Somogyi Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-12 / 136. szám
2009. JÚNIUS 12., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Hároméves marad a gyes? család Sólyom visszadobta a Bajnai-csomag intézkedését 2012-ig európai uniós forrásból kívánják bővíteni az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát, és megemelik a csoportlétszámokat is Az ingatlanadó az IMF-szerződés része is meg nem is A Fidesz kezdeményezi a parlament költségvetési bizottságának összehívását - mondta tegnap Cser-Palkovics András. A párt helyettes szóvivője szerint erre azért van szükség, mert sajtóértesülések szerint az IMF-fel kötött szerződés módosítása tartalmazza az ingatlanadó bevezetésére vonatkozó kötelezettségvállalást. A Fidesz követelte a szerződés nyilvánosságra hozatalát is. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: nem zárkóznak el a nyilvánosságra hozataltól. Oszkó Péter pénzügyminiszter tegnap leszögezte: a vállalások között valóban szerepel a vagyonadó, a MÁV és az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása, ezeket a kérdéseket ugyanis „meg kell oldani”. * ■ A kormány szerint a vagyonadó nem diktátum, szükség van rá. Fontos azonban tisztázni, hogy a hitelmegállapodás kifejezés félrevezető lehet. Az IMF-fel kötött egyezség ugyanis egyfelől számszerűsített technikai részletekre épül, másfelől a magyar kormány immár kétszer frissített szándéknyilatkozatára. Ez utóbbiban pedig nemcsak a vagyonadóval vagy az állami vasúttársaság finanszírozásával kapcsolatos kérdések jelennek meg, hanem valamennyi, az adókat, a járulékokat vagy az állami kiadásokat érintő kormányzati célkitűzés. Ennyiből tehát természetes, hogy a szándéknyilatkozat májusi módosításában felbukkan a heves viták kereszttüzében álló vagyonadó jövő évi bevezetése is. Ezek tehát nem IMF-diktátu- mok, a valutaalap azonban természetesen figyelemmel kíséri, hogy hazánk teljesíti-e a vállaltakat - fogalmaztak lapunk kérdésére a pénzügyi tárcánál. Érdemes megjegyezni, hogy olyan átalakítások, mint az 5 százalék- pontos járulékcsökkentés, a személyi jövedelemadó sávhatárának megemelése vagy az áfanövelés, szerepeltek az eggyel korábbi, március 11-i szándéknyilatkozatban is. A legutóbbi „frissítés” lapunk tudomása szerint egy-két héten belül kerül a nyilvánosság elé, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat zárószavazása pedig június 29-én lesz. ■ Visszaküldte a parlamentnek a gyes megkurtításáról szóló törvényt Sólyom László. Az államfő szerint nem lehet elvenni a döntési szabadságot az anyáktól, hogy otthon maradnak, vagy bölcsődébe adják-e a gyereket. Vég Márton Sólyom László köztársasági elnök nem ért egyet a gyermek- gondozási segély (gyes) időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a családtámogatási rendszer megváltoztatásáról szóló törvényt. Az államfő a jogszabályt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Ha a parlament változtatáá nélkül ismét megszavazza, akkor az államfőnek már nincs mérlegelési joga, és alá kell írnia a törvényt. Sólyom is fontosnak tartja ugyan a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatását, de szerinte pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kényszert jelentenek. Ilyen pozitív intézkedések közé sorolta az államfő a bölcsődei férőhelyek számának növelését, a családi napközik létesítésének támogatását és a részmunkaidős munkavállalást. „A népesség elöregedése és alacsony gyermekvállalási hajlandósága miatt nem szabad az anyasági ellátásokat úgy módosítani, hogy azok további gyermekszámcsökkenést okozhatnak” - fogalmazott Sólyom László. Az államfő szerint a gyermek egészséges fejlődésére is kedvező hatással van, ha az anya szabadon, kényszerektől mentesen választja meg, hogy mikor, hogyan tér vissza a munka vüágába. Biztosan nem véletlen, hogy Budai Bernadett kormányszóviAZOKNAK A SZÜLŐKNEK nyújt segítséget 2010-től a családi gyermekfelügyelet új rendszere, akik nem tudják bölcsődében elhelyezni a gyermeküket, vagy késő estig dolgoznak. Az új intézmény a családi napközi mintájára jönne létre, azonban annál egyszerűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása - például nem vő éppen tegnap jelentette be, hogy a gyes időtartamának csökkentése mellett a kormány programot dolgozott ki a gyerekvállalás ösztönzésére. Ennek keretében 2012-ig, főként EU-s forrásból, 15-16 ezerrel kívánják bővíteni az óvodai, bölcsődei férőhelyek számát. A kormány 2010. január 1-jétől 20 százalékkal megemeli a csoportlétszámokat (10-ről 12 főre) is, ezzel további 5000 férőhely jön létre. „Megismertetjük az államfővel a csomag egészét, mert nem hiányoznak belőle a hiányolt pozitív ösztönzők” - fogalmazott Budai. A Fidesz szerint a kormány felelőtlenül ígérget, miközben megszüntettek és integráltak lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra -, igaz, kevesebb gyermeket vállalhat (maximum hármat). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan állami normatívát kap, és a kormány számításai szerint 2012-ig újabb 1000-1500 gyermek nappali ellátását oldhatja meg. bölcsődéket, valamint folyamatosan csökkentették a finanszírozást. „Most 96 ezer gyermek születik évente, ami azt jelenti, hogy az unió elvárásainak eleget téve 30 ezerre kell növelni a férőhelyek számát” - magyarázta Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz al- elnöke hozzátette: ma a bölcső- déskorúak 10 százaléka jár mindössze bölcsődébe, és 130 százalékos a férőhelyek kihasználtsága, vagyis már akkor várólistára kell vetetni a gyermeket, amikor megszületik. Az Országgyűlés még május 25-én fogadta el azt a jogszabályt, amely szerint a 2010. május elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyes. A gyermekgondozási díjat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig járna. A törvény szerint jövőre nem emelkedne a családi pótlék, amelynek összegét az idei szinten fagyasztanák be, és amelynek folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. A terhességi gyermekágyi segély és a gyed igény- bevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lenne szükség. HÍRSÁV Itt az esély: zöld államháztartást! AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ZÖldíté- sét, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő átalakítást szorgalmaz a jövő nemzedékek ország- gyűlési biztosa. Fülöp Sándor a kormányfőnek írt levelében figyelmeztet: a krízis külön kiadások nélkül tesz lehetővé a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés irányában történő átalakításokat. Veszélyben a fogyatékos emberek foglalkoztatása közel tízezer megváltozott munkaképességű vagy fogyatékos tűnhet el a munkaerőpiacról, ha a kormány befagyasztja a Munkaerőpiaci Alapot - hívta fel a figyelmet Pintér Csaba, a CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség közös szakértője. A szakember szerint a 4,2 milliárd forint forrásból gazdálkodó alap befagyasztása miatt az év végéig megszűnhet 32 komplex munkaerő-piaci szolgáltatás és 40 munkahelyi program is. Erdei: ősszel lesz a legrosszabb A PÉNZÜGYI VÁLSÁG már oldódik, a gazdasági válságból való kilábalás azonban hosszú ideig tart majd Erdei Tamás, az MKB Bank elnökvezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség volt elnöke szerint, aki úgy véli, a válság mélypontja Magyarországon ősszel lesz. Hangsúlyozta: a szociálisan rászorult adósok problémáit a bankrendszer nem tudja megoldani, esetükben az államnak kell beavatkoznia. További romlást vár Erdei Gyermekfelügyelet a későig dolgozóknak Össztűz jobbról is, balról is Simorra? jegybank Kovács Tibor cáfolta, hogy az MSZP leváltani akarná az MNB vezetőjét A cégek kétharmada több mint egy éve vár a pénzére „Nem tudok olyan szándékról, hogy az MSZP el akarná távolítani Simor Andrást a jegybank éléről" - jelentette ki Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese az Index cikkére reagálva. A hírportál szerint a szocialisták el akarják távolítani a jegybankelnöki posztról Simort. Szerdán ugyanis a jegybank vezérkarát a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága elé citálták, ahol Simor jobbról is, balról is „éles támadásokat kapott”. A fideszes képviselők az „offshore-ügyet” hozták fel többször, és érzékeltették, hogy a jegybankelnök lemondását tar■ A kamatpolitika és az off-shore cég is vitatott. tanák megfelelő megoldásnak. A Fidesz sérelmezte, hogy Simoniak három éve még kilencszázmillió feletti megtakarítása volt akkor is külföldön tartott befektetési jegyekben, ám az lecsökkent 2007-re 67 millióra, 2008-ban pedig nyolcvanmilliónyi vagyona volt befektetési jegyekben. A 800 milliós hiányzó részről a jegybankelnök vagyon- bevallásában hallgatott. Simor később bejelentette, hogy eladja Cipruson bejegyzett cégét, és az ellenértéket hazahozza Magyar- országra. Ezt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője is csak részmegoldásnak nevezte. Több ügy miatt bírálják Simort A szocialisták több szakmai ügyben vonták kérdőre a jegybank vezetését. Sérelmezték, hogy miért üyen magas a jegybanki alapkamat; nehezményezték, hogy az MNB miért nem bátrabb a kamatcsökkentéssel, miért nem segíti a kormány gazdaságpolitikáját, ha az inflációt nem érzi veszélyesnek. Újra elővették az ellenzék által korábban már többször firtatott kérdést: miért kellett olyan nagyot emelni az alapkamaton tavaly októberben, a forint elleni támadáskor. Kovács szerint teljes félreértése a bizottságban történteknek, ha úgy értelmezik, hogy az MSZP el akarná távolítani a jegybank elnökét. ■ É. S. A magyar cégek 65 százalékának van egy évnél régebbi lejárt kinnlevősége, egyharmaduk esetében pedig ennek mértéke meghaladja az 50 millió forintot - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. E szerint a kinnlevőségek emelkedése még sebezhetőbbé teszi a magyar kis- és középvállalkozásokat a jelenlegi gazdasági környezetben, veszélyezteti a cégek működését, rontja a jövedelmezőségüket. A romló fizetési morál és az emelkedő csődhányad nemcsak hazánkra, hanem az egész kelet-közép-euró- pai térségre jellemző lesz az idén, Magyarországon azonban már 2005 óta folyamatosan nő a fizetésképtelenségi eljárások száma - mutatott rá Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója. A március eleji 88 napos átlagos fizetési határidő június elejére 50 százalékkal, 132 napra nőtt - derül ki a Direkt- info Kft. három ágazat elemzéséből is. A fizetési fegyelem romlását a beszállítók nagy része képtelen lesz finanszírozni, és még korántsem értük el a mélypontot - vélik a cégnél. A felmérés szerint a helyzet a könnyűipari kereskedelemben a legrosszabb, itt a késedelmes napok száma duplájára nőtt. ■ 50 százalékkal nőtt a fizetési határidő is.
