Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-13 / 162. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 13., HÉTFŐ Bérlakások a közfeladatot ellátóknak Nagyatádon Bogár: életérzés és szerelem találkozó Ötvenhat éves volt a legöregebb; ha egyszer beindul, akkor megy... Módosította az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bér­beadását szabályozó rendeletét a nagyatádi képviselő-testület. Legutóbbi ülésükön bevezették a közcélú feladatellátást szolgá­ló önkormányzati lakások fogal­mát, hogy a városban közfelada­tot ellátó szervezetek munkatár­sai is lakást kaphassanak, amennyiben munkájuk nélkü­lözhetetlen és közérdekű feladat ellátásához kapcsolódik. A mó­dosítás több szervezetet és társa­ságot is érinthet, így a Vöröske­resztet, amely a családok átme­neti otthonát működteti, vala­mint a Fészek Lakóotthont, illet­ve a városi kórházat üzemeltető Nagyatádmed Kft.-t. Ormai István polgármester elmondta: az eddig hatályban lévő rendelet szerint a gazdál­kodó szervezeteknek a forgalmi érték két százalékát kellett megfizetniük, ha az önkor­mányzattól lakást igényeltek. Azonban az önkormányzati fel­adatot ellátó gazdálkodó szerve­zetekkel szemben ez méltányta­lan volt, hiszen azért kellene fi­zetniük, hogy a város javára dolgozhassanak. A módosítással elsőként a Vöröskereszt él majd. A nagy­atádi szervezet 2002-től mű­ködteti a Családok Átmeneti Otthonát. Az intézmény önkor­mányzati feladatot lát el, s szak­emberük lakáshoz jutása miatt került napirendre a rendelet- módosítás. ■ Nagy László Eszem-iszom és dínomdánom várt a heresznyeiekre A férfiak rönköt, a nők sodrófát hajítottak Heresznyén a hétvégi falunapon; egész napos kikap­csolódási lehetőség várta a falu­belieket. A program kispályás fo­cival, illetve futóversenyekkel kezdődött, utóbbiban 21, 3,8 és 0,8 km-t vállalhattak a felkészül­tek. Az egyéni versenyeken a lurkók lekváros kenyeret és virs­lit faltak, a felnőttek sört vedel­tek, persze csak a verseny ked­véért. Ügyességi versenyek, ve­télkedők és kulturális együtte­sek tették még forróbbá a meleg szombati napot. ■ J. G. Az ötletgazda a saját Bogarával. A szentai Bogdán Pál annak örült, hogy még többen elzarándokoltak a Kotróhoz, mint tavaly Integetnek, tülkölnek, vi­gyorognak, felvonulnak. És élvezik. Varga Andrea A kivikszolt járgányok csak úgy csillognak a napfényben. Van, aki nyíltan, más csak lopva si­mítja, de hatalmas szeretettel az övét. Kétségtelen: bogarasak. Meg bogarasok. Akit egyszer magáévá tett ez az érzés, nem ereszti. Azt mondják, a Volkswa- gen-Bogárhoz fűződő érzés élet- fogytos, mással össze nem té­veszthető. Idén másodszor ren­deztek nyilvános találkozót a márka szerelmeseinek - ponto­sabban a léghűtéses járgányok­nak, mert kisbuszok is voltak - a gyékényesi Kéktó kempingben. A szentai Bogdán Pál, az öt­let atyja, Bogár-tulajdonos sze­rint még nagyobb sikerrel, mint tavaly. Sokan pénteken este érkeztek, de igazán szom­bat dél körül állt össze a csa­pat, és indultak kirándulásra, többek között azért, hogy meg­örvendeztessék a szentai lovastanyán táborozó fogyaté­kos fiatalokat. Grazból, Alsó-Ausztriából, Szlovéniából és itthonról jöt­tek résztvevők. A hangulat családias volt, ami azért nem minden Bogár-találkozó jel­lemzője, s az újak is kapásból tegeződtek. Egyfajta kaszt az övék, az úton is üdvözlik egy­mást. Bogdán Pál mesélte: egy­szer nagy vidáman kiintege­tett egy bogarasnak, aki nem intett vissza. Aztán rájött, hogy azért, mert nem a Boga­rában, hanem a „munkás” au­tójában ül. Ugyanis a Bogár ál­talában ünnepi járgány. A fo­gyasztása annyira nem barát­ságos, de erre ugyancsak Bog­dán Pál annyit mondott: nem lehet olyan drága a benzin, hogy ne áldozzanak rá. A Bo­garak műszaki állapota kap­csán meg a szentai autószere­lőt, Mátyás Ferencet idézte: ha egyszer elindul, már megy... A nagyatádi Radák Tibor csa­ládostul jár a találkozókra, ezért, mint elmondta, a Bogár után már épp ideje volt vásá­rolnia egy Vestfália lakóautót. Ami persze nem egyszerű, lé­vén a boltban ilyet nem adnak. Bekukkantunk: az 1974-es jár­mű teljesen rendben van, a család belakta. A legrégebbi autó egyébként Fehér Gáboré volt: csaknem 56 éve, 1953. október 17-én hagyta el a futószalagot. Kun Gábor, a Dunántúli Lég­hűtéses Autós Egyesület Volks­wagen Klub elnöke elmondta: 2007-ben alakultak huszonöt fővel, most harmincötén van­nak, és idén nyáron elhagyják a dunántúli jelzőt a nevükből. Céljuk a márka és a veterán au­tók népszerűsítése. A találko­zókon baráti közösségek ala­kulnak, sok a családos, ahol már a gyerekek is „megfertő­ződtek”. - Ötvenezerért már le­het venni Bogarat, de árban a határ a csillagos ég. Van, aki maga bütyköli az autóját, más szakembert keres. A lényeg a Bogár. Mert a Bogár életérzés - összegzett az elnök. Futballal és roma folklórral demonstráltak tolerancia Teleki László szerint a többségi társadalom itt befogadóbb, mint másutt Az együttműködés jegyében rendeztek Tolerancia Labdarúgó Kupát és Regionális Folklór Gá­lát szombaton Barcson. A nagy­szabású kisebbségi programot eredetileg még márciusra ter­vezték, akkor elmaradt. A szer­vezők most úgy gondolták, hogy összekötik a sportot és a kultú­rát, így tartalmas és színes ren­dezvény kerekedett. - Ahogy a nevében is benne van, ez való­ban toleranciakupa - mondta a szervező Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat vezetője, Balogh Im­re. - A békés együttélés jegyé­ben igyekszünk felhívni a fi­gyelmet arra, hogy itt ne nyilvá­nulhasson meg semmiféle szél­sőséges magatartás. Az egyre romló közhangulat is kihívást jelentett számunkra, ez a terve­zettnél is komolyabb kiállásra sarkallt minket. A programra az országos ro­mavezetőket is meghívták, akik szerint mind országosan, mind egy kisváros életében egyre fontosabbak az ilyen jellegű, nemzeteket összekovácsoló ren­dezvények. - Akik úgy gondol­ják, hogy nincs helye a rassziz­musnak, azok egy ilyen helyen úgymond demonstrálnak - hangsúlyozta Teleki László, a roma ügyekért felelős minisz­terelnöki megbízott. - A roma kultúra Barcson erőteljesen él és megmutatja magát, és a többségi társadalom is befoga­dóbb talán, mint máshol. Sze­gedi Tibor neve, aki elindította ezt a programot, már országo­san ismert. Jogosan lehetünk a barcsi származására büszkék. A sportprogram egészen dél­utánig tartott, amikor is a kultú­ra vette át a szerepet a cigány közösségi ház mellett, ahol he­lyi és környékbeli hagyomány- őrző amatőr csoportok léptek fel. Az esti, szabadtéri bálra azonban nemcsak a helyi kö­zösséget várták, hanem a város­ból mindenkit. ■ Jeki Gabriella A szamarak között is megtalálták a legszebb példányt rádpuszta Feltűnést keltett a nyakában piros, Harley Davidson-os sálat viselő szépségjelölt, de Alex lett a győztes Pékár László Perekedről hozta el a szamarait szombaton Rádpusztára Nem csacsiság, a szamarak közt is meg lehet találni a legszebbet. Erre vállalkoztak a hétvégén Rádpusztán, ahol az országban először tartottak szamárszép­ségversenyt. Nem buta állat a szamár, in­kább öntudatos. Megvan a ma­gához való esze. Ez derült ki a számtalan előítélettel sújtott ál­latról Rádpusztán, ahol tizen­négy csacsi sorakozott fel, hogy a zsűri előtt küllemüket, kisu­gárzásukat és belső értékeiket is megcsillantva megküzdjenek a legszebb szamár címért. Az állatok szépsége persze nézőpont kérdése, de az biztos, hogy van valami kedves ezek­ben a csökönyösnek nevezett négylábúakban. Persze ennek a tulajdonságnak is megvan a maga miértje, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy a csacsi tényleg nem ostoba állat. A tenyésztők állítják: csökö­nyösségének oka maga az em­ber, aki túlhajtaná az eredeti­leg málhacipelésre használt ál­latot. Ám a szamár tudja, mi a jó neki, így ha elfárad, még pál­cával sem lehet tovább hajtani mindaddig, míg izmai meg nem pihennek. Bernáthék Har­kányból érkeztek a rádi sza­mármustrára. Méretes állattar­tó telepükön 21 szamarat tarta­nak, és állítják: a csacsik bio­mechanikus fűnyíróként kivá­lóan teljesítenek. Bartók László nemzetközi bí­ró, a zsűri egyik tagja a verse­nyen arról is beszélt, hogy a szamár kétezer éve az ember­rel él, Pannóniába pedig min­den bizonnyal a római hadak­kal került. Mostoha szerepét ta­lán onnan hozta magával, hogy főként szegény emberek te­nyésztették.- A szamáron a gyerekek ki­válóan megtanulhatják a ló­használat alapjait, hiszen meg­bízható állat, és nem ugrik meg úgy, mint a ló. Inkább haj­tani kell, mint visszatartani, és kocsi elé is lehet fogni - sorol­ta Bartók László a szamár ke­vésbé ismert erényeit, ame­lyekhez hozzátartozik az is, hogy a nagy fülű hátas alkal­mazkodó állat, ha csak kórót talál, azt is elfogyasztja. Az előítéletek ellenére so­kakban inkább az fogalmazó­dott meg a hétvégén, hogy a szamár egyszerűen imádniva- ló. Erre a versenyen megjelent kiscsacsik látványa még in­kább ráerősített, hiszen a két- három hónapos plüssszerű ál­latoktól szinte olvadoztak a lá­togatók. A rádpusztai szamár­szépségversenyre nevezett csa­csik között akadt, amelyiket gazdái némi kiegészítővel is feldobták. A nemeket különvá­lasztó tábla megfogalmazása szerint a hölgycsacsik sorában kétségkívül a nyakában piros, Harley Davidson-os sálat viselő házi kedvenc volt a legfeltű­nőbb szamárszépség. A verseny győztese végül az urak köréből került ki, az első magyar szamárszépségver­seny legszebbje Alex, a hétéves mén lett. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom