Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-14 / 163. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JULIUS 14., KEDD 5 PERCES INTERJÚ Elbágyadnak a sofőrök A Zselic kimeríthetetlen forrás kezelhető közeg Létszámában már nem gyarapszik a zselickislaki alkotótábor A hőség és a gyorsan változó időjárás erősen megterheli a szerveze­tünket - hívta fel a fi­gyelmet Szerémy György kaposvári mentőfőorvos.- Elalvásra vezettek vissza az elmúlt napokban több somogyi balesetet. Mitől fá­radékonyak a sofőrök?- A nagy hőségben ha­marabb elfáradnak a jár­művezetők - válaszolta kér­désünkre hétfőn Szerémy György kaposvári men­tőfőorvos. - Rendkívül lé­nyeges, hogy a sofőrök min­dig kipihenten induljanak el. Teljesen mindegy, hogy rövidebb kirándulásról van-e szó vagy kétezer kilo­méteres túráról.. Célszerű rendszeres időközönként pihenőt tartani, ám ha vala­kire menet közben tör rá az álmosság, feltétlenül álljon meg a legközelebbi parkoló­ban.- Sokan éjjel vágnak neki egy hosszabb útnak. Mi­lyen kockázata van az éj­szakai vezetésnek?- A fokozott elalvásve- szély. Aki ritkán vezet éjjel, készüljön fel az útra.- A melegtől persze nem csak a gépkocsivezetők, hanem az utasok is szen­vednek.- Javasoljuk, hogy a ki­rándulók gyakran igyanak ásványvizet. A folyadék-pót­lás mellett ügyelni kell a hő­mérsékletre is. Sok autóban van légkondi, ám a túlzott hideg könnyen meg-fázás- hoz vezethet. ■ Harsányi Miklós Szerémy György: a sofőrök mindig kipihenten induljanak munkába Bár a reggelin s az élet­mentő, ihletet adó kávén már túljutottak, láthatóan még nem buzog minden­kiben a munkavágy: a dél­előtti időben a többség még keresi a helyét - job­bára a sátor vagy a fák ár­nyékában, hiszen bár még messze a dél, a napon már elviselhetetlen a kánikula. Vas András A többség nem is a kertben, ha­nem a hűvösebb házban szor­goskodik, skicceinek, vázlatokat készítenek a nagy műhöz, mely­nek az idén negyedik alkalom­mal megrendezett zselickislaki alkotótábor utolsó napjára, a hét végére kell elkészülnie. A kivé­telt Molnár Imre, vagy ahogyan a szabadkai művészt a táborla­kók szólítják, Mirkó erősíti: Unó­nyomata és tusrajza már a ház kész alkotásokat bemutató szo­bájában pihen. Sztahanovizmu- sa persze érthető, a társakkal el­lentétben egy svájci meghívás miatt csak három napja volt, hogy elkészítse a külön erre az alkalomra kiötlött művét.- Kár, hogy el kellett mennie, nagyon jól illeszkedett a csapat­ba - jegyezte meg Bene János festőművész, a tábor szervező­je. - Egyben új impulzust is ho­zott a régi, megszokott arcok közé, no és egy másfajta gon- _ dolkodásmódot, hiszen a Vajda- | Ságból, Szerbiából érkezett. Molnár Imréhez hasonlóan J Lengyák István is új arcnak £ számított, s a nagykanizsai mű­A hét végére a táborszervező Bene János is elkészül szobrával Művészetek kertje az ötletet a nagybátytól örö­költ birtok adta: Bene János fes­tőművész korábban tíz eszten­dőn keresztül szervezett nyári művészeti táborokat gyerekek­nek - többek között Szász End­rével közösen vezette a várdai alkotótábort is -, ám a zselic­kislaki ház és kertje négy esz­tendeje arra inspirálta, hogy is­mert művészek számára hoz­zon létre alkotóműhelyt. A példát Kapolcs és a Művésze­tek völgye jelentette, a fő szerve­ző szerint a környezet, a Zselic - mely szépségében és romantiká­jában vetekszik a Bakonnyal - minden művész számára inspi­ráló, csak a magot kellett elvet­ni. Az idei, immáron negyedik alkotótábor megmutatta: a mag nemhogy csírázásnak indult, de határozottan életképes... vészetpedagógust egyből a mély vízbe is dobta Bene János, hiszen főszerepet szánt neki a vasárnapi gyerekprogramokon.- Egyre többen családi prog­ramnak választják az alkotótá­bor meglátogatását - magyaráz­ta a szervező -, az idén ezért kü­lön gyereknapot is szerveztünk. A fiatalabb generáció ollóvág­tából, kézműves-foglalkozások­ból kinőtt képviselői viszont in­kább a dolgos hétköznapokon látogattak ki Kislakra: a meghí­vott művészek mellett mindig felbukkant néhány festőpalán­ta, akik megpróbálták ellesni a mesterfogásokat, vagy egysze­rűen csak kicsit beszélgetni akartak a táborlakó alkotókkal.- Sokkal sokszínűbb a társa­ság, mint korábban - állította Sélley Miklós fotóművész, aki négy részvételével táboralapító­nak számít. - János nagyon fi­gyel rá, hogy ne szűküljön be a művészeti paletta, s hogy min­dig legyenek új arcok közöttünk. A betokozódástól tehát nem keUett tartani, még a tábor fotó- dokumentaUstájaként - is - te­vékenykedő Sélley Miklós is ta­lált magának új témákat.- A zselici hajnal kimeríthetet­len forrás - magyarázta -, de be­vallom, az éjszakákba nyúló programok, szakmai és baráti be­szélgetések után nem mindig tu­dok felkelni napkelte előtt. De a madarak is vég nélkül fotózható- ak, negyed százada készítek ké­peket például a gyurgyalagokról, de még mindig tudnak újat adni. A zselici dombok közé ritkáb­ban vetődőknek pedig éppen a témabőséggel kell megküzdeni­ük. A társaság még éppen csak rákészült a munkára, amikor a nagykanizsai Szabó Gabriella már a falu fölötti domboldalban serénykedett, de aztán lassan a többiek is munkához láttak. Horváth Csaba Lajos festőmű­vész akkurátusán kipakolta kel­lékeit, Bene János is a befejezés­re váró szobra mögé telepedett.- Sokan kérdezik, meddig nő­het még a létszám - nézett szét a kertben szorgoskodókon a tá­bor szervezője de úgy gondo­lom, időben és mennyiségileg nem szabad tovább feszíteni a kereteket, ez a még kezelhető ál­lapot Minőségben persze még fejlődhetünk: a gárda, a tehetség adott hozzá. És élni is fogunk a lehetőséggel... Simon Gábor már látja a fényt az alagút végén államtitkár Örömhír a recesszióban: júliusra három százalékkal kevesebb lett az állástalan Barcs és térsége foglalkoztatási helyzetével ismerkedett hétfőn Simon Gábor. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ál­lamtitkára a felzárkóztatásról és a határon átnyúló kapcsolatok­ról értekezett a városi vezetők­kel, a kistérség polgármesterei­vel, valamint a nagyobb vállal­kozások igazgatóival.- A recesszió közepette kell talpon maradnunk; az egyik legérzékenyebb terület a foglal­koztatás - mondta Simon Gá­bor a „Válságkezelés és a térség foglalkoztatáspolitikai helyze­te” címmel hirdetett sajtótájé­koztatón. - Jó hír, hogy hosszú idő óta ez év júliusában végre csökkent a dél-dunántúli régió­ban a regisztrált álláskeresők száma, mintegy három száza­lékkal. Ez azt mutatja, hogy lát­szik az alagút végén a fény. Az MSZP-s politikus szerint ebben nagy segítséget biztosítot­tak a térségben indult munka­helymegőrző programok. A régi­óban 226 üyen támogatási igényt nyújtottak be, melyből a minisz­térium hetvenhármat támogatott közel félmilliárd forint értékben - ezzel 2300 ember jut a jövőben is biztos megélhetéshez. A sajtó- tájékoztatón elhangzott: ugyan­ilyen fontos a távmunka, amely tíz pályázattal huszonkét mun­kahelyet teremt tizennégymillió forint összegben.- A barcsi térségben a vál­ság miatt dinamikus romlás nem történt a munkaerőpia­con, április óta egyre jobb a helyzet - hangsúlyozta Brebán Valéria, a Dél-dunántúli Regio­nális Munkaügyi Központ fő­igazgatója. - Ám így is magas, 27 százalékos az állástalanok aránya, ami az országos átlag kétszerese. Az államtitkár egész napos látogatásán ellátogatott a Szo­ciális Központba is, ahol a 20 éves intézmény emléktábláját avatta fel. ■ Jeki G. Gímszarvas a házikertben: engedély kell hozzá vadtartók Lopásnak számít, ha befognak egy őzet vagy szarvast, hiába kedvesek, aranyosak Dél-Somogyban öntözik a burgonyát Egyre divatosabb a házi vadtar­tás, pedig a vad az állam tulaj­dona. Jogszerűtlen befogása egyszerűen lopásnak számít. Gyótapusztán a százötven hektáros magángazdaságban szürke marhák, birkák, lovak mellett szarvasokra is rá lehet csodálkozni. A kirándulók ezt gyakran meg is teszik. Szencz József hobbiból, állatszeretetből tart­ja a hat gímszarvast. Regiszt­rált állatállomány, minden g szükséges engedéllyel.- A nevelésük és a tartásuk ■$ nem könnyű feladat, de arany- | kalászos gazdaként és vadász- H ként is tudom, mire van szűk- Népszerűek a gímszarvasok a gyótapusztai gazdaságban. Regisztrált ál- ségük - állította. latállomány. Szencz József hobbiból és állatszeretetből fartja őket Sokan azonban nincsenek ezzel tisztában. Elsőre kedves látvány a háznál vagy a ma­gánhalastónál sétáló szarvas. Pedig cseppet sem veszélyte­len, hiszen vad természetét so­sem vetkőzi le teljesen, komoly sérüléseket is okozhat. A felne­velése sem egyszerű a kellő hozzáértés hiányában. A leggyakrabban fiatal vagy sérült állatként kerülnek főleg őzgidák, szarvasborjak a ma­gánkertekbe. A tartásukra vi­szont engedélyt kell kérni, ami meglehetősen ritka Somogy­bán. Simon Pál, a vadászati ható­ság vezetője hangsúlyozta: a vad a magyar államé, illetve a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, ezért más nem foghatja be. A jogszerűt­len befogás elkobzással és bír­sággal jár. A védett állatok tartására csak oktatási és tudományos célból ad engedélyt a zöldható­ság. A szigor nemcsak az élő állatokra, hanem a preparátu­mokra is vonatkozik - tudtuk meg Szegvári Zoltántól, a Du- na-Dráva Nemzeti Park ter­mészetvédelmi őrétől. A soly- mászokon kívül, mint a fehér holló, olyan ritka a kérelem. Igazolatlan tartásnál a sza­bálysértési bírság akár 150 ezer forintig is terjedhet. ■ Vigmond Erika Csaknem huszonhárom tonna - az előzetes termésbecslési ada­tok szerint ennyi lesz az idei bur­gonya-termésátlag Somogybán. A viszonylag kedvező termés­hozam oka, hogy a burgonyater­mesztés többnyire öntözéses kö­rülmények között folyik - ma­gyarázta Hollósy László, a me­gyei földművelésügyi igazgató­ság igazgatója. Ugyanakkor a kiskertekben a szántóterületen termelt hozamnak csupán két­harmada várható. Megyénkben drasztikusan megcsappant a burgonyatermelés. Kilenc éve még 3800 hektáron foglalkoztak a fontos növény termesztésével, idén csupán 320 hektáron. ■ Harsányi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom