Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-17 / 140. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP PERnre iMTFR.ni Hatvan év után az iskolapadban Tíz új szakorvos Nagyatádon kórház Szakember kerestetik; erőteljes fiatalításba kezdett a menedzsment A 79 éves siófoki Barkóczy Gellért jeles eredménnyel tett Aranykalászos Gazdavizsgát a napokban Kaposváron.- Hatvan év után újította meg Aranykalászos Gazda végzettségét. Miért tartotta fontosnak? Milyen új ismereteket szerzett?- Egy megfakult tabló bi- | zonyítja, hogy 1949-ben Ta- j másiban végeztem a gazdaképzőben - mondta Barkóczy Gellért - Évtizedek óta gazdálkodom, a hatvan év alatt sok minden megváltozott a magyar mezőgazdaságban. Vagyis szükségesnek éreztem, hogy tudásomat frissítsem, új ismeretekre tegyek szert. Ilyen a vegyszerismeret, a feldolgozási technológia, hiszen ma már nem szántani, hanem lazítani kell a termőtalajt.- Fölül még a traktorra?- Hogy a fenébe ne ülnék! A földeket nagyrészt magam | művelem, csak a betakarítást [ adom ki másnak. Összesen | 75 hektáron gazdálkodom, növénytermesztéssel foglalkozom. Búzát, kukoricát és napraforgót termelek.- El tudja adni?- Remélem, hogy lesz piaca és elfogadható ára a gabonának és a szemes terménynek. Tavaly az élő szerződést fölbontotta a vevő, ami többmilliós bevételkiesést okozott. Erre az évre még nincs szerződésem, de bizakodó vagyok... ■ Krutek József Rövid időn belül tíz új orvost sikerült Nagyatádra csábítania a kórház új vezetésének, és bíznak benne, hogy ezzel még közel sincs vége. Erőteljes fiatalításba kezdtek. Nagy László Az új osztályvezetővel együtt öt fiatal szakorvos érkezett heti váltásban a patológiára, két új szakemberrel gyarapodott a neurológia-pszichiátria, új vezetője van a laboratóriumnak is, a belgyógyászatra pedig további két orvost sikerült megnyerniük a nagyatádi kórház vezetőinek. A két belgyógyász egyike már munkába lépett, a másik szakorvos a nyár végén érkezik. A sebészet-traumatológia területén is folynak tárgyalások új szakemberek érkezéséről. Az új orvosok jövetele a jelenlegi hazai viszonyok között különösen nagy eredmény, mivel köztudottan rendkívül nehéz szakorvost találni. Zábó Edina ügyvezető igazgató állítja: a sok fiatal szakember érkezése azt mutatja, hogy látnak fantáziát ebben a kórházban.- A NagyatádMed kft. 2008. júliusban vette át a kórházat, és az induláskor közel ötvenen nem vállalták a kft.-vel való közös munkát - mondta az ügyvezető. - Ugyan a személyi minimumfeltételeket az első perctől kezdve biztosítani tudtuk, azonban a hiányzó munkaerőt pótolni kellett. Ezért kórházunk folyamatosan keresi a lehetőségeket, új szakorvosokkal tárgyal a Szakember-ellátottság terén nincsen ok panaszra a nagyatádi kórházban. Irigylik is ezért őket... közös munka feltételeiről, illetve a meglévő fiatalabb szakorvosoknak a lehetőségekhez képest segítséget nyújtunk újabb szakvizsgák megszerzéséhez. Mindez azt is jelzi: erőteljes fiatalításba kezdett a nagyatádi kórház vezetése. Azért is szükségük van új szakemberekre, mert jelenleg a kórházban az orvosok áüagéletkora 54 év. - Az intézmény orvosszakmai kor- összetétele jól tükrözi az országos átlagot - mondta Zábó Edina -, s ez hosszú távon komoly feladatok elé állítja a menedzsmentet. Az orvosaink átlagélet- kora magas, s ebből következik, hogy hosszabb távon szinte mindenhol, de egyes szakmákban rövid időn belül muszáj gondoskodnunk az utánpótlásról a meglévő szakembergárda megtartása mellett. Diplomás ápolók SZAKDOLGOZÓK TEKINTETÉBEN továbbra is elmondható, hogy a NagyatádMed Egészségügyi Szolgáltató Kft dolgozói állománya és annak képzettsége messze felülmúlja a környező városi kórházak képzettségét. Minden osztályon és a főbb ellátó egységekben megfelelő számú diplomás ápoló és speciális (diabetológus, kardiológus, gasztroenterológus, immun-hisztokémiai, szakasz- szisztens) szakképzettségű szakdolgozó tevékenykedik. Ez legalább olyan nagy eredmény a mai egészségügyben, mint megfelelő számú szakorvost találni és foglalkoztatni. Suttogó fektet a földre barcsi lovasnap Hagyományokat és kapcsolatokat ápoltak Tűzoltók mentették meg a dencsi gólyafiókát Hátasok, fogatok, pónik lepték el egy napra Barcsot. Az 5. barcsi Lovasnapra a környék teljes „lótársadalma” megérkezett. Ez folytatása a kistérségi versenynek. - Imádjuk a lovakat, és szeretnénk a közönséggel is megszerettetni őket - mondta Ko- zlingemé Babos Tímea fő szervező. - Célunk, hogy fenntartsuk ezt a szép és fontos hagyományt, s baráti összejövetel is. Idén 15 fogat, 5 hátas és újdonságként 8 pónifogat tette magát próbára a bójákkal és akadályokkal felszerelt pályán. A látványos bemutatót kedvelőknek pedig ezúttal is leesett az álla Göncz Gábor csikósprodukcióját látva. A darányi lovas négy éve idomít lovakat, amelyek kezes bárányként engedelmeskednek neki. A „suttogó” beavatott minket a történelmi hagyományokba: a csikósok a szabadságharcokra tanították be lovaikat, és mivel a betyárokat a pandúrok folyton üldözték, fák és bokrok hiányában meg kellett tanulniuk eltűnni, így jöttek rá: ha elfektetik lovaikat, akkor mintegy el tudnak bújni hajcsáraik elől. ■ Jeki G. Mintegy tíz méter magasból zuhant le szőkedencsi fészkéből a kis gólyafióka. Szerencsére megúszta a kalandot. Kétség- beesett totyogására figyeltek fel a település központjában a megmen- tői. Komári József polgármester a marcali tűzoltókhoz fordult, akik a magasból mentő segítségével sikeresen vissza is helyezték a fiókát a fészekbe a testvérei mellé. A polgármester elmondta azt is: különleges figyelmet kap a szőkedencsiektől a gólyacsalád, mert fészek több is akad a faluban, de csak ebbe az egybe költöztek a tavaszhírnökök. A gólyaszülők három fiókát nevelnek. ■ V. E. ■ A polgármester szólt a tűzoltóknak. Ipari mennyiségben lopják a borsót Balatonszabadi határában gazdabaj A termelők tehetetlennek érzik magukat a tolvajokkal szemben, s mezőőröket hiányolnak Ipari mennyiségben lopják a zöldborsót Balatonszabadi környékén. A földeken kisebb szobányi területeken kaszálják és tépik fel a magborsót, állítólag nemcsak helyiek, de az enyingi romák is ide járnak. Előfordul, hogy kisebb csapatok járnak ki lopni a határba, akad, hogy egyszerre tizenöten is gyérítik a növénykultúrát. Az elkövetők azonban nemcsak a lopással okoznak kárt, hanem azzal is, hogy autóval behajtanak a termőterületekre, ahol menekülés közben még tovább pusztítják a vetést. Balatonszabadi környékén a magángazdákon kívül a mezőgazdasági nagyüzemek is küzdenek a károkkal. Úgy tudni, hogy a gyűj- tögetők zöldségboltoknak, szállodáknak kínálják az összelopott borsót. Nagy jövedelemre persze ezzel nem tudnak szert tenni, a földeken okozott kár azonban jelentős. A gazdák azt mondják: ez csak az első termény, amelyben kárt okoznak a szántóföldi szarkák, akik később majd a kukoricát dézsmálják meg. - Nincsenek tekintettel semmire. A kukoricaföldekre kisteherautóval hajtanak be, egész labirintusokat vágva benne - panaszolta Kersák György, a Siófok Környéki Gazdakör elnöke, aki elmondta: az a legnagyobb gondjuk, hogy tehetetleKersák György: a gazdák tehetetlenek a földeket dézsmáló tolvajok ellen A polgárőr nem elég SZABADIBAN a polgárőrök rendszeresen járják a határt is, a nyolcezer hektárnyi külterület ellenőrzéséhez azonban ők is kevesen vannak. Völgyi Csaba, a helyi polgárőrség vezetője úgy véli, ha az önkormányzatok alkalmaznának mezőőröket, talán javulna a helyzet. A helyhatóságok azonban főként az anyagiak miatt nemigen foglalkoztatnak mezőőröket. A térségben egyetlen településnek sincs ilyen embere. nek a vetésben garázdálkodók ellen. - Hiába a rendőrség, a polgárőrség vagy a gazdakör. Nem tudunk tenni a jelenség ellen, a gazdák képtelenek megvédeni magukat - tette hozzá az elnök. A Siófok környéki mezőgazdasági termelők a hibás törvényi szabályozásban látják az okát annak, hogy terményt felelősségre vonás nélkül lehet lopni. Véleményük szerint azzal van baj, hogy húszezer forintig a lopás csupán szabály- sértésnek számít. A mezőgazdászok állítják: ez még buzdítja is a tolvajokat arra, hogy büntetlenül dézsmálhassák a kultúrnövényeket. ■ Kolumbán T.
