Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-28 / 175. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 28., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Az ifjúság a kihívás Németh József plébá­nos legfontosabb fel­adatának a közösség- építést és a fiatalok megszólítását tartja.- Hány falu tartozik önhöz?- Öt település: Balatonúj- lak, Kéthely, Somogyszent- pál, Boronka és Gyótapuszta. Két éve vettem át a korábbi plébános helyét. Diakónus­ként Lábodon voltam gyakor­laton, majd Kiskanizsán volt az első kápláni helyem. Utá­na a nagykanizsai Jézus szí­ve templomhoz kerültem, s onnan jöttem ide.- Kitűzött cél?- Jó lenne összefogni az embereket. A közösség mindennek az alapja. Nagy- kanizsai tapasztalatom, hogy egy-egy összetartó közösség mennyire meg tudja mozdí­tani az adott egyházközséget is. Szentpálon az is örvende­tes, hogy egy elszármazott, Bogdán Tibor kaposvári főor­vos is próbál tenni az egy­házközségért. Emléktáblát szeretne azon papok tisztele­tére, akik itt szolgáltak.- Legnagyobb kiliívás?- A fiatalok megszólítása. Az ifjúság az egyház jövője. Az idősek ugyanis lassan ki­halnak, s kevesen vannak, akik a helyükre ülnének a templomban.- Lesz nyári szabadság?- Bár nyáron mindig keve­sebben járnak szentmisére, de amióta pappá szenteltek, én még nem voltam kimon­dottan szabadságon. ■ V. E. Németh József: fontos, hogy az emberek egymás­sal és az egyház­zal is közösséget alkossanak Testvérfalvak találkozói Székelyföldön Testvértelepülések, illetve refor­mátus gyülekezetek találkozó­jának színhelye volt Bögöz. So- mogyudvarhelyről majdnem hetvenen utaztak el, s vittek ha­zai földet és egy fenyőfacseme­tét Erdélybe. Ott közösen ültet­ték el, erősítve az összetarto­zást. Az öt nap során a dél-so­mogyiak jártak Parajdon, Ko- rondon is, s a Gyilkos-tavat és a Békás-szorost is megcsodálták. Az istentiszteleten Szép Sándor udvarhelyi lelkipásztor prédi­kált. Tíz éve alakult ki a két re­formátus gyülekezet között a testvéri kapcsolat. A vendégek vázát ajándékoztak a erdélyi­eknek, a testvéri egyetértés ál­dásával. ■ Gamos A. Több szálon futhat majd a leggyorsabb hazai folyónk: medermélyítéssel, gátbontással újraélesztenek több drávai mellékágat, ami várhatóan egy sor előnnyel járhat majd Elúszó ős-Dráva, éledő mellékágak vízhiány A módszer változhat, de a cél ugyanaz: vízhez juttatni a Dráva mentét Újraélesztenek több drá­vai mellékágat, ami más előnyei mellett javítja a Dráva-vidék vízellátását is. A vízhiány legizgalma­sabb Dráva menti megol­dása azonban kútba esett. Nagy László A Dráva mellékágainak revitali- zációját kezdi meg hamarosan a Duna-Dráva Nemzeti Park ke­zelője a horvát vízügyi igazgató­sággal együtt. A közös pályáza­tot néhány hete adták be, és bíz­nak benne, hogy még idén el­kezdődhet a munka. Závoczky Szabolcs, a DDNP igazgatója el­mondta: a zátonyok körüli kőgá­tak részleges lebontásával, vala­mint medermélyítéssel igye­keznek majd elérni a mellék­ágak újraélesztését. Olyan sza­kaszokon kaphat majd a víz is­mét szabad folyást, amelyek mára jóformán teljesen elzáród­tak, és elkezdődött a beerdősü- lésük. Somogyból a program Drávatamási környékét érinti, Baranyában pedig Drávasztárát, Felsőszentmártont. A horvát- magyar közös pályázaton há­rommillió eurót remélnek, amelynek felét a folyó magyar oldalán, felét pedig a túlsó olda­lán költenek el. A nemzeti park igazgatója azt is elmondta: készül egy másik pályázatuk is, amely szintén a drávai régió víznyerésére szol­gál. Ennek lényege, hogy a csa­padékvíz azonnali elvezetése helyett - ma ez a gyakorlat - a vizet minél tovább a területen igyekeznek tartani. Nincs jó hír ugyanakkor a vízhiány legizgal­masabb megoldására szolgáló gigaprogramról. Alighanem iz­galmas eszmefuttatás marad csupán az ős-Dráva-program, amelynek lényege, hogy a Drá­va vizét kivezetnék az Ormán­ság és Dél-Somogy vízhiányos területeire. Ez a 10-12 milliárdos költségű program sokáig szere­pelt az uniós nagyprojektek so­rában, azonban mára kihullott. Megpróbálkoztak a szétdarabo- lásával is a szakemberek, de így sem volt több szerencséjük. Má­ra belátták: túl nagy falat, ráadá­sul több tárcát is érint, ezért rendkívül csekély az esélye a tá­mogatásnak, anélkül pedig le­hetetlen megvalósítani. Závoczky Szabolcs szerint nem csak az ára teszi megvaló­síthatatlanná, hanem az is, hogy senki sem meri vállalni a fenntartás költségét. - Ha meg is épülhetne, utána a szivattyú­zás évente sok millió forintba kerülne - mondta. - Nincs sen­ki, aki meg merné kockáztatni. Túl nagy falat volt az uniónak is a program A program lényege, hogy gya­korlatilag visszavezetnénk azokra a területekre a Drávát, ahol eredetileg járt a folyó. In­nen az ős-Dráva elnevezés - mondta Márk László, a dél­dunántúli vízügyi igazgatóság mérnöke. - A somogyi Drávagárdonynál szivattyúval emelnénk ki a vizet a folyó­ból, az magastározóba kerül­ne, ahonnét az egykori holt­ágakon és a térség árokrend­szerein, vízfolyásain át bejár­ná jóformán a teljes Ormán­ságot, s végül Drávaszabolcs- nál jutna vissza a folyóba. Mindez temérdek haszonnal járna: jelentős öntözési terüle­tet nyernénk, új tavakat ala­kíthatnánk ki, javulna az er­dők vízellátása, s a bőséges víz intenzívebb mezőgazdasá­gi művelést tenne lehetővé. A Roxínház és a Napkerék a két vesztes civil támogatások Az alpolgármester szerint nem egyenlő mércével mértek (Folytatás az 1. oldalról) A legtöbb pályázó a kért összeg 30-50 százalékát nyerte el, ám a kollégium tagjaihoz köthető szer­vezetek akár a remélt összeg 80- 90 százalékát is megkapták. Az alpolgármester szerint a támogatások vesztese egyértel­műen a kaposvári Roxínház és a Napkerék Egyesület, melyek mindössze száz-százezer forin­tot nyertek működési költségeik­re. Nyertesként a kollégium el­nökéhez, Kiss Szabolcshoz - és így az alpolgármester szerint közvetve Gyenesei Istvánhoz - köthető Somogy Polgáraiért Ala­pítványt - 700 ezer forintot nyert - és a Dél-dunántúli Embe­rekért Szövetséget - 350 ezer fo­rintos támogatás - említette, va­lamint azon roma szervezeteket, melyek Bogdán Sándor kollégi­umtaghoz köthetőek - a Somogy megyei Minoritás Egyesület és a Somogyi Romákért Egyesület összesen több mint 3 millió fo­rintot kapott, míg a többi somo­gyi roma szervezetnek néhány százezer forintot osztottak ki.- Ez persze nem csak a somo­gyi kollégiumtagokról mond­ható el - tette hozzá Oláh Lajosné -, a pécsi nyugdíjasok szervezete, melynek elnökhe­lyettese tagja volt a grémium­nak, 2,7 millió forintot nyert, míg a kaposváriak hasonló szervezete 250 ezer forintot. Vagy a Somogy Táncegyüttes 656 ezer forintja eltörpül a Mi­sina Táncegyüttes másfél milli­ója mellett... ■ Vas A. Beléptető rendszer épülhet a barcsi gyógyfürdőben Sikeres pályázat esetén tovább­fejlődik a barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ. Átalakítják a strand beléptető rendszerét, és bővítik a téli öltözőket. A város képviselő-testülete minderre a leghátrányosabb helyzetű kis­térségek számára kiírt pályáza­ton kíván forrást elnyerni. A be­ruházás értéke 11,3 millió forint. ■ I. G. Ethordónyi meleg étel a rászorulóknak Sámson Majdnem kitart az iskolakezdésig a gyerekek szociális étkeztetése Nem volt bunda Törökkoppányban a főzőversenyen Paradicsomleves és brassói. A somogysámsoni Bogdán Sza­bolcs éthordójában két adagot visz a napi ebédből.- Szeretik a gyerekek, de egyébként sem válogatósak, mindent megesz­nek - mondta. Az ebédosztás fél ti­zenkettőkor kez­dődik, és egy órá­ra el is fogy min­den. Percnyi szü­net nélkül érkeznek a szülők vagy a gyerekek. A szünidőben éthordókban viszik haza a me­nüt. A szociális tárcától 1,3 mil­lió forintot nyert az önkor­mányzat a gyerekek nyári ét­keztetésére. Ebből az összegből negyvennégy napig főznek, majdnem a szeptemberi iskola- kezdésig kitart.- Hosszú évek óta élünk a le­hetőséggel - mondta Somogyi Magyar József polgármester. - A rendszeres gyer­mekvédelmi támo­gatásban részesü­lők kapják nyáron is az ebédet Idén nyolcvan gyermek­nek jut legalább naponta egyszer meleg étel. A konyhán nem csak a sámsoni gyerekekre főznek. - Még Holládra is innen viszik az ebé­det, ahol tizennégyen kapják, szintén a pályázat keretében, a szociális étkeztetést ■ V. E. 1 Negyvennégy napig nyolcvan sámsoni gyerek­nek jut ebéd nyáron is. Nyolcvan gyereknek jut naponta egyszer meleg étel Somogysámsonban Nem volt bunda szombaton a törökkoppányi önkormányzat és a helyi közalapítvány által tize­dik alkalommal szervezett főző­versenyen. Varga György polgár- mester mondta ezt annak kap­csán, hogy a környékbeli falvak polgármestereiből álló zsűri érté­kelése alapján a felesége, Varga Andrea és csapata által készített „sertéstarja sült szalonnával és krumplival” nevű étket találták a legfinomabbnak. A12 főzőcsapat legtöbbje vad- és sertéshúsból fő­zött pörkölttel jelentkezett, keve­sen tárcsán sült hússal. A máso­dik helyet Vincze György szar- vasborjúpörköltje, a harmadikat Kopitár Kitty gombás sertéspör- költje szerezte meg. ■ K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom