Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-30 / 177. szám
4 AKTUÁLIS SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK őssejt-elem Illegális őssejtbeültetések miatt négy embert vettek őrizetbe a nyomozók, az elkezdődött eljárásban azt tisztázzák, hol és hány műtétet végeztek engedély nélkül ŐRIZETBEN A KUNIKA SZTÁRSEBÉSZE (Folytatás az 1. oldalról) Előzetes letartóztatásban van Sef- fer István. A neves plasztikai sebészt hétfőn Kaposváron fogták el, házkutatást is tartottak nála. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) összesen négy személy előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezte a főügyészségnél szerdán, tájékoztatta lapunkat Bucsek Gábor rendőr őrnagy. A bíróság szerdán elrendelte a harmincnapos előzetes letartóztatást, amely ellen mind a négyen fellebbeztek. Az NNI nyomozói egy amerikai professzort, egy ukrán biológust és egy magyar részvénytársaság-vezetőt egy fővárosi kórház klinikáján fogtak el, egy magyar klinikavezetőt pedig egy vidéki városban. A rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta a SONUNE.hu hétfőn esd értesülését, miszerint Seffer István is érintett az illegális őssejbeül- tetéssel vádolt orvosok ügyében. Ezt azonban testvére már közölte a nyüvánossággal. Az NNI előtt nagy munka áll, a lefoglalt dokumentumokból kell felderítenie, hol és hány illegális őssejtbeültetést végeztek. Ez a következő évre is áthúzódhat Az alapos gyanú szerint több helyszínen - a fővárosban és vidéken egyaránt - végeztek illegális őssejtbeültetést Magyarországon annak a csoportnak a tagjai, akiket emberi test tiltott felhasználása bűntettével gyanúsítanak. Bucsek Gábor kérdésünkre elmondta, nagy esetszámra számítanak, de cáfolta a sajtóhírt, hogy ez mai tudásuk szerint százas nagyságrendű lenne. A dokumentumok átvizsgálása még előttük van. A gyanúsítottak érdemi vallomást tettek. Bucsek Gábor elmondta azt is, hogy a bűncselekményekben érintett betegeknek nem kell tartaniuk amiatt, hogy törvénytelen eszközt vettek igénybe a gyógyulásuk reményében. Az NNI adatai szerint B. Julliy amerikai professzor egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében 2007 ősze óta végzett őssejtkezeléseket a magánklinika épületében. A kezelésekhez szükséges dózisokat egy ukrán állampolgárságú nő, Natalia K. készítette el. Az ukrán gyanúsított abortumokból nyerte az őssejteket, melyeket a kezelés során amerikai állampolgárságú társa a betegeknek beinjekciózott vagy infúziós oldatban adagolt be. A pácienseknek beadott készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen volt Az érintettek egy-egy kezelésért általában 25 ezer dollárt vagy 5 millió forintot fizettek. A fentiekért két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés járhat, ha a bűncselekményt üzletszerűen, bűnszövetségben követik el. Több forrásból származó információ alapján 2008 decemberében kezdődött a nyomozás. Az őrnagy nem kommentálta a kérdésünket, hogy állampolgári bejelentést is kaptak-e. Az ugyanakkor tény, hogy az illegális őssejtterápia számos érdeket sért A tiszta, engedélyezett viszonyok mellett elkötelezett állami szervek mellett a gyógyszeripari lobSzavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét a pénteki számunkban közöljük. Federico Benetti argentin professzor (balról), aki a tengerentúlon végzett őssejtterápiás beavatkozásokat szívbetegeken, Seffer Istvánnal is dolgozott Yuliy Baltaytis, az IRM Zrt amerikai professzora a kaposvári Seffer-klinikán végzett őssejtkutatásokat A NEMZETI NYOMOZÓ IRODA által illegális őssejtbeültetés miatt hétfőn a fővárosban őrizetbe vett orvosok egyike információnk szerint Yuliy Baltaytis professzor. Az őssejtkutatással foglalkozó ukrán származású, amerikai intézetben dolgozó tudós részt vett az IRM Zrt kutatólaboratóriumának avatásán a kaposvári Seffer-klinikán 2007- ben. Azóta együtt dolgoztak a preklinikai munkában, és várták a terápiás engedélyt erről akkor azt mondta, minden szakhatósági és állami engedélyük megvan, arra várnak, hogy az Akadémia etikai bizottsága engedélyezze a klinikai kutatásokat is. A professzor hozzátette: MaYuliy Baltaytis Fásy Ádám és Pákh Imre IRM-képviselőkkel 2007 őszén gyarországon nem kezelhetnek pénzért senkit, hiszen preklinikai szakaszban van az őssejtkutatás. Ezért nekik kell sok pénzt fordítani rá. Barbadoson például egy-egy beteg után 7500 dollárt kellett fizetniük az utaztatás, ellátás és kezelés költségeként yuliy baltaytist a Demokrata novemberi interjúja szembesítette azokkal a vádakkal, . amelyek egy 2006-os BBC-ri- portra épültek. A neves brit műsorszolgáltató azzal vádolta intézményüket, hogy kapcsolatuk van az ukrán feketepiaccal, ahol csecse-mőket lopnak, hogy őssej-tekhez jussanak A professzor határozottan cáfolta mindezt. Háromféle őssejttípussal folynak kísérletek Tenyésztett embrionális sejtek (sejtklónozás) Dinnyés: a szabályokat semmi sem írhatja felül HÁROMFÉLE ŐSSEJTTÍPUSRŐL beszélhetünk, amelyek „felhasználhatósága” is változó. Az első típus az embrionális őssejt, amelyből a megtermékenyítéstől számított 15. napig „mindenre képes” (totipotens) sejtek nyerhetőek, de ezt követően is el lehet érni, hogy sokféle szerv vagy szövet alakuljon ki belőlük. A köldökzsinórvérből nyerhető egy fejlettebb őssejt, amely elsősorban a csontvelő és csontvelői sejtek kifejlesztésére alkalmas. A felnőtt emberi szervezetben is vannak olyan úgynevezett őssejtraktárak vagy őssejtkezdemények, melyekből egy bizonyos helyzet előfordulásakor elindul a sejtszaporulat. Ilyen felnőtt őssejtek a foggyökereinkben és a csontvelőben is találhatóak. MAGYARORSZÁGON európai viszonylatban is szigorú és jó szabályozás szabja meg az emberkísérletek és az őssejtkutatás, benne a humán embrionális őssejtkutatás lehetőségeit Ez a véleménye Dinnyés András professzornak, aki gödöllői kutatócsoportjával hazánkban elsőként állított elő testi sejtből klónozott állatot A Klonilla névre keresztelt egér megszületése mérföldkő volt a magyar biotechnológiai kutatások szempontjából. Magyarország első klónozott egere, Klonilla Gödöllőn született DINNYÉS PROFESSZOR elmondta: a tudományos világ ma Amerikára figyel, ahol az első fázisú humán kísérletei folynak a gerincvel&szakadás utáni őssejtes gyógyításnak Ezt nem embrionális őssejtekkel, hanem az azokból létrehozott anyagokkal végzik Meg előzte ezt öt év állatkísérletes munka, 21 ezer oldalnyi dokumentáció és harminc állatkísérlet-sorozat, hogy megbizonyosodjanak, a beavatkozás veszélytelen, nem okoz rákot, és valódi gyógyulással jár. DINNYÉS ANDRÁSTÓL megkérdeztük: egy kutatóorvos számára adhat-e olyan érzést a gyógyítási vágy, ami elmossa az éles határokat szabályos és szabálytalan között? szabályok vannak, amit az európai normarendszerben be kell tartant Érzések ezt nem írhatják felül, mondta a világ hírű kutató. biét is, de az is lehet, hogy sikertelen beavatkozások kárvallottjai lehetnek a bejelentések mögött. A terápia alkalmazásához a gazdasági társaságok sem a szakhatóság, sem az Egészség- ügyi Tudományos Tanács (ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának engedélyével nem rendelkeznek. Magyarországon csak az ETT engedélyével lehet őssejtterápiás kutatásokat folytatni, amelyre a Debreceni Egyetemnek és a Semmelweis Egyetemnek van jogosítványa. A kaposvári Seffer-Renner Magán- klinika Kft lehetett volna a harmadik a sorban, ám az IRM égisze alatt tavaly beadott protokoll- jukat elutasították. Az első európai őssejtterápiás központ várhatóan 2010-ben nyílik meg a kínai központú Beike Magyarország Biotechnológiai Kft. reményei szerint Páli Jenő, a kft. ügyvezető igazgatója a Somogyi Hírlapnak szerdán elmondta: cégük egyelőre csak tájékoztatást ad az érdeklődőknek a technológiai háttérről.- Az őssejt nem csodaszer, amit beadunk, és minden szép és jó lesz, hanem csak egy ígéretes gyógyászati megoldás - mondta Páli Jenő. - Egyelőre néhány betegséget tudnak a vüágban jó hatékonysággal gyógyítani őssejttel, üyen a cukorbetegség szövődmé- > nye, a diabéteszes láz, aztán a sclerosis multiplex, a kisagykárosodások, a gerincvelő-mozgató idegsejtek betegsége és a látóideg-sorvadás némely változata. Abortumokból nyert őssejtekkel dolgozni azonban életveszélyes, mert szövődményei lehetnek.- Valahonnan kinyerni embrionális őssejtet, és injekcióval beadni, ez sarlatánság - mondta a szakember. - Bárhogy könyörögjön is a beteg, akinek esetleg fél éve van hátra, ellenőrizetlen gyógyászati megoldásokkal akkor sem élnék. Tudni kell nemet mondani még akkor is, ha a beteg fél év múlva meghal. Páli Jenő szerint az illegális őssejtbeültetés ügye rossz reklám egy nagy jövőjű gyógyászati megoldásnak. Félő ugyanis, hogy betiltják a terápiás célú kutatásokat, és így még azok az emberek is meghalnak, akik esetleg meggyógyulhatnának. Páli Jenő azt is elmondta: Magyarországon ma több helyen lehet illegálisan őssejtet kapni. Az ukránok és az oroszok egész kórházi osztályokat, orvosokat vettek meg különböző magyar kórházakban, ahol ellenőrizetlenül folynak a beavatkozások. Dinnyés András, aki az Egészségügyi Túdományos Tanács Őssejt Bizottságának tagjaként dolgozik, magánvéleményét osztotta meg lapunkkal:- Az orvostudomány szabályozása az emberek biztonságát szolgálja, elősegíti a haladást, de csak biztonságos körülmények között - mondta lapunknak nyilatkozva a professzor, aki korábban a Dollyt „előállító” skóciai Roslin Intézetben vezette a klónozási részleget. - Szomorú és káros, ha valahol ezt nem a törvények szellemében végzik, mert csodavárásra alapoznak vagy pénzt akarnak keresni. Az európai normák között nincs helye ennek. ■ Balassa Tamás
