Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-18 / 141. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Letarolta a terményt a diónyi jég pusztítás Somogybán több száz millió forint a növénytermesztők vesztesége Héjjas Jánosné: olyan, mintha háború dúlt volna; délután még gyönyörű volt a határ, estére rommá vált Feldúlt szántó, romokban heverő gazdaságok: az ítéletidő sok száz milliós kárt okozott megyénk­ben. A jégeső valósággal letarolta a terményt Dél- Somogyban. Segesd kör­nyékén odaveszett a gabo­na, a gyümölcs és a zöld­ség nagy része is tönkre­ment. Súlyos csapást szenvedtek el a belegi, az ötvöskónyi és a szabási termelők is. Harsányi Miklós Nagyatád környékén tojásnyi jégdarabok is hullottak. Lesza­kadt faágak, hordalékkal teli út és letarolt kukoricatábla - Beleg előtt szerdán ez utalt az égi tá­madásra.- Ilyet csak a tévében láttam - mondta Tóth Jenő belegi gaz­dálkodó. - Alig hittem a sze- J memnek: szinte minden oda­veszett. A jég szétverte a kuko­ricát, a búzában is óriási pusz­títást végzett a vihar. Harminc hektáron dolgozunk, ám en­nek nagy részén nem aratunk. Elvégezte helyettünk a vihar... A Héjjas család munkája tíz perc alatt semmivé foszlott. Oda lett a kukorica, a szél lefosztotta a levelet. A napraforgót is meg­nyomorította a vihar, de a gazda nem járt jobban a háztájiban termelt burgonyával se. - Majd­nem elsírtuk magunkat, ami­kor kiértünk a szántóra - így az 54 éves Héjjas János, miközben körbevezet a gazdaságban. - Olyan, mintha háború dúlt vol­na a faluban. Semmire se lehet ráismerni. Délután még gyö­nyörű volt a határ, este pedig ro­mokban hever a gazdaság. A gazda gyors fejszámolást végez. Legalább 5-6 millió fo­rint a vesztesége. Nem tudja, mikor tér vissza az élet a nor­mális kerékvágásba. A kertektől néhány száz mé­ternyire a falu központja sem úszta meg az égzengést. A köz­hasznú munkások az iskola udvarán alighogy eltakarítot­ták a letöredezett ágakat, az óvodaparkban folytatták a rendrakást. Orsós György azt mondta: - Senki se gondolta volna, hogy ezt a hatalmas vad­gesztenyefát ilyen könnyedén megbontja a vihar. A közterület-karbantartó trió másik tagja, Kovács Krisztián el­hűlve szembesült a szomorú következményekkel. - A szél otthon, a kertben is leverte az almát és a körtét. Szinte egyet­len ép szem gyümölcs se ma­radt. Pedig a gyerekek alig vár­ták, hogy megérjen. Na, ebből se főzünk lekvárt... A dél-somogyi agrárvállalko­zók szerdán óriási vesztesége­ket jeleztek. Balogh Andornétól, az agrár-szakigazgatási hivatal nagyatádi körzeti irodavezetőjé­től tudjuk: Segesd térségében helyenként csaknem százszá­zalékos a gyümölcs- és a gabo­nakár. Egy több száz hektáron gazdálkodó vállalkozó példátla­nul súlyos veszteséget szenve­dett el. - Kutas, Beleg, Nagykor­pád vonzáskörzetében 50-80 százalékos a hozamveszteség, Somogyszob és Lábod közelé­ben ezt 30-50 százalékra sac- colták - jelezte. - Óvatos becs­lések szerint is sok száz millió­ra tehető a kár. A viharos időjárás fennakadá­sokat okozott a Nagykanizsa- Gyékényes-, illetve a Somogy- szob-Beleg-vasútvonalon - szá­molt be a S0NUNE.hu weboldal. Még szerdán is késtek a vona­tok. Ez utóbbi helyen kedden a félsővezetékben zárlat keletke­zett, mert faág került a vezeték­re. Ezután egy felsővezetéki be­tonoszlop dőlt a pályára ugyan­azon a szakaszon. Jákó-Nagyba- jom-Beleg között pedig szintén egy sínre dőlt fa lehetetlenítette el a vasúti forgalmat. Ilyen vihart még nem láttak Inkán: húsz-harminc percen keresztül esett a galambtojás nagyságú jég, s viharos szél fújt SZÍVSZORÍTÓ LÁTVÁNYT NYÚJT a 61-es főút mente, főleg az inkei térség a keddi vihar után. az inkei határban a gazdák­nak biztosan nem kell aratni­uk, mert nem lesz mit Megté­pázott fák, letört ágak minden­felé, letarolt konyhakertek és szántók. A faluban harminc ház tetejét megbontotta a szél, a háztetőkön 2-10 négyzetmé­teres lyukak. Sokan már teg­nap este hozzáfogtak a javítás­hoz, mások még szerdán dél­előtt fóliáztak, illetve akiknek biztosításuk van, várták a kár­becslőt. Másutt a pincékből szivattyúzták a vizet. molnár tibor inkei alpolgár­mester azt mondta: ilyen vi­hart még nem látott. - Húsz­Sokáig emlegeti a vihart az autó tulajdonosa Egész háztetőt rombolt le a tomboló vihar harminc percen keresztül esett * a jég, galambtojás nagyságú, és 90-100 kilométeres szél kí­sérte. Ez délután történt, s este fél tízkor még hólapáttal lapá­toltam a jeget. Siralmas álla­potban van a kertemben a málna, a paprika, a krumpli, a dinnye, a gyümölcsfák. Egy év munkája veszett kárba. A TŰZOLTÓK KEDDEN ESTE söté­tedésig dolgoztak Inkén, de a szerda reggel már újra ott ta­lálta őket; kidőlt fákkal, letört ágakkal, megrongált villanyve­zetékkel küzdöttek.- a biztosító azt ígérte, mie­lőbb küldik a szakembereket, de sokaknak nincs biztosítá­suk - folytatta Molnár Tibor. TOVÁBBIAK ► SONLINE.hu JEGYZET KERCZA IMRE A józan ész nem elég j KÍNÁLTAK MÁR OLCSÓ nyári | nyelvtanfolyamot és ked­vezményes üdülést Zalakaroson vagy Visegrá- don, hívtak ingyenvac­sorára vásárlási lehetőség­gel, ajánlottak külföldi uta­zást kedvezménnyel. Egy­szóval éreztették, hogy fon­tos vagyok. Legalábbis üz­leti szempontból. Tudom, valamennyi marketingfo­gás volt. Azt akarták elér­ni, hogy ügyfeleik között tudhassanak most és ké­sőbb is. Eszembe jut egy mondás: ha nekik megéri, akkor miért éri meg ne­kem? Nem véletlen, hogy a vadkapitalizmus törvényei szerint elharapóztak az ilyen ajánlatok. Az sem vé­letlen, hogy az illetékesek szabályt sürgetnek: mikor és milyen körülmények kö­zött lehet ajánlatot tenni te­lefonon, levélben. A telefo­nos ajánlathoz mindeneset­re hozzátartozik az előze­tes hozzájárulás. Ez a jövő. A ma sokkal hétköznapibb. Reggel, délben és este bár­mikor megcsörrenhet a te­lefon, s szinte nem múlik el nap, hogy ne lenne a le­vélszekrényben valamilyen ajánlat. EGY ISMERŐS MESÉLI, hogy a postás levelet hozott hoz­zátartozójuk címére. Ráír­ták a levélre: ylssza a fel­adónak, a címzett meghalt. Egy hét múlva visszaérke­zett ugyanaz a levél. Ismét j ráírták az iménti mondato- ! kát. Egy hét sem telt bele, • már megint jött a levél. .Ak­kor ráírták: vissza a feladó­nak, a címzett végleg meg­halt. Ez hatott. Némelyik levélre valami hasonlót ké­ne írni, hogy ne zaklassa­nak tovább. Bár lehet, hogy ez is csak akkor ér valamit, ha jogszabály írja elő, mit tehet és mit nem a feladó. Mert nálunk mindenre sza­bály kell, a józan ész és az udvariasságra való figyel­meztetés nem elég. Hol a hal? Halászokat buktattak le a balatoni vízirendőrök rapsicok Idén eddig tíz orvhalászt kaptak el. Az éttermesek körében könnyen gazdára talál a zsákmány Suchman Tamás szerint az átalakítás után eljön az igazság órája (Folytatás az 1. oldalról) Ha például a legálisan kilónként kétezer forintért értékesített sül­lő árát vesszük figyelembe, ez azt feltételezi, hogy 500 ezer ki- lónyi süllő tűnik el évente a tó­ból. Ennyi azonban aligha lubic­kol a Balatonban. Nagy Jenőtől tudjuk: idén ed­dig tíz orvhalászt kaptak el, akik­nek mintegy 600 ezer forint érté­kű pikkelyes akadt a hálójukba. A vízirendőrség tapasztalatai szerint a szezonban az orvhalá­szok már kevésbé mozognak, hi­szen a benépesült partszakaszo­kon nagyobb a lebukás veszélye. A halászat vezetője ugyanakkor úgy véli, hogy a zavarosban halá­A HALÁSZATI TÁRSASÁG vezet& je úgy látja: a horgász-halász vita kissé mesterségesen szí­tott ellentét, mert könnyebb egymásra mutogatni. Varga László azt mondja: a telepíté­sek megtörténtek, a hálókat pedig idén a céges átalakítás miatt keveset húzták. suchman tamás a Balaton Fejlesztési Tanács elnökeként jó ideje zászlajára tűzte a horgász-halász vita elsimítá­sát. Az elnök azt mondja: ő is folyamatosan hallja a hor­gászpanaszokat. Hozzáteszi: a nemzeti vagyonkezelő töb­bek között ezért is járult hoz­zá a cég átalakításához. Suchman Tamás szerint ugyanakkor ha a társaság át­alakításával létrejövő non- profitzrt. nem fog kereske­delmi halászatot folytatni a tavon, hanem egyebek mellett a busa, az angolna, az ezüst­kárász és a törpeharcsa leha­lászására terjed ki a felada­tuk, eljön az igazság órája. - Ha van hatékony telepítés és halőrzés, és nincs kereskedel­mi célú halászat, akkor a Ba­latonban halnak kell lennie, ha mindenki igazat mond - szögezi le a BFT elnöke.- MEGENGEDHETETLEN, hogy törvénytelen eszközökkel pusztítsák a Balaton mint nemzeti kincs halállományát. Az oktalan lerablás nem me­het tovább. A halőrök munká­jába a vízi polgárőröknek is be kell kapcsolódniuk, ezért a Balatoni Szövetséggel közö­sen szeretnék megszervezni, hogy minden településen ala­kuljanak a halőrzésben részt vevő polgárőr-egyesületek. szók a nyáron sem állnak le, hi­szen ilyenkor a büfések, étterme­sek körében könnyen gazdára ta­lál a frissen fogott balatoni hal, amelyet egyes esetekben orgaz­dákon keresztül szórnak szét a piacon. Ezért sem véletlen, hogy a hallopás okán egész korrupciós vonalat emlegetnek. Ezt azonban nehéz felderíteni. - Nehéz olyan bizonyítékokat találni, amelyek­ből kiderül, hogy ki, kinek és mit adott el - mondta Nagy Jenő, és hozzátette: az elmúlt hónapban vendéglőket is ellenőriztek, ak­kor egy északi parti vendéglátós­nál találtak is orvul szerzett halat. Úgy tudni, azok a büfék és ét­termek, amelyeknek üzemelte­tői vesznek a rapsicok kínálta áruból, arra gondosan ügyelnek, hogy a szezonban néhányszor vegyenek számlára is halat, ami­vel aztán le lehet fedni az orvha­lásztól beszerzett pontyot, kesze­get, süllőt. A halászati cégvezető az el­múlt egy-másfél évtized rapsic- fogásait illetően érdekes adattal szolgált. Varga László állította: 2005-ig annyi orvhalászhálót gyűjtöttek be a Balatonon, amel­lyel a tavat hosszában kétszer körbe lehetne keríteni. A rap- sichálók azonban egyre rövidül­nek, ma már a kilométeres dara­bok ritkának számítanak, az orvhalászok inkább 150-200 méterest húznak; könnyebb vele menekülni. ■ Kolumbán Tünde

Next

/
Oldalképek
Tartalom