Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-03 / 154. szám
4 MEGKÉRDEZTÜK Elégedett a honatyákkal? BÍRÓ KÁLMÁN OSZtopáni nyugdíjas: - Az a tapasztalatom, hogy amíg a baloldal csak ígérget, addig a jobboldal ellenzékből is próbál cselekedni. Jó példa erre a taszári repülőtér esete: Kolber István feladata volt, hogy vevőt találjon, de nem sikerült neki. Ezzel ellentétben Heintz Tamást tudnám említeni, aki nyilvános akciót szervezett arra, hogy bizonyítsa a vasút rossz állapotát. PINTÉR JÁNOS mernyei tanuló: - Még fiatal vagyok, nem figyeltem eddig a politikára, sem az országosra, §em a helyire. Az uniós szavazáson már én is részt vehettem, a következő választásra pedig megpróbálok majd felkészülni. Azokat a somogyi politikusokat persze én is ismerem névről, akik kormánytagok voltak, mert róluk sokat lehetett hallani a televízióban. GÁL Katalin kaposvári laboratóriumi asszisztens: - Aki ma politikusnak megy, az nem a mi érdekeinket akarja képviselni, hanem a saját hasznát keresni. Ez pártállástól függetlenül érvényes mindenkire, akkor is, ha Budapesten dolgozik, akkor is ha Somogybán. Amíg a politikusaink csak a népszerűségüket akarják növelni a valós intézkedések helyett, addig nem lesz előrelépés. Félmilliós bukta: ráfaragnak a feledékenyek Félmillió forinttal is sújthatják a feledékeny somogyi adózókat - értesült lapunk hírportálja, aSONLINE.hu. A korábbi évek tapasztalata szerint a társaságiadó-beval- lásban érintett adózók döntő többsége, 95 százaléka időben beadja a bevallást - közölte csütörtökön Marton Ferenc, az APEH szóvivője. Azok az adózók, akik először mulasztották el a bevallás benyújtásának határidejét, felszólítást kapnak az adóhatóságtól. Megtudtuk: a felszólító levél kézhezvételétől nyolc nap áll a rendelkezésükre, hogy a bevallást szankciómentesen pótolják. ■ Harsányi Miklós MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 3., PÉNTEK Négyórányi somogyi hang tavaszi (szó)áradás Még Kína és Tibet is foglalkoztatta a honatyákat (Folytatás az 1. oldalról) A legbeszédesebbnek továbbra is Herényi Károly bizonyult, nem véletlenül, hiszen amíg létezett a Magyar Demokrata Fórum frakciója, a formáció vezetőjeként, vezérszónokaként jóval több szereplési lehetőséghez jutott, mint a többiek. Az MDF-frakció megszűnése óta hivatalosan a függetlenek közé sorolt képviselő csaknem egy és háromnegyed órát beszélt a parlamentben. A leghosszabb ideig, közel húsz percig április elején a hazai válságot értékelte, de hosszabban megnyilvánult Bajnai Gordon miniszter- elnökké választásakor és a gázvitában is, s pártja részéről hivatalosan ő tett javaslatot az ország- gyűlés önfeloszlatására. A beszédek hosszát tekintve a második legaktívabbnak Mátrai Márta mondhatja magát, ám a kép némiképp csalóka, hiszen a fideszes képviselő asszony mindössze két témában aktivizálta magát. Előbb a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénytervezet vitájában, majd a nyugdíj- törvény esetében ragadta magához a mikrofont, s mindkét esetben több mint húsz percben fejtette ki mondanivalóját. A be- szédhosszok alapján felállított képzeletbeli dobogó harmadik fokára a független Gyenesei István léphetne fel, ám esetében is árnyalja a képet, hogy a közel 24 percig tartó 12 felszólalása mind minisztersége idejére esett. A Gyurcsány-kabinet megszűnése óta - egészen pontosan március 30-tól - nem kért szót a magyar parlamentben. A középmezőnyt a keresztény- demokrata Szászfalvi László, a szintén KDNP-s Kuzma László és a szocialista Csákabonyi Balázs vezeti. Utóbbi néhány mentelmi ügyi kérdésben, valamint a nyugdíjtörvény vitájában exponálta magát, Kuzma László a szakképzésről szóló vitában, illetve az egykori Magyar Villamos Művek- vezér Kocsis István ügyében kért szót, míg Csurgó polgármestere a kínai-tibeti konfliktushoz és az áfatörvény vitájához szólt hozzá. Ő emellett azon kevés somogyi honatya közé tartozik, aki konkrét megyei témával rukkolt elő az országgyűlésben: az M7-es autópálya és a horvát sztráda összekötését szorgalmazta a berzencei határátkelőn keresztül. Hozzá haLételeme a víz. A legbeszédesebb somogyiként Herényi Károly gyakran kényszerült kortyolni a felszólalások alatt sonlóan a fideszes Heintz Tamás is helyi problémát tárt képviselő- társai elé: A vonat nem vár, elindult már címmel a Dombó- vár-Kaposvár-vasútvonal anomáliáit elemezte konkrét eset kapcsán - valamint orvosként kórháztémában is megnyilvánult. A kereszténydemokrata Móring József Attila többnyire az országgyűlés jegyzőjeként szólalt fel, honatyaként mindössze a képviselői költségtérítés témájában nyilvánult meg. Hasonlóképpen ritkán beszélt az ülésteremben a fideszes Gruber AtSOMOGY! KÉPVISELŐK FELSZÓLALÁSAI A TAVASZI ÜLÉSSZAK ALATT Párt Felszólalások Idő Leghosszabb Csákabonyi Balázs MSZP 5 17:14 7:58 Gruber Attila Fidesz 3 3:33 2:19 Gyenesei István független 12 23:14 3:50 Heintz Tamás Fidesz 3 8:35 4:10 Herényi Károly Független (MDF) 17 1:42:39 19:30 Kolber István MSZPKuzma László KDNP 6 17:40 10:09 Lamperth Mónika MSZP 1 2:03 2:03 Mátrai Márta Fidesz 11 42:40 12:15 Móring J. Attila KDNP 8 6:30 2:05 Rákóczy Attila MSZPSuchman Tamás MSZPSzászfalvi László KDNP 5 17:50 7:25 tila, aki leginkább a magyar külképviseletek épületeinek eladása kapcsán aktivizálta magát, míg a szocialista Lamperth Mónika mindössze egyszer, a szakképzés témájában kapcsolta be mikrofonját. Három somogyi képviselő viszont néma leventeként üldögélte végig a tavaszi ülésszakot. Az egyaránt szocialista Kolber István, Suchman Tamás és Rákóczy Attila egyszer sem szólalt fel a Tisztelt Házban - utóbbi a Parlament karthauzija címet is kiérdemelhetné lassan, hiszen eddig mindössze egyszer, 2007. április 23-án gondolta úgy, hogy hozzá kellene szólnia egy adott témához, azaz immár több mint két esztendeje - legalábbis hivatalosan - nem hallatta a hangját az országgyűlésben. ■ Vas András Őrangyalok a balatoni strandokon szezon A Magyar Vöröskereszt önkéntesei 26 helyen segítenek (Folytatás az 1. oldalról) A nyári balatoni szolgálatot vállaló képzett közép- és főiskolások, illetve orvostanhallgatók 26 balatoni, ebből 14 déli parti strandon dolgoznak egészen augusztus 19-ig. A fiatalok a vöröskeresztes zászló alatt találhatók meg délelőtt 10 és este 6 óra között, és ha szükséges, akár újraélesztésre is képesek. - A Magyar Vöröskereszt 13 strandra egy-egy félautomata defibrillá- tort telepített, amelyek használatára az önkéntesek külön képzésben részesültek - mondta Grubert Roland, a segélyszervezet elsősegélynyújtó szolgálatának projektvezetője. Félautomata defibrillátorokat is telepítettek a strandokra A programot a Balaton Fejlesztési Tanács az elmúlt évhez hasonlóan idén is támogatta, ezúttal 5 millió 250 ezer forinttal járultak hozzá a szolgálat költségeihez. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke arról beszélt: a tanács a Legyen a Balaton Európa legbiztonságosabb tava programra 300 millió forintot szavazott meg. Ebből az elmúlt évben 100 millió forintot költöttek életmentő, baleset-megelőző eszközök beszerzésére, ebből 60 milliót az egyedülálló mentőhajóra, emellett strandi mentőkatamaránokra, a vízi rendőrség hajóinak felújítására. Idén nyáron újabb 100 millió forintot áldoznak a vízbiztonságra. A pénzből a tavaly beszerzett 16 katamarán mellé újabb 13 mentőegységet vettek, és adnak át a tóparti ön- kormányzatoknak. Az idei keretből folytatják az újraélesztő készülékek beszerzését is. Tavaly a települések a BFT jóvoltából 13 defibrillátort kaptak, a készülékek száma idén 21-gyel bővül. Ez azért is fontos, mert az infarktusos esetek nem ritkák a strandokon. A Vöröskereszt programindító sajtótájékoztatójának helyszínén, Balatonszárszón Méhész László, a település polgár- mestere épp egy tavalyi szomorú esetet idézett fel, amikor egy férfi életét talán megmenthette volna, ha a strandon már akkor létezik újraélesztő készülék. ■ K. T. I IN MEMÓRIÁM DR. DOMÁNY SÁNDOR (1923-2009) Meghalt dr. Domány Sándor, a Kaposi Mór Oktató Kórház szülészeti és nő- gyógyászati osztályának vezető főorvosa. Több mint negyedszázadig állt az intézmény élén, s ez alatt az idő alatt annyi gyerek született az osztályon, amennyi egy közepes város lakossága. Újító szellemű, az új iránt fogékony orvos volt. Élete és munkássága két városhoz kötődik: Pécshez és Kaposvárhoz. Pécsen végezte az egyetemet, s lett szülész-nőgyógyász. Kaposvárra pályázat útján 1967-ben került. Abban az évben, amikor megvédte kandidátusi disz- szertációját. Nemcsak gyógyított, hanem szervezett is: megújította a kaposvári szülészeti és nőgyógyászati osztály szervezetét, a járóbetegrendelést, és megszüntette a zsúfoltságot, javaslatai alapján újították fel az épületet. Több új műtéti eljárás bevezetését irányította, s tevékenységének eredményeként javult a minőségi betegellátás színvonala, jelentősen csökkent a gyermekhalandóság. Amszterdamban, Rotterdamban, Berlinben és Lipcsében járt tanulmányúton, s ismereteit itthon kamatoztatta. Empatikus orvos volt, mindig volt egy jó szava a betegeihez, soha nem sietett, figyelt rájuk, s számon tartotta azokat is, akik gyógyultan távoztak az osztályáról. Nemcsak gyógyított, hanem tudományos munkát is végzett. A kórházi osztályon szerzett tapasztalatait dolgozatokban összegezte. 1989- ben címzetes egyetemi tanári címet kapott. A gyógyító munka mellett, azt segítve oktatási tevékenységet is végzett. Nevelte a medikusokat, és megszervezte a munka melletti szülésznőképzést, így biztosította a megye városi kórházai számára a megfelelő szakmai utánpótlást. 1993. december 31-i nyugdíjba vonulása után sem pihent: a megye szülészeti-nőgyógyászati intézetével szakfelügyelő főorvosként tartotta a kapcsolatot. Szakmai tanácsaira, tapasztalatára mindig bizton számíthattak az orvosok is. Munkásságát számos külföldi és magyar kitüntetéssel ismerték el, nőgyógyászati munkásságáért megkapta a Semmelweis- emlékérmet. A megye Alkotói díjjal, a megye- székhely pedig Kaposvár Városért kitüntetéssel ismerte el munkásságát. A Kaposi Mór Oktató Kórház prof. dr. Domány Sándor meghatározó szellemét megőrzi és tovább viszi.
