Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-16 / 139. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 16., KEDD 3 MEGYEI KÖRKÉP Kastélyosdombó AUSZTRIÁBÓL többféle adományt szállítot­tak a településre a közel­múltban. Az Adra segély- szervezet nagy mennyiségű küldeményéből nemcsak játékokat, bébiételt, illetve konzervet tartalmazó élel­miszercsomagokat, hanem ruhát és cipőt is kaptak a családok, (ga) Nagyatád fateknő, fakanál, fatányér címmel a dél-du­nántúli beás cigányok éle­tét bemutató kiállítás nyüt a városi múzeumban. A régi cigány mesterségeket felelevenítő tárlatot Mészá­ros Ádám, a barcsi Dráva Múzeum igazgatója nyitot­ta meg. A faeszközfaragás mesterségét Orsós Imre, a rinyaszentkirályi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke mutatta be. (csm) SIÓFOK-BUDAPEST MEGALA­KULT a Magyar Művészet­terápiás Társaság, amelyet egy Balaton-rajongó, Sió­fok-szerető főorvos, Vértes László zeneterapeuta, bib- lioterapeuta hozott létre * nemrégiben. Vértes László tagja a Somogy Megyei Honismereti Egyesületnek, és gyakori vendég a siófo­ki rendezvényeken, a váro­si kórházban többször tar­tott tudományos előadáso­kat is. A főorvos örülne, ha minél több siófoki is je­lentkezne az általa alapí­tott társaságba, (kt) Sztllok A KATOLIKUS TEMP­LOM szerkezeti megerősíté­sét, a repedezett mennye­zet helyreállítását is elvé­gezték a közelmúltban a szakemberek. A munkála­tok másfél millió forintba kerültek, 862 ezret a Nem­zeti Kulturális Alap igaz­gatósága adott az egyház- községnek. (ga) VÍZVár A SZENT ISTVÁN TAGIS­KOLA hatodikosai a pálya- választást segítő tanulmá­nyi kiránduláson jártak. Nagykanizsán a GE fény­forrásgyárának munka­napját kísérték figyelem­mel. A badacsonyörsi Var­ga-pincészetben megis­merkedhettek a borkészí­tés, a pezsgőerjesztés rej­telmeivel. A zalai Kápolna­pusztán a bivalyrezervátu­mot keresték fel. (ga) Alsóbogáton kezdtek aratni őszi árpa A termelők ráfizettek a hosszas csapadékhiányra (Folytatás az 1. oldalról) Sorakoznak a kérdések és a kér­dőjelek, ám Szerényi Zoltán, a somogyjádi Jádi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója amondó: iz­galmakban bővelkedik a betaka­rítás, de uralják a helyzetet. A hétfői próbavágás után rögtön megkezdték az aratást. Az őszi árpa víztartalma 14- 15 százalékos, így szerencsére nem kell súlyos összeget költe­ni a szárításra. - A terményt el­raktározzuk; majd akkor adjuk el, ha a gabonapiacon kitisztul a kép. Nyomott áron nem va­gyunk hajlandóak megválni az árutól - folytatta Szerényi Zol­tán. - A köztudatba dobott, ton­nánként ajánlott 28-30 ezer fo­rint számunkra kevés; ennél fel­tétlenül magasabb összegre vá­gyunk. Biztonságos tárolóval rendelkezünk, nem sürgetjük az eladást. A kombájn hétfőn Alsóbogéi­nál vágta először a gabonát. A tavalyi héttonnás átlagtermés a gazdaság szerencsésebb nyarai­ra emlékeztetett. Idén ugyanis jó, ha a hektáronkénti hozam el­éri majd a 4-5 tonnát. Közepes, helyenként kifejezetten gyenge termést jósolnak a jádi szakem­berek. A somogytarnócai ALM Kft. azon kevés gazdaság közé tartozik, ahol előre tudják a ter­mény sorsát. Az utolsó grammig a sertések takarmányozására használják fel.- A márciusi és az áprilisi csapdékhiány a mennyiség ro­vására ment - magyarázta Tóth Tibor, a tarnócai agrárvállalko­zás igazgatója. Úgy tűnik: hektá­ronként 3,5-3,6 tonna árpával fi­zet a természet. Tavaly hektáron­ként átlagosan 600 kilóval na­gyobb termést arattak le. Dél-So- mogyban formába lendült a csa­pat, hétfőn három bivalyerős kombájnt állítottak munkába. Megyénkben 4,2 tonnás átlag­termésről szól a prognózis. Ösz- szehasonlításként: ez tavaly - hektáronként - 4,6 tonna volt. Hollósy László, a földművelés- ügyi igazgatóság igazgatója azt mondta: Somogy több kistérsé­gében megindultak a gépek.- Tűrhető állapotban van az árpa, 159 hektáron néhány nap múlva mi is levágjuk - mondta lapunknak Sípos László, a kéthelyi Aranykalász szövetke­zet elnöke. ■ Harsányi Miklós Somogybán már aratnak. Hétfőn előbb próbavágásokat végeztek, azután már élesben ment a munka Hektáronként 15-18 ezer forintos költségre számíthatnak a termelők A gabonafélékből április elejé­ig igen kedvezőnek mutatkoz­tak a terméskilátások - derült ki a Magyar Agrárkamara (MÁK) növénytermesztési osz­tályának összefoglalójából. Repcéből is a múlt évhez ha­sonló hozamra számítottak a gazdák, a kifagyás is a várt­nál jobban alakult. Március elejétől július elejéig azonban nem vagy alig hullott csapa­dék. A szokásosnál jóval ma­gasabb hőmérséklet uralko­dott, emiatt csaknem az egész ország területét aszály sújtot­ta. Mindez a növénytermeszté­si ágazat terméskilátásait rendkívüli mértékben csök­kentette - tájékoztatták szer­kesztőségünket A MÁK becs­lése szerint a kalászosok vár­ható terméskiesése országo­san - a tavalyi terméshez vi­szonyítva - a 30 százalékot is meghaladja. A csapadékhiány a tavaszi ve­tésű gabonán kívül, a többi szántóföldi növénynél is jelen­tős károkat okozott A jelenleg kialakult helyzet miatt több ezer termelő és mezőgazdasá­gi foglalkoztatott jövedelme, munkája kerülhet veszélybe, mivel az elemi károk miatt nem lesz se bevétel, se idény­munka. Az aratás és a bérmunka költ­sége hektáronként 15-18 ezer forint, szalmaszecskázással együtt 17-20 ezer forint körül alakulhat a munka - összeg­zett a szakigazgatási hivatal. Ezenkívül tonnánként 2000- 2500forintot kell fizetni a magtisztításáért A mestersé­ges szárítás alkalmazása - egyszázaléknyi vízelvonás - esetén tonnánként további 600-700forint költséggel szá­molhatnak a termesztők. JEGYZET Bármit elérsz, ha segítesz A somogyi hírlap inter­netes hírportálja, a Sonline.hu és a Balaton Fejlesztési Tanács közös akciót indít Suchman Ta­más elnök ötlete alapján. Szegény családok gyerme­kei részére gyűjtünk szál­láshelyet, hogy - életükben talán először - láthassák a Balatont, s önfeledten örül­hessenek néhány napig. EGYSZERŰNEK TŰNIK a meg- valósítás. Hiszen a szállás­adók rendszeresen panasz­kodnak, hogy nincs ven­dég. Akkor pedig van üres szoba. Másrészt - mint az elnök mondta - a szolidari­tás alapján joggal elvárha­tó, hogy azok, akik az el­múlt években sok millió, gyakran több tízmillió fo­rintot kaptak szálláshely­fejlesztésre az állam kasz- szájából, most segítsenek. nem a gúny, nem a zsaro­lás vagy számonkérés sza­vai ezek. Ugyanakkor azt gondolom: vannak, akik­nek több dolga van ezen a • földön, Somogy megyében is, mint másoknak. Akik megtehetnék, hogy úgy se­gítsenek másokon: közben ők nem érzik, hogy keve­sebbek lettek. Sőt. ÉN BIZTOS VAGYOK ABBAN, hogy a gazdag emberek kö­zött is varrnak jószívűek. Meglehet, csak az igazi al­kalmat várják, hogy ezt megmutathassák. VAN EGY mondás, miszerint bármit elérhetsz az élet­ben, amit csak akarsz, ha elegendő embernek segí­tesz elérni, amit ők akar­nak. Ha tíz gyermeknek se­gíteni tudnánk, az már cso­dálatos lenne. De a Bala- ton-parton tízezerszám vannak kiadó szobák. meglátjuk. Már néhány nap múlva. Remélem, nem az történik majd, hogy a rászorulóknak a náluk csak picit gazdagabb szegények ajánlanak segítséget. Az azért szégyen lenne. Négyszázmillió forint a marcali tűzoltólaktanya udvarán új, korszerű vízszállítók Kihasználják azért, ha akad a közelben természetes vízvételi lehetőség: tó, vízfolyás Kilencezer liter vizet tud szállí­tani. Hazai fejlesztés és gyártás. Az országban hét van ebből a tí­pusból. Azokról az új, számítógép-ve­zérlésű vízszállító tűzoltóautók­ról beszélt Varga Tibor, a BM Heros Zrt. műszaki igazgatója, melyekből legutóbb a szombat- helyi, a siófoki, a marcali és a nagyatádi tűzoltó-parancsnok­ság kapott. Mind a négy gépjárművet Marcaliban parkolták le első­ként, mert a marcali tűzoltó-pa­rancsnokság szervezte meg a képzést az egyenként 90 millió forintos szerek kezelésére. Greffer lózsef marcali tűzoltó- parancsnok elmondta: a térség főleg mezőgazdasági jellegű, a vegetációs tüzek a jellemzőek, mint az erdő-, avar-, nád-, sás- tüzek. Ezekhez sok ember és sok víz kell. Egy tűzoltó fecskendő négy köbméter vizet tud vinni. Két sugárral felszerelve nyolc perc alatt elfogy az oltásnál a víz­mennyiség. Most ha az összes szerüket mozgósítják, több mint húsz köbméter vizet tud­nak vinni. Ez már egy kisebb pince- vagy lakóháztűz lángjait is képes megfékezni.- Ha van a közelben termé­szetes vízvételi lehetőség, mint tó vagy vízfolyás, azt minden­képpen kihasználjuk - tette hozzá Greffer József. - Bár az új, Addig nem indulhatnak el, amíg újra fel nem töltik a fecskendőket modern tűzoltó fecskendők szi­vattyúi érzékenyebbek a vízmi­nőségre, ezért előnyt élveznek a tűzcsapok. Már ha épségben vannak. Volt, mikor az ellopott tetejű tűzcsapból kirajzó darazsak­kal kellett megküzdeni a tűzol­tóknak, hogy vízhez jussanak. A tűzcsapok létét, helyét és mennyiségét szigorú szabályok írják elő. Mencseli Imre, a böhönyei köztestületi tűzoltóság parancs­noka arról beszélt: két év után idén ellenőrizték újra a tűzcsa­pokat a hozzájuk tartozó telepü­léseken. Van olyan önkormány­zat, mely minden hibát tökéle­tesen kijavított, mint a varász­lói, de akadt olyan település is, ahol már a tűzcsap sem volt meg. Hiánya nehéz helyzetbe hozhatja a tűzoltókat, értékes perceket veszthetnek azzal, ha ingajáratban tudják csak a vizet hordani.- Soha nem tartjuk számon, ha tűz van, annyi vizet használ­nak a tűzoltók, amennyi csak kell, még ha fogyasztási korláto­zással is jár - mondta Móring József Attila, Somogyvár polgár- mestere. Ezt erősítette meg Böhönye első embere, Szíjártó Henrik, aki azt is hozzátette: a vízpocsé- kolás ellen azonban az idén mé­rőórákat és szűkötöket kaptak a falu közkifolyói. ■ V. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom