Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-07 / 157. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JULIUS 7., KEDD 5 PERCES INTERJÚ A múzsák nyáron sem pihennek A művészeti intézményekben a nyár legtöbbször „uborkaszezon”. Nem úgy a Művészetek Kincsesházában, ahol zajlik az élet.- Sikert aratott a Festők Városa, sokakat vonzott a Múzeumok éjszakája. De a nyár nagy része hátravan...- Ilyenkor leginkább a szentjákabi Bencés Apátság Romkert a rendezvényeink helyszíne - mondta Simo- nics Lászlóné, a Művészetek Kincsesháza igazgatója. - Az idén kétnaposra bővül a Bencés Nap című rendezvényünk. Vendégünk lesz Czakó Gábor író, Berecz András, a neves mesemondó. Lesz történeti előadás, játszóház, a „Füvesasszony tanácsai” fűszerekről és gyógynövényekről, meg lehet kóstolni a szerzetesek borait, étkeit, meghallgatni zenéiket.- A Vaszary Képtárban sem lesz nyári szünet...- Augusztus végéig még látható az Anna Margit-kiál- lítás, mely eddig is sok látogatót vonzott. Különlegesnek ígérkezik az óhéber és . ógörög zenei est és a Búvópatak irodalmi estje.- Milyen rendezvényekkel gondolnak ilyenkor, vakáció idején a gyerekekre?- A tavalyi sikeres reneszánsz tábor után most két tábort is tervezünk. Július 20-tól neves képző- és iparművészek közreműködésével kézművestáborba várjuk a diákokat, majd fiatal képzőművészeket hívunk az apátság romkertjébe. ■ J. E. MEGYEI KÖRKÉP Úttalan úton járhat majd a falu kisajátítás Az emberek használni akarják az utat, a tulajdonos sok pénzt szeretne Magánkézbe került egy darab betonút Kapos- keresztúron. A tulajdonos már kitette a „magán- terület” táblát. A falu ön- kormányzata pedig elindította a kisajátítást. Egyezség nincs. F. Szarka Ágnes Kaposkeresztúron a József Attila utca folytatása mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Közepén betonút halad. Harminc éven keresztül erre közlekedtek a keresztúriak. A terület - így az út is - magánkézbe került. Az önkormányzat kisajátítaná az utat, de a tulajdonos kevesli a felajánlott összeget - Az út a földemhez tartozik, azzal együtt vettem meg a területet a téesztől - mondta Vas József, a tulajdonos. - Egy helyrajzi számon szerepelnek. Az önkormányzat azért akarja kisajátítani, mert a polgármesternek érdeke fűződik az átjáráshoz. így könnyebben megközelítik az állattartó telepüket. Túl nagy a forgalom, sok minden eltűnt. A „magánterület” táblát már kitettem, most az „átjárni tilos”-at fogom. Ne járkáljon senki az én területemen, vagy fizessenek érte. Ott van nem messze az önkormányzati út, takarítsák ki, és használják azt. Utólag tudtam meg, hogy földmérést is végeztek a területemen, de engem erről nem értesítettek. Erre a területre építeni sem lehet, mert ahhoz a rendezési tervet kellene módosítani. Az meg sokba kerül. FaVas József: az út karbantartása is pénzbe kerül. Ha más is használja, jobban rongálódik, a költségeket pedig nekem kellene állni Visszavásárolta útjait, köztereit Bárdudvarnok TÖBB MINT TIZENNÉGY ÉV UTÁN egyezség született egy osztrák állampolgárságú vállalkozó és a bárdudvamoki önkormányzat között. A település ötvenöt és fél millió forintért visszavásárolt 41 hektár földterületet. Ebből 35 hektár az út, a többi közterület A szerződést aláírták, a pénzt kifizették, de telekkönyvileg még nincs a falu nevén a tulajdona.- néhány héten belül minden technikai akadály elhárul - mondta Forintos László polgármester -, és hivatalosan is visszakapjuk a tulajdonunkat. Az utakat eddig is mi tartottuk rendben, most már végre mint a sajátunkat. Megnyílt az út a fejlesztések előtt is. Végre megszűnik az az áldatlan állapot, hogy egy köztéri szobrot sem tudunk elhelyezni, mert nincs a faluban egy talpalatnyi saját földünk sem. Persze a gondjaink is nőttek a földdel, de örömmel oldjuk meg őket. lusi turizmussal akartam foglalkozni, de nem tudtam pályázni, mert az önkormányzat nem járult hozzá.- Nem a saját, hanem a falu érdekében tervezzük az út kisajátítását - mondta Budánné Simonfalvi Katalin polgármester. - Több mint harminc évvel ezelőtt építette a téesz az utat. Három tulajdonos birtokában van az út. Amíg az egyikük nem tette rá ki a „magánterület” táblát, senki nem sejtette a faluban, hogy az az út nem út. Mellette húzódik a falu fő vízvezetéke, és ezen keresztül közelíthető meg a vízmű. A bejárást pedig biztosítanunk kell. A tulajdonosoknak az útért felajánlottunk 120-120 ezer forintot. Kerten elfogadták. Vas József az ajánlatra nem jelzett vissza: azt se, hogy elfogadja ezt a pénzt, vagy kevesli. Ez az összeg így is a többszöröse annak, amennyiért a telket megvette. Nem tudunk milliókat kifizetni, és nem hagyjuk magunkat zsarolni. Természetesen ha más megoldást nem találunk, a régi gazzal, növényekkel benőtt fóldutat ki- tisztíttatjuk, kővel leszóratjuk, és azon közlekedünk. Ennek érdekében már felvettük a kapcsolatot az E.ON-nal is, hiszen, ha sor kerül rá, a fakivágások idejére áramtalanítani kell. Hosszúra nyúlt Papp Lilla uralkodása miss Balaton Elmarad a 2009-es verseny a fő szponzor visszalépése miatt (Folytatás az 1. oldalról) Bódogh Edina, a Miss Balaton versenyigazgatója elmondta: bár számos szponzort sikerült a szépségverseny mellé állítani, a rendezvény eddigi fő támogatója visszalépett, nélkülük pedig nem tudnák az eddigiekhez hasonló színvonalon megtartani az ország egyik legkedveltebb szépségmustráját. A kihagyás azonban Bódogh Edina szerint nem jelenti azt, hogy végleg el kellene búcsúzni a Miss Balatontól, hiszen a háttérben már most készülnek a 2010-es királynőválasztásra. A versenyigazgató így már most a következő évi rendezvény szponzorait keresi. A balatoni rendezvénynaptárakat átnézve úgy tűnik, hogy a férfiak idén szemlegeltetés nélkül maradnak a Balatonnál, hiszen alig találni szépségversenyeket a kínálatban. A Fonyód szépe választáson kívül egyetlen programot találtunk, amit a szervezők Miss Balaton Fővárosa néven hirdetnek.- Tudjuk, hogy lopják a nevet - reagált a hirdetésre Bódogh Edina, aki azt is elmondta: fontolgatják, hogy tesznek-e jogi lépést emiatt. Áz egyébként évtizedes múltra visszatekintő Miss Balaton versenyigazgatójának is feltűnt, hogy az idei szezonban - talán a válság hatására - a kisebb költségvetéssel készülő versenyek tudtak fennmaradni, vagy azok, ahol a kevésbé értékes díjak várják a szépségeket. ■ Kolumbán Tünde Papp Lilla két évig királynő Még álmukban is rögtönöznek a színészpalánták Csokonai nyomdokain A csurgói színjátszó tábor fejlesztésén gondolkodnak, a játék öröméért A fiatalok a szabad idejükben is szívesen gyakorolnak Vegyes az életkor, ahogy az előképzettség is. Ami azonban közös: hatalmas lelkesedéssel játszanak a fiatalok a 2. Csokonai diákszínjátszó táborban Csurgón. A csurgói származású Akii Krisztián ötlete volt a tábor. Az Apolló Kulturális Egyesület tagjaként a Pécsi Ifjúsági Szervezettel karöltve szervezte, immár másodszor a dél-somogyi városba. Ott, ahol több évtizedig rendeztek országos diákszínjátszó napokat, egészen 2004-ig, amikor elvitték innen a rendezvényt. Akii Krisztián úgy gondolta: mégse maradjon diákszínjátszás nélkül a város. Tavaly három, idén két csurgói résztvevőt sikerült megnyerni az ügynek - a többi huszonkét résztvevő pécsi -, noha amikor tanév végén a pécsi csoportjával tartott előadást és nyílt tréninget kedvcsináló gyanánt a református gimnáziumban, még nagy volt az érdeklődés. Mindenesetre reméli, hogyha a csurgói résztvevők száma ezt nem is mutatja, valami megmozdult, és jövőre ugyancsak visszajönnek. Addig is a táborosok mindennapjairól: korán, reggel nyolc órakor kezdenek mozgá- sos bemelegítéssel, néptánc, karate, balett vagy labdás gyakorlat, aztán csoportos tréning következik a drámapedagógusokkal ebédig. Háromtól hétnyolc óráig a hétvégi előadásukra készülnek. Híven a tábor névadójához és a város hagyományaihoz, Csokonai-művet választottak, az Estve című alkotás kerül közönség elé szabad asszociációban. S hogy Csurgóra visszakerülhet-e valaha a rangos, országos diákszínjátszó rendezvény? Akii Krisztián szerint ahhoz nagyon sok munka, technikai felszerelés, elhivatott emberek és pénz kellene. Ráadásul amit egyszer elvittek, azt nehéz visz- szahozni. Ők mindenesetre a színjátszó tábor továbbfejlesztésében gondolkodnak, leginkább a játék öröméért. ■ Varga Andrea Huszonötféle étel készült Mernyén burgonyából A VII. mernyei krumplisfesztiválon - amely országos és nemzetközi turisztikai rendezvény - az idén 16 együttes versenyzett Keszthelytől Ernődön át egészen -az erdélyi Csíkszereda csapatáig. A borzaska, a sztrapacska, a tócsni, a görhöny és a slambuc - amely ősi magyar étel - mellett 25-féle ételt kóstolt a Bachmann Viktor mesterszakács és ételszobrász vezette zsűri. A főtt ételek kategóriájában a Magyaratádi Szépkorúak csapata első helyezést ért el burgonyakrémlevesével. A sült ételek kategóriáját a Gelsei Egyházközség csapata nyerte Parázs Varázs nevű ételkülönlegességével. ■ Szeretnék visz- szahozni Csurgóra a rangos színjátszó rendezvényt.
