Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

HÍRSÁV Meggyalázták a Dunánál a holokauszt emlékművet DtSZNÓLÁBAKAT TETTEK a pesti alsó rakparton talál­ható holokauszt emlékmű több cipőjébe. A sertéslába­kat összeszedő rendőrség közösség elleni izgatás bűn­tettének megalapozott gya­núja miatt indított nyomo­zást ismeretlen tettes ellen. A kompozíció azoknak állít emléket, akiket nyilaske­resztes fegyveresek 1944- 45-ben a Dunába lőttek. Nincs még döntés a foglyok befogadásáról „a guantánamó) foglyok be­fogadásáról még nincs dön­tés, de Magyarország to­vábbra is nyitott” - közölte Mátrai Zsuzsa külügyi szó­vivő. Az amerikai elnök guantánamói különmegbí- zottja, Dániel Fred csütörtö­ki budapesti látogatásán tárgyal a Külügyminiszté­rium államtitkárával és szakállamtitkárával is. Ma­gyarország 1-2 egykori fog­lyot hajlandó befogadni. Bajnai a vízvagyon magánosítása ellen „A kormány nem támogatja a vízvagyon privatizációját, mivel Magyarországnak ez nem érdeke” - mondta Baj­nai Gordon. A kormányfőt Fónagy János fideszes kép­viselő kérdezte arról, hogy kinek áll érdekében, hogy a magyar vízvagyonnal, hasz­nosításával kapcsolatos kér­déseket lebegtesse. Fónagy kérdezett a Házban Valaki hazudik a parlamentben? botrány Megint nem sikerült főbírót választaniuk a honatyáknak Nem szavazta meg az Or­szággyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság el­nökének. Az MSZP és a Fidesz egymást vádolja hazugsággal. Vég Márton Már akkor lehetett sejteni, hogy valami botrány fog történni a T. Házban, amikor a munkahelyére késve érkező Fodor Gábor értet­lenkedve és meglepetten fogadta azokat az információkat, amiket SZDSZ-es frakciótársai a fülébe súgtak. Néhány perccel később Mandur László, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke fejcsóválva is­mertette a nap legfontosabb sza­vazásának végeredményét. Kide­rült: bár minden párt megígérte, hogy támogatni fogja, Baka And­rás főbírójelölt mégsem kapta meg a szükséges kétharmados többséget a parlamentben, így to­vábbra sincs elnöke a Legfelsőbb . Bíróságnak. Sólyom László köz- § társasági elnök jelöltjére ezúttal í 184 képviselő szavazott igennel, | 108 nemmel a titkos szavazáson, * 54 szavazat érvénytelen volt. To- I vábbi 13 képviselő ugyan felvet­te a szavazólapot, de az urnába már nem dobta be. „Korábban a Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosí­totta a jelöltet, így valaki nem mondott igazat” - értetlenkedett Sólyom László köztársasági el­nök a voksolás után. Szerinte ez tarthatatlan állapot, ezért meg­fontolja, hogy ilyen felállású par­lament mellett jelöl-e még egyál­talán valakit főbírónak. „Arra kell számítani, hogy mind az MSZP, mind a Fidesz frakciója a másikat fogja hibáztatni” - bizo­nyult tökéletes jósnak Sólyom, és hozzátette: a magyar parla­ment nagyon súlyos csapást mért a magyar igazságszolgálta­tásra és a jogállamiságra is, mert a parlament szavahihetősége megrendült. Azt ugyanakkor megerősítette Sólyom, hogy most sem kíván egyeztetni a pár­tokkal az új jelöltről. „Fogalmam sincs, mi történt, Baka András (jobbra) mellett Sólyom László értetlenül áll. Az államfő már az egész Országgyűlést bírálja politikai játékot űznek velem, ami független a személyemtől. Ez méltaüan a Magyar Köztársaság jogállamiságához” - fogalmazott Baka András, aki szerint meg kel­lene fontolni a nyílt szavazás be­vezetését a főbíróválasztásnáf. Ugyanakkor tagadta azokat a fo­lyosói pletykákat, miszerint a szocialisták egy évvel ezelőtti el­utasító álláspontjukat azért vál­toztatták meg vele kapcsolatban, mert helyettesének választ egy olyan személyt, aki már koráb­ban is pályázott a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettesi posztjára. „Hazudtak a szocialisták, nem szavazták meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének” - jelentette ki Répássy Róbert, a Fi­desz frakcióvezetőjhelyettese. „Azt kell, hogy gondoljuk, hogy ez már a köztársasági elnök elle­ni személyes támadás” - közölte. „Hazudott a Fidesz, mert nem szavazta meg az államfő jelöltjét. Bizton állítom, hogy igennel sza­Már egy éve nem sikerül elnököt találni a Legfelsőbb Bíróság élére SÓLYOM LÁSZLÓ ÁLLAMFŐ má­jus végén jelölte Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnö­kének posztjára, miután egy évvel korábban egyszer már őt ajánlotta a posztra. Baka akkor az abszolút többséget sem kapta meg, miután az MSZP, az SZDSZ és az MDF je­lezte, hogy nem támogatja. Az MSZP döntését azzal indokol­ta, hogy a jelöltnek nincs ma­gyarországi bírói gyakorlata. baka azóta szerzett gyakor­latot: elnöki bíróként dolgozott a Fővárosi ítélőtábla elnöke mellett Talán ennek is köszön­hető, hogy már az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is rábólintott Baka terveire. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG leg­utóbbi elnökének, Lomnici Zol­tánnak a mandátuma csak­nem egy éve, 2008 júniusában járt le. Baka András után Havasiné Orbán Máriát, a Győri ítélőtábla elnökét jelölte Sólyom László, de Havasiné sem decemberben, sem már­ciusban nem kapta meg a két­harmados támogatást, így je­lenleg az egyik kollégiumveze­tő áll az LB élén. Könnyebbség a lakáshiteleseknek megszavazta az Országgyű­lés a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek védelméről szóló törvényjavaslatot. A szavazás egyértelmű volt, igaz, abban nem vett részt a Fidesz-KDNP frakciószövet­ség. Az ellenzéki pártok még a Legfelsőbb Bíróság elnöke megválasztásának kudarca miatt tiltakozva hagyták el az üléstermet a nehéz helyzetbe került lakáshitelesekről szóló tör­vény legfontosabb szabályai között van az, hogy az ön- kormányzatok elővásárlási jogot kapnak a hitelüket fi­zetni nem tudó tulajdonosok lakásaira, feltéve, hogy utá­na nekik adják bérbe. A dol­gozó, de anyagilag megren­dült adós is kaphat átmene­ti könnyítést a törlesztésre. A törvény zárószavazása előtt a képviselők több, az MSZP és a Fidesz által közösen be nyújtott módosító javaslatot is elfogadtak, illetve kérték a törvény sürgős kihirdetését vaztak a szocialista képviselők” - mondta lapunknak Mesterházy Attila. Az MSZP frakcióvezetője bejelentette: azt kezdeményezte, hogy a házszabálytól eltérve jövő hétfőn Ismét szavazzanak a főbí­ró személyéről, de nyíltan. „Ha a Fidesz-frakció ennyire fel van há­borodva, adjon lehetőséget arra, hogy nyílt, gombnyomásos sza­vazással döntsenek Baka András­ról” - fogalmazott Mesterházy. A Fidesz szerint viszont a házsza­bálytól ilyen garanciális kérdés­ben nem lehet eltérni, mert ez biztosítja a főbíró pártatlanságát. Keményen fogalmazott a Kor­mányszóvivői Iroda is. Esti közle­ményében a „demokratikus rendszer lezüllesztésének újabb cinikus és hazug fejezeteként” jellemezte a fiaskót, hangsúlyoz­va, Bajnai Gordon miniszterel­nök támogatta Baka András megválasztását. Obamának tetszett Netanjahu beszéde izrael A zsidó telepesek bírálták a demilitarizált palesztin állam tervét Újabb halott Iránban: folytatódik a tiltakozás Élesen bírálták a zsidó telepesek Benjámin Netanjahu izraeli kor­mányfőt, amiért a politikus va­sárnap esti beszédében kifejtet­te, bizonyos feltételek teljesülése esetén elfogadná egy független palesztin állam megalakítását. A telepesek tanácsa arra figyel­meztetett, hogy a palesztin állam „elkerülhetetlenül felfegyverkez­ne”, és fenyegetést jelentene Iz­rael létére nézve. Az izraeli kormányfő első al­kalommal foglalt állást a függet­len palesztin állam létrehozása mellett. Netanjahu a feltételek között említette, hogy Izrael kap­jon nemzetközi biztosítékot ar­ról, hogy az új államnak nem lesz hadserege, és a palesztinok elfo­gadják Izraelt a zsidó nép álla­maként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem ellenőrizhe­ti légterét, s nem köthet szövetsé­get sem Iránnal, sem a Teherán támogatását élvező Hezbollah li­banoni síita mozgalommal. Barack Obama a közel-keleti békefolyamat fontos, előremuta­tó lépésének tartja a beszédet. Az amerikai elnök a korábbiak- hoz hasonlóan elkötelezett a kétállami megoldás mellett, amely Izrael mellett egy függet­len palesztin állam létrejöttét je­lenti; mindkét nép történelmi hazájában élhetne. Obama sze- . rint ez a megoldás biztosíthatja ; és ennek kell biztosítania Izrael L biztonságát, illetve az életképes Netanjahu furcsa államot vázolt fel saját állam létrehozását célzó jo­gos palesztin törekvés megvaló­sulását. ■ Először támogatta az izraeli kormányfő a füg­getlen palesztin államot. Luxembourgban az EU külügy­miniszterei is helyes irányba tett lépésnek értékelték Netanjahu el­képzeléseit. Az unió arra igyek­szik rávenni Izraelt, hogy hagy­jon fel a megszállt területeken to­vábbi zsidó telepek létrehozásá­val. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ezzel szemben úgy látja, az izraeli miniszterelnök beszéde „lerombolta” a közel-keleti béke lehetőségét ■ É. S. Az AP tudósítása szerint tegnap is halálos áldozata volt az iráni elnök újraválasztása elleni tilta­kozásnak. Tegnap az iráni rend­őrség tilalmának ellenére vonul­tak az utcára Teheránban újra az ellenzéki erők, hogy tiltakozza­nak Mahmúd Ahmadinezsád el­len. A százezres demonstráción megjelent a választási eredmé­nyeket vitató vesztes, Mir Hoszein Muszavi, és egy másik ellenzéki jelölt, Mehdi Karubi is, hogy nyugalomra szólítsák fel hí­veiket. A hétvégi tüntetéseknek négy halálos áldozata volt. Ali Hamenei ajatollah legfőbb iráni vezető tegnap vizsgálatot rendelt el a múlt heti elnökvá­lasztással kapcsolatos visszaélé­sek ügyében. Hamenei egyúttal arra szólította fel Muszavit, hogy „törvényes úton” folytassa tilta­kozását. Ahmadinezsád és az iráni belügyminisztérium egy­aránt tagadta, hogy csalások tör­téntek volna a voksoláson. Az iráni Őrök Tanácsa, az isz­lám köztársaság egyik legbefo­lyásosabb testületé tíz napon be­lül dönt a múlt pénteki elnökvá­lasztással kapcsolatos kifogások ügyében. A tanács, amelynek hi­vatalosan jóvá kell hagynia a vá­lasztási eredményeket két hiva­talos fellebbezést kapott válasz­tási csalások címén: Muszavi volt kormányfőtől, valamint Mohszen Rezaitól, a Forradalmi Gárda egy­kori parancsnokától. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom