Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-27 / 149. szám

RIPORT 11 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 27., SZOMBAT MIKOR-HOVA? BALATON FENYVESEN a zenepavilon­nál 19 órától gyermekműsor, 20-tól a Varnyú Country együttes koncert­je. BALATONLELLÉN a kishegyi lovaspályánál kétnapos XI. Kishegyi lovastalálkozó - 10 órától fogathaj­tó- és díjugratóversenyek, lovasbe­mutatók színes kísérőprogramokkal. BÁBONYMEGYEREN I. bábonyme- gyeri motorostalálkozó és Tribute fesztivál a focipályán. 10 órától motorósébresztő, majd koncertek 24 órakor Tóth Gabival, előtte vizes- pólóverseny, buliszépe-választás, motorok szépségversenye és vidám kísérőprogramok. BARCSON a Drá­va Múzeumban 11 órakor az Útköz­ben - tegnaptól holnapig című kiál­lítás megnyitója és a múzeum jubi­leumi kötetének bemutatója. FONYÓDON a palánkvárnál vasárna­pig I. Balatoni Turul fesztivál koncer­tekkel, előadásokkal, íjászattal és gyereksarokkal. A múzeumban 17 órakor Polgár Rózsa Munkácsy- és Kossuth-díjas kárpitművész kiállítá­sának megnyitója. SOMOGYVARON a Kupavár Történel­mi Emlékhelyen 20.30-kor Kormo- rán-koncert. • SIÓFOKON Stefánia fesztivál - 16.30-kor tűzoltó-bemutató a Ró­zsakertben, 17-kor a hajóállomáson Törley Pezsgőrend-avatás, 21-kor Simet László kötéltáncos bemutató­ja, majd bál és táncház kosztümös táncosokkal a Fő téren. VASÁRNAPI PROGRAM BALATONBERÉNYBEN hagyomány- őrző búcsú a strandparkolóban (rossz idő esetén a művelődési ház­ban) 14 órától sok játékkal, zené­vel, kulturális bemutatókkal, 21-től cigányzenével. BALATONFENYVESEN a zenepavilon­nál 18 órától táncbemutató, 20-tól a „Holazegy” Ütőegyüttes műsora. BALATONSZEMESEN a zenepavi­lonban 19 órakor a Jazz Steps koncertje. BÁBONYMEGYEREN 12 órakor a Főnix - Máté Péter eredeti zeneka­rának - emlékkoncertje. SIÓFOKON a Teátrum kávéházban 18 órakor irodalmi talkshow, a hajó­állomáson operettest, 20-tól a Ma­gyar Állami Népi Együttes műsora. Ági Mama illemhelyi luxusa siófoki szolgáltatás Az ország első számú vécésnénije a Balatonhoz költözött Luxusvécé - hirdeti a LED- felirat a siófoki Jókai park­ban álló illemhely falán. A szükséges kitérőnek fenn­tartott, ám nem is annyira mellékes helyet Ági Ma­ma, az ország első számú vécésnénije működteti. Kolumbán Tünde Szervusz, kicsikém! Ezzel fogad a Jókai parkban álló nyilvános toalett előtt Pivó Ágnes, vagy ahogy az ország megismerte: Ági Mama. A tündérbogaram, drágám, virágszálam megszólí­tás természetes, mindenkinek jár egy kis becézgetés, aki meg­tiszteli Ági Mama Csoda Illem­helyeit. Ngm túlzás, valóban van valami csoda abban, ahogy az asszony által működtetett mosdók kinéznek. Pedig az em­ber lánya többnyire semmi jóra nem számít, ha átlépi egy nyil­vános klotyó küszöbét. Inkább egy mély levegő kíséretében a lehető leggyorsabban megpró­bál túl lenni a szükségletein. Ági Mama vécéiben ezzel szemben friss illat fogadja a be­térőt, a higiénikus ülőke, a haj­lakk és -zselé, a dezodor alapfel­szerelésnek számít. Mindez kétszázért személyenként. Az ártól persze némelyek sokkot kapnak, és akkor aztán nem kí­mélik a vécésnénit.- Volt, aki elmondott minden­nek, a fejemhez vágták, hogy ez kész rablás. De akadt olyan vendég is, aki befelé szidott, ki­felé meg elnézést kért - meséli Ági Mama, aki egyébként igazi tyúkanyó, és ha kell, ápolónői végzettségének köszönhetően még sérüléseket is ellát. - Szol­gáltatunk és védünk - mondja nevetve, és arról beszél, hogy a hétvégén még egy verekedő tár­Tolmácsból a vécék koronázatlan királynője lett Ági Mama, aki már Siófokon is üzemeltet luxusvécét saságot is sikerült szétugraszta- niuk a siófoki éjszakában. Ági Mama az egyik szórako­zóhely tulajdonosán keresztül került Siófokra, és három évre nyerte el a Jókai parkban lévő illemhely üzemeltetését, emel­lett több városbeli diszkó mel­lékhelyiségében is az ő elvei­nek megfelelően működik a mosdó. Pivó Ágnes órákat tud­na mesélni félreeső szokásaink­ról, de amikor arról a tapaszta­latáról számolt be, hogy bizony a teremtés koronái tisztábbak a lányoknál, mi tagadás, cikinek éreztem a megállapítást.- A lányok rosszabb köszö­nök is. El szoktam játszani ve­lük, úgy, hogy a 130 kilós hab­testemmel beállók az ajtóba, és nem engedem be a lányt, csak belenézek a szemébe. Nem ér­tik, miért... Amikor aztán hal­kan megkérdezik, hogy „tessék mondani, be lehet menni?”, ak­kor azt szoktam válaszolni: „igen, kincsem, ha köszöntél”. És akkor jön a hangos csóko­lom - meséli a vécésnénik gyöngye, aki egyfajta küldetés­nek is tartja választott hivatá­sát. Mi több, társadalmi felelős­séget is érez, és nem csak az iránt, hogy megtanítsa a vendé­geit az árnyékszék kulturált használatára, hanem például azért is, hogy feledtesse a vécésnénikkel szembeni előíté­leteket. Ő maga például török tolmácsként dolgozott, és miu­tán a balkáni bevándorlókkal egyre kevesebb gond adódott a fővárosban, az ő munkájára is mind kevesebb szükség volt. Teletáblázott luxusillemhely IDÉZETEK EGÉSZ SORA várja azokat, akik betérnek Ági Mama illemhelyére. Az éjsza­kai pótmami gondolt a szüle- - tésnaposokra, akiknek egy | kis táblán kíván sok boldog- § ságot, míg egy másik, falra J függesztett papíron ez áll: „a Á: lehetetlent teljesítem, de a 1 csodákra még várjatok”. A TÁBLÁKON 13 nyelven ol­vasható, hogy az illemhe­lyen mi mindenhez lehet hozzájutni szükség esetén. j A repertoár igen széles, a fájdalomcsillapító tablettá- j tói a hajgumin és a haris- Ü nyán át egészen a pótruháig bármihez hozzájuthatnak a || rászoruló vendégek, akikből m megannyifélével találkozott |jj már az ország első számú vécésnénije. Nem is csoda, hogy néhány éve tollat raga­dott, és WC Requiem című K könyvében megírta, mi zaj- I lik a budapesti éjszakában f a színfalak mögött. így lett vécésnéni, aki ma már sok idősödő asszonynak ad munkát, köztük értelmiségiek­nek és hajléktalanoknak egy­aránt. Dolgozóit pedig oktatja is, arra, hogyan istápolják a vendéget, még akkor is, ha töb­bet ivott a kelleténél.- Minden hónapban meetin- get tartok. Alap, hogy minden­kihez legyen egy jó szavunk - mondja Ági Mama, és hozzáte­szi: nem engedhetem meg, hogy az imidzsem mellé fekete pont kerüljön. Búcsúzik a Honvéd utcai iskola igazgatója gazdag életút Kraliczki Zoltán a munkája révén Ázsiába és Kubába is eljutott Majd negyedszázad után búcsú­zik a kaposvári Honvéd Utcai Ál­talános Iskolától Kraliczki Zoltán igazgató. Pontosan negyven évvel ez­előtt, 1969-ben végezte el a ka­posvári tanítóképzőt Kraliczki Zoltán. A következő két évben a Böhönye melletti kisközségben, Nemeskisfaludon tanított az összevont 1-4. osztályban, aho­vá 18 gyermek járt. 1971-től 1974-ig Marcaliban, majd Ka­posváron, a megyeházán dolgo­zott: 78-ig volt az úttörők titká­ra, majd bő fél évtizeden át, egé­szen 1984-ig az elnöke. Időköz­ben két főiskolát is elvégzett, előbb földrajz, majd rajz szakon. 1984 és 1986 között Kaposváron a tanácsnál volt osztályvezető. Még 83-ban beiratkozott az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem­re, ahol 1986-ban diplomázott, s rögtön az akkor még Krénusz Já­nos Általános Iskolába került igazgatóhelyettesként. 1990-ig az alsó tagozatos tanítók, vala­mint a napközisek munkáját ko­ordinálta, utána pedig hét éven át felsős helyettesként tényke­dett. 1997-ben nevezték ki a Honvéd Utcai Általános Iskola igazgatójává, ahonnan most nyá­ron ment nyugdíjba. A búcsúzó Kraliczki Zoltán igazgató- Mozgalmas évtizedeket tud­hat maga mögött.- A pályafutásom során há­rom földrészt is megjártam - mondta a 62 éves Kraliczki Zol­tán. - Legelőször, még 1976-ban Mongóliába, majd két évvel ké­sőbb Kubába jutottam el, 84-ben pedig a mai Üzbegisztán terüle­tét utaztam be. Többször meg­fordultam Kalinyinban is, míg a Tátrában a tanulóinkkal jártam.- Több alkalommal is kitünte­téssel ismerték el a szakmai munkáját. A csapaté az érdem KRALICZKI ZOLTÁN azt vallja: hogy egy iskolában, intézmény­ben milyen szintű a közétkezte­tés, az nem elsősorban az igazga­tón múlik, sokkal inkább az élel­mezésvezetőn és a konyhás csa­paton. Bognár Gézáné mindig úgy próbálta alakítani az étlapot, hogy az a gyerekek szempontjá­ból a lehető legjobb legyen, a fel­szolgált ételek minőségére pedig eleve garanciát jelentett, hogy a régi, bevált konyhai négyes fogat három tagja továbbra is a Hon­véd utcai iskolában maradt- Bő két évtizede vehettem át a Gyermekekért érdemrendet; erre vagyok a legbüszkébb.- Az elmúlt 23 évben hány gyermek útját egyengette?- Ha csak szigorúan a végzős nyolcadikos diákokat számolom, akkor vagy másfél ezerét. A munkám során a tanulók mel­lett megannyi szülővel és peda­gógustársammal kerültem még kapcsolatba.- Sportosan fogalmazva: nem sokkal a visszavonulása előtt került a csúcsra mint felké­szítő tanár.- Tanítványom, a hetedik osz­tályos Kővágó Ákos nyerte a Balatonaligán rendezett Teleki Pál földtan-földrajz verseny or­szágos döntőjét. Ráadásul az egyik különdíjat is elhozta, ami a legjobb előadónak járt.- Az utolsó öt évben napi kap­csolatban volt a közétkeztetést végző Pensió 17 Kft.-vel.- Úgy gondolom, mindkét fél számára hasznos volt az elmúlt fél évtized. Korrekt, kiegyensú­lyozott volt, a kölcsönös bizal­mon alapult a kapcsolatunk. Amennyire féltem annak idején, hogy vállalkozóhoz kerül az isko­lánk konyhája, idővel olyannyira kellemesen csalódnom kellett. Ők is hétköznapi, ugyanúgy a földön járó emberek, akik értik az iskolák gondját, segítenek a problémák megoldásában. Bár- müyen kéréssel is fordultunk hozzájuk, mindig teljesítették, s anyagilag is támogattak bennün­ket Büszke vagyok arra, hogy mind az öt évben személyesen is megtisztelték a bálunkat, de szá­mos rendezvényt tudnék még felsorolni, amely mögé felsorako­zott a Pensió 17 Kft. a Árnyék és fény a siófoki kórházban A sokat tapasztaltak számára is mondtak újat Tarján Iván fotói A Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért fotókiállítást nyitott a siófoki kórházban Ár­nyék és fény címmel. Tarján Iván fotói a szervre várók gondjait mu­tatják be. Elsősorban mégis azt, hogy a szervátültetett emberek közül sokan teljes életet élhetnek. A kiállítás alapvető célja elősegí­teni a donációk, azaz a szervado­mányozások számának növeke­dését, hiszen egy donor akár hét ember életét is megmentheti. Az alapítvány 1998-tól köz­hasznú szervezetként műkö­dik, többek között rehabilitáci­ós üdültetést, gyermeknyaralta­tási szervez, a műveseállomá- sokon kezelt betegeket szemé­lyesen is tájékoztatja. Az alapít­vány minden lehetőséget megra­gad arra, hogy kapcsolatba ke­rüljön a betegekkel: 25 perces dokumentumfilmje 2002-ben el­nyerte a Magyar Filmszemle kü- löndíját. ■ Gáti Kornél

Next

/
Oldalképek
Tartalom