Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 28. szám

4 A HÉT TÉMÁJA 2009. JÚLIUS 19., VASÁRNAP szélsőjobb A Magyar Gárda egyenruhájában jelent meg az Európai Parlament alakuló ülésén a Jobbik egyik képviselője. Hasonló gárdák majd minden országban szerveződtek. KELETEN SZAPORODNAK A GÁRDÁK A bolgár Ataka párt egy­szer szabályosan lecigá- nyozta a fideszes európai parlamenti képviselőt, Já­róka Líviát. Közelebbi is­merősünk, a szlovák Ján Slota szerint tankokkal kell elsöpörni Budapestet. A szélsőségesek nem vá­logatják meg a szavaikat. Ambrus Vilmos Szélsőjobb, radikális jobboldal, nemzeti radikálisok - a hétköz­napi szóhasználatban és a poli­tikai közbeszédben ezek a kife­jezések lényegében egymás szi­nonimái. A politológia azonban különbséget tesz a radikális jobboldal és a szélsőjobboldal között. Szabó Márk, a Nézőpont Intézet vezető elemzője elmond­ta, a radikálisok alapvetően elfo­gadják a demokratikus versen­gést, nem kérdőjelezik meg az alkotmányos rendszert. „Nem rendszer-, hanem elitellenesek”- mondta a szakember. A szélső­jobb ezzel szemben elutasítja a demokratikus berendezkedést, például azzal is, hogy nem vesz részt a választáson, és ideológi­ája kifejezetten rendszerellenes. Szabó Márk megemlítette, ideso­rolhatók egyes francia neonáci csoportok, illetve a magyar Vér és Becsület Kulturális Egyesület. Juhász Attila, a Political Capital elemzője azt mondta, amíg egy politikai erő a jogállam keretein belül, a retorika szintjén fogal­maz meg szélsőséges üzenete­ket, addig csak radikálisnak te­kinthető. „Persze nehéz elválasz­tani, hogy hol van a határ a sza­vak és a cselekvés között. Ebből erednek nálunk például a gyűlö­letbeszédről szóló viták” - tette hozzá Juhász Attila. Egy kis hazai: a MIÉP-től a Jobbikig Magyarországon 2006 őszén kezdett újjászerveződni a szél­sőjobb - mondja Juhász Attila. Azelőtt a választásokon eltérő eredménnyel szerepeltek: a MIÉP 1998-ban bejutott a parla­mentbe, négy év múlva viszont kiesett, de mindkét választáson majdnem negyedmillió szavaza­tot kapott, 2006-ban azonban a Jobbikkal együtt már csak 118 ezret. A Csurka István vezette MIÉP antiszemita retorikát al­kalmazott, de nem foglalkozott a cigánykérdéssel. „Régi vágású párt volt, amelyiknek főleg a Bu­dapesten és a nagyvárosokban élő középosztálybeliek jelentet­ték a szavazóbázisát" - mondta a politológus. A 2006-os őszi za­vargások és Kossuth téri tünte­tések lecsengése után viszont nyilvánvalóvá vált, hogy a Job­bik tudja összefogni a szélsőjobb szavazótáborát. Az olyan formá­ciók, mint a Gonda László-féle Magyar Nemzeti Bizottság vagy a Fáber Károly vezette Rendszer- váltó Fórum eljelentéktelene- dett. Juhász Attila megjegyezte, a szélsőjobbos internetes olda­lak - többek között a kuruc.info- az európai parlamenti válasz­tási kampányra már egyértel­műen beálltak a Jobbik mögé. Az is közrejátszott a párt erősödésé­ben, hogy 2006 őszén megtör­tént az olaszliszkai tanárgyilkos­+1 barbati DEGENERAT laaitreaaUorP A térség legradikálisabb szerveződéseinek egyike, a román Noua Dreapta. Tagjai a Vasgárda szellemi örökösének tekintik magukat. Jobbszéli beszólások „hiba volt, hogy annak ide­jén menedéket nyújtottunk a törökök elől gyáván megfu­tamodó és a mi szlovák he­gyeinkbe menekülő magya­roknak, ahelyett hogy hagy­tuk volna, hadd marcangol­ják szét, és hadd hurcolják el őket a törökök Isztambul­ba. ” (Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke) „A cigányok, amikor lányo­kat, gyerekeket rabolnak, először mindig megerősza­kolják őket. A cigányok tart­ják ellenőrzésük alatt a köz­lekedési zsebtolvajlást és a nagyvárosok piacait is, ahol védelmi pénzt szednek. ” (Comeliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke) „néhány, menekülteket szál­lító hajót el kellene süllyesz­teni. A menekülőknek pedig dobjanak oda tutajokat, amelyekkel visszamehetnek Líbiába. ” (Nick Griffin, a Brit Nemzeti Párt elnöke) „az iszlám uralni, behódol- tatni és elpusztítani akarja nyugati civilizációnkat. Nem véletlen, hogy majdnem az összes terrortámadást a fa­siszta iszlám inspirálja. ” (Geert Wilders, a holland Szabadságpárt elnöke) Felvonul a Bolgár Nemzeti Gárda. A cigányok ellen szerveződtek. A betiltott, majd újra engedélyezett Szlovák Testvériség demonstrációja A betiltott Magyar Gárda. A tilalom ellenére a múlt héten újjáalakultak. Kelet-Közép-Európa néhány félkatonai jellegű szervezete Gárda Párttámogatás Alakulás Státus Ideológia Magyar Gárda Jobbik 2007 betiltva cigányellenes, antiszemita, homofób Cseh Nemzeti Gárda Nemzeti Párt 2007 legális cigányellenes Cseh Munkáspárt­2003 újra legális cigányellenes Bolgár Nemzeti Gárda Bolgár Nemzed Unió 2007 legális cigányellenes, homofób Noua Dreapta (román) “ 2000 legális soviniszta, magyar- és cigányellenes, antiszemita, homofób Szlovák Testvériség­2003 újra legális magyar- és cigányellenes, antiszemita FORRÁS: POLITICAL CAPITAL ság, s utána vette kezdetét a Job­bik cigányellenes kampánya, amely hatásosan használta ki a kiéleződött etnikai konfliktust. A politológus szerint a Jobbik gyűjtőpártként heterogén tábort fog össze, de egyelőre nem lát­szik, hogy lenne alternatívája a szélsőjobboldalon. „A Jobbik sokkal modernebb, fiatalosabb párt, mint a MIÉP. Érti a média működését, professzionálisan használja az internetet, más ré­tegek alkotják szavazóbázisát: erős a fiatalok körében, vidéken, a kistelepüléseken, és olyan ré­tegeket is képes megszólítani, amelyek eddig politikailag pasz- szívak voltak” - magyarázza Ju­hász Attila. A Jobbik hátországá­ban a Magyar Gárda mellett más szervezetek is kialakultak. Ezek olyan közösségépítő erőt jelen­tenek, amelyre támaszkodni tud a párt. juhász Attila szerint a Jobbik sikeresen építette ki a maga szubkultúráját: van saját népfőiskolája, médiája, irodal­ma, fesztiválja, öltözködési kul­túrája, sőt még zenéje is, a nem­zeti rock. Az európai parlamen­ti választás eredménye mellett mindez arra enged következtet­ni, hogy a párt tartósan szerep­lője lehet a magyar politikai életnek. 2007: a gárdák születési éve Szélsőjobbos párt által létreho­zott gárda nemcsak nálunk léte­zik. A Political Capital elemzése szerint a gárdaalakítás hulláma 2007-ben söpört végig Közép- és Kelet-Európán. Akkor Magyar- ország mellett Bulgáriában és Csehországban alakult hasonló szervezet. Közös bennük a ci­gányellenesség és a romák ellen szervezett akciók. A Bolgár Nemzeti Unió azért alakított gár­dát, mert szerintük a bolgár tár­sadalom „megszenvedte a ci­gányterror elmúlt tizenhét évét”. A cseh gárdát életre hívó Nemze­ti Párt a cigányok Indiába való kitelepítését javasolta. A szintén cseh Munkáspárt (a név ezúttal szélsőjobboldali pártot takar) gárdaszerű szervezete egy roma­ellenes akció során összecsapott a rendőrséggel. Hasonlóan ro­maellenes, ezenkívül antiszemi­ta és homofób nézeteket vall a román Noua Dreapta (Új Jobb) nevű egyenruhás szervezet. A Szlovákiában működő Szlovák Testvériség magyar- és romaelle­nes, valamint antiszemita esz­méket hirdetett. Idegenellenes jobbosok A nyugat-európai radikális jobb­oldali pártoknál a bevándor- lóellenesség a közös nevező. És bár a francia radikálisok az ara­bok, a britek a pakisztániak, a németek a törökök ellen emelik fel a szavukat, a nyugat-európai szélsőjobb esetében tulajdon­képpen gyenge az együttműkö­dés. Ezek a pártok - közép-euró­pai „testvérpártjaikhoz” hason­lóan - nacionalisták, ezért egy­általán nem kedvelik egymást. Szabó Márk arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy az Európai Parla­mentben is más-más frakciók­ban ülnek a radikálisok. Azzal kapcsolatosan, hogy milyen tár­sadalmi csoportok adják a nyu­gat-európai szélsőjobbosok bázi­sát, a szakember elmondta, többek között a futballhuligá- nok, az egyre erősebb szurkolói csoportok, amelyek lényegében mindenhol, így Magyarországon is ide sorolhatók. Ugyanakkor érdekes - fűzte hozzá Szabó Márk -, hogy míg a franciáknál a Le Pen-féle Nemzeti Front leginkább az idősebbek körében népszerű, addig itthon a Jobbikot sok fiatal támogatja. A cseh Nemzeti Párt aktivistája

Next

/
Oldalképek
Tartalom