Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-04 / 155. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JULIUS 4., SZOMBAT A túlélésért küzdenek, felélik lassan a tartalékaikat A terrort kell elítélni, nem a színét holokauszttagadás Gelencsér Attila szerint szükség lenne törvényi szabályozásra Az első félévben országosan 7391 céggel szemben Indult fel- számolási eljárás. Ez harminc százalékkal több, mint egy évvel korábban - közölte lapunkkal az Opten Kft. Még nem tetőzött a csődhul­lám - legalábbis így tartják a cégnél. A második negyedévben gyorsuló ütemben nőtt a felszá­molások száma. Kimutatásuk szerint egyre nagyobb társasá­gok jutnak bajba. A fő vesztesek közé tartoznak a gépjármű-ke­reskedők s az építőipari cégek is. Az Opten tájékoztatása sze­rint ugyanakkor a dél-dunántúli régiót mintha nem is érintené a válság. Hónapok óta stagnál vagy alig nő a felszámolások száma. Az első félévben 555 céggel szemben indítottak fel- számolási eljárást a hitelezők; ez néggyel kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. ■ Tenni kéne valamit a kormánynak a szövet­kezeti elnök szerint.- Még nincs itt a mélypont - válaszolta kérdésünkre pénte­ken Csutor Ferenc, a megyei vál­lalkozói központ ügyvezető igazgatója. Hozzátette: Somogy sok tekintetben eltér az orszá­gos átlagtól. Sajnos korábban és jelenleg is a leghátrányosabb helyzetű térségek között talál­ható. Akkor is seregnyi nehéz­séggel nézett szembe a megye, amikor még „dübörgött a gazda­ság”, most pedig különösen szo­morúak a kilátások. Leépítés, munkanélküliség, pangó üzleti élet - az igazgató szerint ilyen gondok foglalkoz­tatják a somogyi vállalkozók tö­megét. Palócz Tamás, a Kaposplast igazgatója amondó: az országos folyamatok kicsi­ben megyénkben is érvényesül­nek. Az építőipari cégeken kí­vül a műanyag- és könnyűipar­ban dolgozókra különösen sú­lyos teher hárul. Sípos László, a kéthelyi Aranykalász mezőgazdasági szövetkezet elnöke úgy látja: az agrárvállalkozások egyet tehet­nek. Megpróbálják átvészelni a nehéz időszakot, s ezzel együtt a csődöt. - A vállalkozások las­san felélik a tartalékukat, a kor­mánynak végre valamit tenni kellene a cégek érdekében - fűzte hozzá. ■ Harsányi Miklós Országos visszhangot vál­tott ki Gelencsér Attila hét végi kaposvári beszéde, melyet a holokauszt- megemlékezésen mondott el. A megyei közgyűlés el­nöke Pilinszkyt, II. János Pál pápát és a Bibliát idéz­ve határolódott el a soától. Vas András- Előfordult már, hogy a szoci­alista politikus, Suchman Ta­más ilyen elismeréssel szólt önről?- Szerencsére többször is - fe­lelte Gelencsér Attila. - Bár ellen­tétes politikai oldalon állunk, sok témáról hasonlóan gondol­kodunk.- Ez a hét végi kaposvári holokausztmegemlékezésen is kiderült.- Fontosnak tartottam, hogy ott legyek.- Nagy kár, hogy országos szinten nem ekkora az össz­hang a pártok között. A holo- kauszttagadással kapcsolatos alkotmánymódosító javaslat is­mét elbukott a parlamentben.- Nem a témával van gond, hanem a módszerrel. A szocia­listák ismét egybe akartak mos­ni dolgokat, olyan tételeket csempésztek a módosító javas­latba, melyeknek semmi köze a holokauszthoz. A gyűlöletbe­széddel, a gyülekezési és egye­sülési joggal kapcsolatos változ­tatásokat csomagban akarták át­préselni a képviselőkön.- Tehát a Fidesz csak erre mondott nemet?- A sunyiságra!- Ezek szerint, ha csak a holokausztról van szó, igennel szavaznak a párttársai?- Javasoltuk, a holokauszt mellett a kommunista rezsim bűneit is ítéljük el egyúttal. Eb­ben partnerek lennénk. A szoci­alisták és a liberálisok azonban csak az egyikről akarnak beszél­ni. Pontosan tudták, a Fidesz nem egyezik bele. Pedig min­dent el kell ítélni, legyen az ná­cizmus, vörös- vagy fehérterror.- Meg is kapták érte a szoká­sos vádakat...- Érdekes volt hallgatni az an­tiszemita célzásokat. Gondolom, főként azoknak a Fidesz-frakció- tagoknak, akik maguk is zsidó származásúak. De már hozzá­szoktunk, hogy a balliberálisok szerint minden szélsőséges megnyilvánulás mögött ott áll Orbán Viktor. Pedig már renge­teg fórumon, így a parlament­ben is elmondtuk, milyen formá­ban tudjuk támogatni az alkot­mánymódosítást.- A szabad demokraták szerint elég lenne a büntető törvény- könyvet módosítani.- Ez is azt mutatja, hogy még a szo­cialisták és a liberálisok között sincs összhang a témában. Pedig tényleg szükség lenne valami­lyen törvényi szabályozásra!- A közös elhatárolódás nem lenne elegendő?- Megtörtént.- Külön-külön, pártonként. Együtt még sohasem.- Kaposváron együtt voltunk.- Ezért is kapta fel az esetet minden média. A különlegessé­ge miatt. Somogybán végre látszott az együtt gondolko­dás. A megyei közgyűlés elnöke szerint a civil szféra lényegében eszköztelen az ordas eszmékkel szemben Részletek Gelencsér Attila múlt vasárnapi kaposvári beszédéből- Pedig a megyében nem is jellemző a holokauszttagadás vagy más szélsőséges megnyil­vánulás. Sokkal nagyobb gond­jai vannak az embereknek: nincs munkájuk, éheznek.- A szakemberek szerint ép­pen a gazdasági válság az egyik oka a szélsőjobb megerő­södésének.- Szerintem pedig a kormány politikája. Valamint az SZDSZ kampánya, amely óriási reklá­mot biztosított a Jobbiknak.- Talán éppen azért szóltak a szélsőségekről a liberálisok, mert létező problémával akar­ták szembesíteni az országot.- És ezzel rengeteget segítet­tek a Jobbiknak. Amúgy észre­vette, hogy a magyarországi szél­sőjobb a rendszerváltás óta min­dig baloldali kormányok alatt erősödött meg? A Horn-kormány után került be a parlamentbe a MIEP, s most közel 15 százalékot kapott a Jobbik. Amikor a polgá­ri oldal volt kormányon, nem ju­tottak be az országgyűlésbe.- Vannak, akik erre azt mondják, Orbán Viktor az egységes jobboldal jelszó­val bekebelezte a szélsősé­geseket is. Akik mára kiáb­rándultak belőle, nem tart­ják már elég radikálisnak.- Ezzel nem értek egyet! 3sak politikailag lehet meg­gátolni az ordas eszmék terje­dését? A civü szféra tehetetlen?- Legalábbis nehéz a helyzete. Szerintem kilencven százalék­ban a kormány tehet érte a leg­többet. És, mint mondtam, az embereknek nem is ez a legfőbb problémájuk. Eszköztelenek, te­hetetlenek. Helyi szinten ez a probléma kezelhetetlen. a holokauszt Pilinszky Já­nos szavaival élve a 20. szá­zad botránya. A 20. századi történelem sajnos „bővelke­dik” hasonló kisebb botrá­nyokban, genocídiumokban. Gondölok itt az örmények ki­irtására az első világháború idején. A holodomorra, azaz a mesterséges éhínségre, amit a Szovjetunió gerjesztett Uk­rajnában az 1930-as évek ele­jén. (...) A második világhá­ború idején a nemzetek kol­lektív büntetése során a ma­gyarságot Délvidéken Tito partizánjai üldözték, Kárpát­alján, Szolyván és Erdélyben is meghurcolták a magyar aj- kúakat. ám mindezen szörnyűséges események közül sajnálatos módon kiemelkedik: a holokauszt, héberül soa (...), amely közel hatmillió ember szörnyűséges halálát hozta, és több ezreket megnyomorított. (...) Nehéz ilyenkor szavakat találni a borzalomra. Mert az­zal, hogy a holokauszt meg­történhetett, a legalapvetőbb zsidó-keresztény parancsot sér­tette meg az emberiség: azt, hogy ne ölj! DE A NÁCI NÉMETORSZÁG ti má­sodik világháború idején még egy alapvető keresztényi taní­tást feledett el, ez pedig így hangzik■ Szeresd felebarátodat! (...) II. János Pál pápa szavait idézve: a soa olyan mély seb, amely még mindig vérzik- Önök mégis példát mutattak. Előfordulhat országos szinten is, hogy egyszerre, azonos idő­pontban mennek el egy meg­emlékezésre a köztársasági el­nök, a kormányfő és a parla­menti pártok vezetői?- Erre csak ők tudnának vála­szolni.- Mégis, ön szerint?- Amíg őszintétlenség és su­nyiság övezi ezeket a témákat, nem hiszek benne... Keletnémet turistákra szabott név és dizájn Berényben étlapozó A közepes konyha és adagok mellé legalább baráti árak párosulnak a Kukorica csárdában Megyei gasztronómiai kör­sétára invitáljuk olvasóin­kat: sorozatunkban meg­próbáljuk a vendég szem­szögéből bemutatni a somo­gyi éttermeket. Özvegy Zimbabwei Kálmánná Az elnevezés meglehetősen fan­táziátlan: Kukorica csárda vélhe­tően minden nagyobb, külföldi vendégek érdeklődésére számot tartó településen akad; hasonló­képp elcsépeltek valószínűleg csak a Paprika csárdák lehetnek. Balatonberényben mindkettőből akad, szépen megférnek egymás mellett: azonos a külcsín, a díszí­tés jellege, csak egyikben a népi- szőttes-terítők fölé paprikafüzé­rek, a másikban kukoricacsövek lógnak. Rend a lelke mindennek. Mivel a Paprikához már volt (khm...) szerencsénk, így ezúttal a szomszédban telepszünk le, a nyolcvanas évek keletnémet tu­ristáinak ízléséhez mért, sztere­otip Ungarn-fílinget árasztó ku- koricacsöves-szőtteses utca­fronti szakaszban. Ráérünk szemlélődni, elsőként azt pró­báljuk meg kitalálni, mit kosz­tolhatott az előző társaság: a megfejtéshez nagy segítséget adnak a terítő foltjai... Közben a felszolgáló megérke­zik a frissítőkkel, s bár egy étte­remben némiképp meglepő, ha félliteres műanyag palackokat állítanak az asztalra, a minimál- eleganciát kompenzálja a na­gyobb űrtartalom. Egyúttal le­tudjuk a rendelést is, s a pozití­vumok közé jegyezzük fel, hogy bármit választhatunk, ami sze­repel az étlapon. Optimizmu­sunk örök, hiszünk a helyiek­nek, két fogást is bevállalunk a napi ajánlatból, a több menüt sa­ját ízlés alapján állítjuk össze. Míg a levesre várunk, ügyet­lenke, láthatóan idényjellegű pincérlány térül-fordul köröt­tünk, háromszor hoz evőeszkö­zöket, a végén már alig férünk el a kések-vülák között. Míg az asz­talt rendezgeti, megérkezik az első kör: a húsleves megannyi változata jut erre a napra osz­tályrészül, utóbb kiderül, a lé egyfajta, s a betétek között is mi­nimális az eltérés. Ami még megegyezik, a sárgarépa-kari­kák fura állaga-íze, melyeket egyöntetűen kotrunk félre. A Értékelés SZEMÉLYZET (1-10 pont): Egynyári beugró? KÖRNYEZET (1-10 pont): 3 Sztereotip Ungarn-fíling ÉTEL (1-20 pont): 13 Hegyek között, völgyek között májgombócbetét helyett valami­féle szétázott darálék lapul a tá­nyér mélyén, a palacsintatészta is spongyás, míg a tévesen Újhá­zinak hívott változatban a főtt- hús-darabok olyan szárazak, mintha grillezték volna őket. Megcsappant kedvvel várjuk a második részt, melyből a napi ajánlatok futnak be elsőként, ugyanis pincérünk praclinként csak egy-egy tányért vállal. A sonkával-sajttal töltött karajt nem érheti kritika, bár egy köze­pesen éhes vendég kevesellné a porciót, s az erdélyi fatányéros­nál is az a legszembeszökőbb, hogy nem stimmel a tányér alap­anyaga. A hátszín viszont kelle­mes, nincs szétszárítva, ellentét­ben a natúr karajjal, mely kissé taplószerű állapotban kerül elénk. A kolbász és a félig nyers kakastaréj-szalonna is felejtős, a leesés pulykaszelet viszont felfe­lé kerekíti a pontszámot, aho­gyan a hasonló stílben tálalt ko­poltyús is a haltálon. Utóbbi en­nek ellenére kissé szegényes, halványabb és vastagabb bundá­jú ponty, illetve fogas kerül még rá, igaz* ezeket legalább nem le­het elrontani. Mint ahogyan a milánói bordát is nehéz: a borda kevéske, a spagetti némiképp szétázott, de rengeteg. A szám­lán szereplő összeg viszont egy­általán nem: ha közepes is a konyha, legalább nem drága. És ez sem utolsó szempont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom