottani közvélekedést tükrözi. Nálunk más a helyzet! Nem mondom, hogy jobb, azt sem, hogy rosszabb. Más. A szavahihetőségi versenyt - az európai átlaghoz hasonlóan - a tűzoltók vezetik, őket a püóták, majd a gyógyszerészek, a tanárok és a meteorológusok követik. Honfitársaink többsége szerint kevésbé megbízhatók az orvosok, a nővérek, a gazdák, a rendőrök, a taxisok és az utazás- szervezők. politikusokról nincs szó! Európában viszont a lista végén kullognak, Portugáliában például a megkérdezettek egy(ü!) százaléka hisz nekik. Egy korábbi hazai felmérés szerint a mi politikusaink megítélése sem sokkal jobb. (Ebben tehát már európai szinten állunk!) Mellesleg megalázó lehet a politikusok számára, hogy az időjósok szavahihetőségét többre taksálják, mint az övékét Hízelgő viszont, hogy a prostituáltak megbízhatóságával nem kell versenyre kelniük. Igaz, az utcalányokról a hazji felmérésben egy szó sem esik. Talán nem véletlenül! Egyre kevesebben mennek perre az önkormányzattal határozott hatóságok Nem elég indok a segélyre az, hogy járna, az elutasításra pedig az, hogy nem jut Somogybán néhány éve még félszáz olyan per volt a bíróságon, amelyben felperesként egy egyszerű állampolgár, alperesként pedig az önkormányzat „állt a bíróság előtt”. Közvetlenül a rendszerváltás után pedig még ennek is többszöröse. Mára ezek a perek szinte eltűntek. Tavaly már csak tíz ilyen ügyet tárgyalt a bíróság, az idén pedig öt érkezett. Egyáltalán mi indít árra valakit, hogy szembeszálljon a hatalmas „gépezettel”, a rettenthetetlen önkormányzattal? Természetesen a pénz. Hajnal Éva, a Somogy Megyei Bíróság polgári kollégiumvezetője elmondta: a legtöbb per annak idején és ma is valamilyen szociális ellátással volt kapcsolatos. Amikor az ügyfél sérelmezte, hogy a temetési segély, szociális segély vagy egyéb segítség iránti kérelmét elutasították, a bírósághoz fordult. Aztán ezek a perek lassan „elkoptak”, leginkább azért, mert az emberek rájöttek: a bíróság pénzt nem ad... Vélhetően sokan azzal a reménnyel fordultak a bírósághoz, hogy akkor majd megkapják a szerintük nekik járó segítséget. A bíróság azonban csak egyet tehet: azt nézi, hogy a kérelem elutasítása sért-e valamilyen jogszabályt. A szociális törvény - néhány kivételtől eltekintve - az „adható” kategóriáAktakötegek. Úgy tűnik, az állampolgárok kerülik a jogi hercehurcát Kivétel a közelmúltból EGY GADÁCSl FÉRFI azért fordult a bírósághoz, mert nem kapott segélyt. A bíróság természetesen nem azt vizsgálta, hogy a férfi rászorul-e a segítségre vagy nem, hanem a helyi rendeletet. Az Alkotmánybírósághoz fordult, amely megállapította: az ön- kormányzati rendelet, amelyre hivatkozva a segélyt megállapították, alkotmányellenes, mert helyi rendelet nem szabhat szigorúbb feltételeket, mint a szociális törvény. ba sorolja a szociális ellátási formákat. Az önkormányzati törvény szerint viszont az ön- kormányzat feladata a minimális szociális gondoskodás. Az önkormányzatok saját rendeleteket alkotnak, ami leginkább iránymutató. De legtöbbször eddig el sem jut az ügy. A keresetek döntő többségét ugyanis azért utasítja el a bíróság, mert már maga a kereset nem felel meg a követelményeknek: nem szerepel benne, hogy mi alapján perelnek, pontosan melyik jogszabály megsértését kifogásolják. Pusztán az, hogy az illető úgy érzi: neki járt volna a segély, nem elég. Mint ahogy a másik oldalról az sem, ha a települési önkormányzat azzal indokol: „járni jár, de nem jut”... Vagyis hogy nincs rá pénz. Ha a helyi szociális rendeletben vállalja, hogy segíti a rászorulókat, akkor ez nem lehet indok. Az önkormányzat azért „veszítheti el” ezeket a pereket, mert határozatát nem indokolta meg kellően. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy a pereskedő polgár nyertesnek érezheti magát. A bíróság legfeljebb hatályon kívül helyezi a határozatot, és az önkormányzatot új eljárásra utasítja. Aminek általában ugyanaz a végeredménye, legfeljebb alaposan megindokolva. ■ Jakab Edit MEGYEI KÖRKÉP
