Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-31 / 178. szám
2009. JÚLIUS 31., PÉNTEK 7 KÖZÉLET & GAZDASÁG Válságban van, mégis több fogyott az üzemanyagból Nehezen indul a program pólusprogram Másfél év után keveset hallani a tervekről Az év első felében 2,9 százalékkal több üzemanyagot értékesítettek a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagjai, mint 2008 első hat hónapjában, derül ki a szövetség honlapján közzétett adatokból. Egyedül a 95-ös oktánszámú benzin fogyasztása esett szerény 0,7 százalékkal. 98-as benzinből az összehasonlító időszaknál 1,7 százalékkal kelt el több, gázolajból pedig 6,5 százalékos volt a növekedés. Az utóbbi számadat azért is meglepő, mert a válság miatt látványosan, mintegy ötödével csökkent az áruszállítási igény, ezzel a gázolajhasználat is. Felmerülhet, hogy talán a MÁSZ-hoz tartozó, tárolással foglalkozó cégek spájzoltak az eddiginél többet, de ezen társaságok egyike, a Terméktároló Zrt. vezérigazgatója cáfolta feltevésünket. Egyes szakmai vélemények szerint szerepe lehet a dízel hódításában, hogy a személyautók között tovább nő a dízelüzeműek aránya. A fő ok azonban az, hogy a gyenge forint miatt az első fél évben igyekeztek Magyarországon üzemanyagot vásárolni a környező országok kamionjai. „Az alkalmanként 300-1000 litert feltöltő kamionok jól tudják tankolásaikat időzíteni, így megszervezhették maguknak, hogy Magyarországon tankoljanak” - mutatott rá érdeklődésünkre Szintai Balázs, a Shell Hungary Zrt. kiskereskedelmi üzemeltetés vezetője. Bár hasonló okból a benzinvásárlókat is Magyarország határközeli töltőállomásaihoz csábíthatta az olcsóbb üzemanyag, e lehetőséget a személyautósok kevésbé használhatták ki. Ám elképzelhető, hogy a benzinturizmus nélkül még jobban csökkentek volna a 95-ös eladásai. ■ B. H. L. Negatív hatás A HAZA! üzemanyagpiacot visszavetheti a jövedéki adó emelése. Július 1-jétől az átlagosnál jobban drágultak a jövedéki termékek, mivel nemcsak az 5 százalékpontos áfaemelés terheli a kiskereskedelmi árat, hanem a megnövelt jövedéki adó is. Ez utóbbi az üzemanyagok esetében literenként 5,5 forinttal lett több: a benzin adója 103,5 forintról 109-re, a gázolajé 85-ről 90,5 forintra nőtt. Szeged, Pécs, Debrecen és Veszprém is profitálhat a programból. Látványos eredményekre azonban csak három-négy év múlva lehet számítani Az induláskor csodájára jártak az elgondolásnak, és mindenki szerencsésnek tartotta a fejleszté- si/versenyképességi pólusnak kiválasztott nyolc várost, de vajon Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, valamint a póluspárt alkotó Veszprém és Székes- fehérvár szerencsésnek tartja-e magát most, másfél év elteltével. Kocsi Margit „A program eddig leginkább azt igazolta, hogy még mindig kevés a kooperációs tapasztalat Magyarországon; bár az ötlet jó volt, egyelőre hármas alát adnék az elért eredményekre” - reagált lapunk megkeresésére Kosa Lajos, Debrecen polgármestere. Szerinte túl bonyolultak és talányosak a pólusvárosokban (is) pályázható kiírások, még mindig rendkívül bürokratikus az eljárásrend, és alaptévedésektől sem mentes a program. A debreceni városvezető szétaprózottnak tartja a klaszterizációt, úgy véli, hogy francia mintára szinte mindegyik szektorra elegendő egy-egy nagy, jól működő, nemzetközileg elismert klaszter. „A magyar gazdaság fejlődése szempontjából az is fontos, hogy ezek végpontján magyar központú, magyar tulajdonú cég legyen, mert így csökkenthető a gazdaság, a beszállítók kiszolgáltatottsága” - szögezte le a polgármester. „Szeged számára fontos a pólus perspektíva, fontos ez a program, főleg, ha az eredeti, az Országos területfejlesztési koncepcióban szereplő elgondolás szerint valósul meg” - hangsúlyozta Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester. Emlékeztetett: annak idején arról volt szó, hogy a főváros-központúság csökkentését szolgálja a program, pluszforrást kapnak a kiválasztott városok, és a pólusoknak célzott konstrukciókra kizárólag a pólusok pályázhatnak. Elég megnézni a statisztikákat: másfél évvel a program indulása után a pólusvárosok mind több fejlesztést valósítanak meg és egyre több pénzt hívnak le, látványos eredményekre azonban három-négy év múlva lehet számítani - hűtötte le a kedélyeket Zombori Zita, a Pólus Programiroda ügyvezető igazga- tója, amikor lapunk kérésére összegezte a nyolc pólusváros eddig elért eredményeit Ha osztályozni lehetne, az igazgató szíve szerint máris ötöst adna a program valameny- nyi szereplőjének a teljesítményükért és a szorgalmukért. Ezt azzal indokolta, hogy már nemcsak az egyes városokon belül jött lendületbe a program az ön- kormányzatok, egyetemek, vállalkozások, kamarák összefogásával és együttműködésével, hanem a városok között is. Szerinte erre bizonyság Debrecen, Szeged és Pécs februárban aláírt Jobb a vidékiek teljesítménye A pólusprogram keretében nyújtott gazdaságfejlesztési támogatások összértéke eddig túllépte a 75 milliárd forintot, s a mostani, 2007- 2013-as programozási időszakban 145,5 milliárd forint lesz. Bár Budapest vezeti a városok listáját, a többiek teljesítménye a lakosságszámra vetítve kedvezőbb a fővárosinál, erre vall, hogy az egy főre jutó támogatás magasabb az országos átlagnál. megállapodása nemzetközi színvonalú gyógyszeripari kooperáció fejlesztésére, vagy az, hogy a minap Győr pólusszereplőit vendégül látták a debreceniek és a miskolciak, hogy egyeztessenek az üzleti környezet fejlesztéséről. „Eljutottunk oda, hogy Kelet- Közép-Európában piacvezető lett a program, s már tágabb nemzetközi összehasonlításban sem vallunk szégyent vele” - közölte Zombori Zita. Közepest adott a pólusprogram eddigi teljesítményére Veszprém polgármestere is. Debreczenyi János szerint egyelőre felemás módon lehet értékelni annak sikerét. Sem Veszprémben, sem póluspárjánál, Székesfehérváron nem vonzották a gazdasági élet szereplőit a program pályázati kiírásai, vagy azért, mert nem tudtak, vagy mert nem akartak pályázni, pedig fontos lenne a pólus számára az innováció, a tőkevonzó képesség erősítése. Ugyanakkor az önkormányzatok Agóra pályázatára mindkét város benevezett. „Úgy tűnik, Székesfehérvár áll jobban, de Veszprémnek is van esélye, tehát kölcsönösen támogatjuk egymást ennél a támogatási konstrukciónál, ez is a póluslét lényege” - hangsúlyozta a polgármester. Ötmilliárd forintos áfacsalás a kínai piacon fogás Pénzmosást is gyanítanak a nyomozók - Nemzetközi bűnszervezetet buktattak le Szinte egész Európát érinti az a gazdasági bűncselekmény-sorozat, amelynek magyarországi szereplőit a napokban fogták el a vámnyomozók. A profi adócsalók csaknem ötmilliárd forint áfát nem fizettek be a költség- vetésbe. Az összehangolt akció során Budapesten és az ország több megyéjében 64 helyszínen folytattak házkutatást, s tíz embert, köztük nyolc kínait, egy vietnamit és egy magyart elfogtak, öt másik gyanúsított ellen pedig elfogató parancsot adtak ki - számolt be Nagy János országos vámparancsnok. A házkutatások során a nyomozók nem csak az adócsalásra találtak bizonyítékot. Bizonyos jelekből pénzmosásra lehet következtetni: hajléktalanok utaltak át Magyarországról több millió dollárt és eurót. A kínaiak által irányított három - egymással kapcsolatban lévő - bűnözői csoport 2006 óta ügyködik: Távol-Keletről származó árukat vámkezeltetnek az Európai Unió más tagállamaiban, majd ezeket Magyarországon hozzák forgalomba hamis okmányok felhasználásával. A becsült adóhiány jelenleg 4,8 milliárd forint, ám feltehető, hogy a nyomozás későbbi szakaszában ennél nagyobb összeget is bizonyítani tudnak a nyomozók. A kínaiak konténerszámra hozták be áruikat MagyarorA gyanú szerint a kínai piac üzleteibe került a hatalmas árukészletekből szágra, itt óriási raktárakban tárolták, s innen vitték kisebb tételenként a „kínai” piacokra, üzletekbe. Nagy János kérdésünkre azt is elmondta, többször is kezdeményezték a fertőzött piacok - köztük például a kőbányai bódésor - felszámolását a tulajdonos önkormányzatoknál, de nem találtak értő fülekre, így a biznisz zavartalanul folytatódik. A vámparancsnok általánosságban véve is sikeresnek minősítette a pénzügyőri felderítéseket, mint mondta, az első fél évben több mint 19 ezer bűncselekményt és szabálysértést tártak fel, ezek értéke meghaladta az 50 milliárd forintot. ■ Túl a mélyponton a légi közlekedés júniusban valamelyest javult a helyzet a légi szállításban. A nemzetközi légi- forgalmi szövetség, az IATA adatai szerint a légitársaságok 7,2 százalékkal kevesebb utast szállítottak, mint egy évvel korábban, miközben májusban még 9,3 százalék volt a visszaesés. A szövetség becslése szerint júniusban 25-30 százalékkal csökkent a légitársaságok bevétele. A társaságok vesztesége az idén elérheti a 9 milliárd dollárt a tavalyi 8,5 milliárdos veszteséget követően. Enyhén növekedett a gazdaság júliusban A JÚNIUSI STAGNÁLÁS Után enyhén bővült júliusban a magyar gazdaság a Világ- gazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó szerint. A gyorsulási irányadó (gyia) alapján júliusban 0,28 százalékkal bővült a gazdaság. Az előző év azonos időszakának mutatóját azonban még mindig 6,1 százalékkal múlja alul a gyorsulási irányadó. Molnár Csaba: a turizmus a kitörési pont Magyarország számára a turizmus lehet az egyik kitörési pont, ezért döntött úgy már évekkel ezelőtt a kormány, hogy a 2007- 2013 közötti időszakban több mint 300 milliárd forintot különít el hazai és uniós forrásokból a turizmus fejlesztésére - mondta Molnár Csaba kancellária- miniszter Zalakaroson. A miniszter szerint a rendszerváltást követő 19 évben soha nem volt még ennyi pénz ilyen célra. Molnár Csaba optimista Ötödével kevesebb építési engedély A STATISZTIKAI HIVATAL féléves összegzése szerint csaknem egyötödével kevesebb lakásra adtak ki építési engedélyt, mint tavaly ilyenkor. Erősödik a visszaesés, hiszen az első három hónapban tapasztalt 7 százalékos csökkenéssel szemben a második negyedévben már 18 százalékos zuhanást jeleznek az adatok. Az építési engedélyért folyamodók száma mindösz- sze három megyében múlta felül a tavalyit, Somogybán 40, Bács-Kiskunban 28, Szabolcsban pedig 14 százalékkal. Pannon ÉÜKfcrj
