Somogyi Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-08 / 158. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 8., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 PERCES IMTERJP Ka posvár a stájer fesztiválon Nagybánya, a magyar Firenze kiállítás A huszadik század meghatározó hazai festői a megyei múzeumban • Kilencedik alkalommal rendezték meg az osztrák Barnbachban a nemzetek fesztiválját. Hazánkat Kaposvárról Franz Maier, a Kapós Hotel osztrák tulajdonosa képviselte, aki e vidékről származik.- Mikor jött a meghívás a fesztiválra?- Három évvel ezelőtt a kaposvári turisztikai kiállítás szervezői arra kértek, segítsek Stájerországot megismertetni a látogatókkal. Meghívtam a rendezvényre néhány osztrák vendéget, akik bemutatták a stájer gasztronómiát, zenéjüket, népművészetüket. Még abban az évben meghívták So- mogyot és Kaposvárt a bárn- bachi nemzetek fesztiváljára.- Mivel készültek a rendezvényre?- A magyar konyha specialitásaival, kiváló borokkal s Balogh Zoltán és népi zenekara jóvoltából élő cigányzenével leptük meg az osztrák, szlovén és olasz közönséget. A somogyi népi iparművészek az első hívó szóra elkísértek bennünket. Idén negyedszer vonulhattunk fel Barnbach utcáin.- Miben különböznek a stájerek a magyaroktól?- Megtanulták, hogy csak egymásnak segítve, közösen tudnak sikeresek lenni. Ezt a példaértékű összefogást szeretnénk minél több ma* gyárnak is megmutatni. ■ Meiszterics Eszter franz Maier: Stájerországban bemutattuk a somogyi kultúrát Szeptember közepéig látható Kaposváron a Festők Nagybányáról kiállítás: a megyei múzeum centenáriumának egyik legjelentősebb tárlata a XX. század eleji magyar festészet legnagyobb alakjainak munkásságát mutatja be. Vas András- Olyan kiállítást szerettem volna összeállítani a múzeum centenáriumára, amely az intézmény alapításának idejébe kalauzolja a látogatót - mondja előszóként Géger Melinda művészettörténész- főmuzeológus, a Festők Nagybányáról kiállítás megálmodója és rendezője. - A nagybányai művésztelep ebből a szempontból tökéletesen illett a képbe, ráadásul a somogyi kötődés is adott. Utóbbi elsősorban Galimberti Sándor személyében, aki nem egyszerűen a nagybányai második nemzedék tagja, hanem egyben a fiatalok szervezője is volt- Össze is különböztek az alapítókkal - jegyzi meg Géger Melinda hiszen míg utóbbiak éppen a harmóniát helyezték előtérbe a művészetükben, addig a fiatalok, a neók a diszharmóniát Sokan el is hagyták a művésztelepet, Galimberti például ekkor ment Párizsba. Ennek ellenére néhány, a korszakot jól jellemző képe megtalálható a félszáz alkotásból álló tárlaton, mely jól érzékelhető időutazás: a Munkácsy- ra jellemző sötét korszaktól eljutunk a plein airig, s megjelennek szecessziós elemek is. A kezdeteket az alapítók, Fe- renczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla és a csatlakozó Hollósy Simon festményein keresztül láthatja az érdeklődő.- A művésztelep ötlete Münchenben született - folytatja a művészettörténész. - A német városban élő magyar festők sokat beszélgettek róla, hogy létre kellene hozni egy művészeti kört Magyarországon. Réti és Thorma révén került a képbe Nagybánya, ahol a polgármes1896 NYARÁN Nagybányára érkezett nagyjából három tucat művész. Az első társaság két csoportra tagolódott, az egyiket Hollósy Simon Münchenben működő magániskolájának fiatal művésznövendékei alkották. A másik csoport gyakorló művészekből állt, akik rendszeresen szerepeltek a konzervatív szellemű Műcsarnok kiállításain, de újító szellemiségük 1897 végén nyílt konfrontációhoz vezetett. hollósy 1901-ben elhagyta Nagybányát, követőivel Técsőre költözött, míg Ferenczy Károly, tér is felkarolta az ötletet, még területeket is felajánlott a művésztelep számára. A személyes kapcsolatok mellett a környezet is az erdélyi város mellett szólt, a hegyek, folyók, erdők, s kevésbé volt városias, mint Kolozsvár vagy Szeben. Az alapítók mellett Hollósy Simon köréből érkeztek sokan Nagybányára, ahol a következő évtizedekben a hazai festészet szinte minden jelentős alakja megfordult.- Nem egységes művészi irányzatot képviseltek - magyarázza Géger Melinda. - Hollósy- nál eleinte még csak megjelennek a szelídebb fények, majd a fényfestészettel kísérletezik. A A második nemzedék tagja, Ziffer Sándor Tájképe a tárlaton franciáknál Manet, nálunk Hollósy lépett ebbe az irányba, aztán a többiek is rátaláltak. Nem vegytiszta stílusok ezek, de Magyarországon mindig is jellemző volt, hogy keveredtek az irányzatok. Ferenczy Károlynál például az impresszionizmus a szecesszióval, de hatott rá a bar- bizoni iskola is. A francia impresszionistákkal szemben megtartották valamennyire a formákat, melyek nem olyan elmosó- dottak, mint mondjuk Monet- nál. Megtalálták a harmóniát: mint egy panteista látomás, az ember belesimul a környezetbe. Iványi-Grünwaldnak is szerepelnek hasonló képei a kiállításon - például a Völgyben -, míg Iványi-Grünwald Béla, Réti István, Thorma János 1902-ben megalakította a Nagybányai Szabad Festőiskolát. A MŰVÉSZTELEP TÖRTÉNETE Során a kezdeti törekvések - naturalizmus, plein air, szecesszió - mellett újabbak is megjelentek. Itt indult a neó- sok - neoimpresszionisták - mozgalma, a MIÉNK tagsága is többségében nagybányaiakból állt, hatásuk érvényesült a Nyolcak, a Szintéi Merse Pál Társaság, a KÚT életében, az alföldi festőknél, de még a szentendrei iskola festőinél is. Réti István láthatóan visszafogottabb, kevésbé vállalkozó szellemű. Thorma János eleinte a Munkácsy-féle zsánerfestészet- ben és történelmi képekben gondolkodott, de később, mint a többieknél, nála is felismerhetők a nagybányai iskola hatásai. Mint ahogyan a kedvenc témák is, Glatz Oszkár például kedvelte a népviseleteket, Börtsök Samu pedig a szénaboglyákat.- A huszadik századi magyar festészet szempontjából Nagybánya olyan, mint a reneszánsz idején Firenze - teszi hozzá a művészettörténész. - A régi generáció, Benczúrék persze elutasítják a művésztelepi életet, s eleinte a nagyközönség is megbotránkozással figyelte a működésüket. Nem értették a lila égboltot, a fű színét, közel egy évtizednek kellett eltelnie az áttörésig, amelyet igazából a nem közéjük tartozó Rippl-Rónai budapesti kiállítása jelentett, de a megértéséhez a nagybányaiak adták az alapokat. A művésztelep a harmincas évek'elejéig működött, ekkor többek között szellemiségi és nemzetiségi okok miatt a román állam bezáratta. Hatása azonban a XX. század első felének magyar festészetében tovább érződött: Somogybán például a kőröshegyi festőkolónia működött nagybányai elvek alapján, amint az a tárlaton kiállított Unghváry Sándor- és Némethy Miklós-ké- peken is látható. A művésztelep több más magyar képzőművészeti társaságra is hatással volt Boldogságosan szívszorító családi nyaralás a Balatonnál szegényes sors A Jakab család eddig csak kívülről látott szállodát, most minden szolgáltatását élvezhetik (Folytatás az 1. oldalról) Legyökerezett a lábunk a szálloda előtt, amikor hétfőn megérkeztünk. Azt sem tudtuk, hogy be merjünk-e menni az épületbe. Ezt mesélte a siófoki nyaralás második napján Jakab Zsolt és felesége, Katalin, akik még most sem hiszik el, hogy egy héten át négy- csillagos szállodában élvezhetik a nyarat a magyar tenger partján. Az, ami sokaknak megadatik, Jakabéknak mindeddig csak a képzeletükben élt. Az álmuk 2009 júliusában Pártényiné Guzslován Tündének is köszönhetően mégis valóra vált.- Megláttam a felhívást a Somogyi Hírlapban, azzal, hogy szállásadókat keresnek, akik szegény sorsú családoknak segítenének, hogy nyaralhassanak a tóparton. Ekkor gondoltam, hogy levelet írok az újságnak, és jelentkezem, hátha mi lehetünk a szerencsések - idézi fel a közelmúlt eseményeit Kata, a feleség. - Az utolsó pillanatig nem tudtam semmit - veszi át a szót Jakab Zsolt, aki arról mesél a szállodában, hogy olyan élményt kapnak most, ami felejthetetlen lesz, és örökké az övék marad. Jakabék sorsa mindemellett távolról sem irigyelhető. A balatoni nyaralás pedig valójában egy boldogságosan szívszorító történet. Zsolt tíz éve küzd a rákkal, most épp egy kísérleti kezeJakabék olyan életet élnek a Balatonnál, amelyből nekik eddig nem jutott lésen vesz részt, így számára mérhetetlen szabadságot is jelent a kórházi falak közül kiszabadulni a Balaton partjára. - Nem tudhatjuk, mennyi adatik még meg nekem, ki tudja, lehet, hogy soha nem fogunk többet együtt nyaralni - jegyzi meg a családfő, aki mindemellett a legmesszebbmenőkig optimista, és nagyon szeretne még hosszú időt eltölteni imádott feleségével és a gyerekeivel. A nyaralást is Katalinnak köszönheti, akinek volt mersze jelentkezni. - A hónap végén leszünk 21 éves házasok, a feleségemtől ez egy ajándék nekem - mondja Zsolt, és megtoldja azzal, hogy jártak már a tóparton, de szállodát mindeddig csak kívülről láttak. A kaposvári család a lányát hozta el Siófokra, és a fiuk helyett egy ismerős kislányt, aki még soha nem látta a Balatont.- Még mindig csak úgy vagyunk, hogy nézünk körbe a szobában, hova is jutottunk. És az a sok finom étel! - áradoznak Jakabék, akiknek odahaza kijut a spórolásból, hiszen a négytagú család havonta 87 ezer forintból gazdálkodik. Csak azt nem tudják még, hogy kivel oszthatják meg a balatoni emlékeket, mert úgy vélik, hasonló sorsú ismerőseiknek talán inkább fájdalmat okozna az örömük. ■ Kolumbán Tünde Egy kiállítás képei. Géger Melinda művészettörténész-főmuzeológus gazdag anyagból válogathatta ki a kaposvári tárlaton bemutatott festményeket
